Szántó T. Gábor: Újzséland, Judapest
(Rock ‘n roll)
“Ha kétszer zárja rá mindhárom zárat,
ha minden zs betű láttán elsápad,
ha előre köszön az egész háznak,
hiába luxuslakás, haza nem találhat.”
 |
Ha nem bírja kimondani a szót,
nem gondol magáról, se róla semmi jót,
de éjjel és nappal rabruhás álmok
kísértik, s emelnek köré rácsot.
Riadtan látott vagonok s kémények,
gyávaságból elkapart remények,
divatautó, telek, tőzsde és ékszerek,
családi ezüst s kopott perzsaszőnyegek,
a nagyi bent a spájzban nácikat keres,
„csak nehogy olyan iskolába menjen a gyerek!”
Pánik, mániák, múló tévképzetek,
neurózisból desztillált elméletek.
Biedermeier, távfűtés, érzékeny idegek,
kárpótlásból épp kifizetett pszichiáterek.
Welcome home, ez az édes otthon: Újzséland, Judapest!
Welcome home, ez az édes otthon: Újzséland, Judapest!
