Mazsök – új kuratórium, régi állapotok

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány jelenleg – összetétele szerint legalábbis – a honi zsidóság egyfajta mini-parlamentjeként funkcionál. Kuratóriuma, mely több mint fél éve nem tudott határozatképes ülést tartani, március 27-én végre működőképesnek bizonyult.

Az előző határozatképes ülést 2007 szeptemberében tartották, utána két ízben hiábavalóan jöttek össze a kötelességtudó kurátorok. A testület egy – magát megnevezni nem kívánó – tagja szerint a húsz kurátorból 9-10 jár rendszeresen az ülésekre, a többi alkalmanként vagy egyáltalán nem jelenik meg, így a szavazóképesség örökké bizonytalan.

 

gadojanos_200x200.jpg

Gadó János 

Az előző határozatképes ülést 2007 szeptemberében tartották, utána két ízben hiábavalóan jöttek össze a kötelességtudó kurátorok. A testület egy – magát megnevezni nem kívánó – tagja szerint a húsz kurátorból 9-10 jár rendszeresen az ülésekre, a többi alkalmanként vagy egyáltalán nem jelenik meg, így a szavazóképesség örökké bizonytalan.

A Zsidó Kárpótlási Világszervezetet (WJRO) képviselő három kurátorból az egyik izraeli, Eli Spanic egy éve lemondott, a másik, Zvi Ramot gyakorlatilag nem vesz részt a kuratórium munkájában. (Március 27-én mindketten ott voltak.) A WJRO mindhármuk helyett mást jelölt a kuratóriumi tagságra. Egyáltalán nem jár az ülésekre Eliézer Gilad, a kuratórium társelnöke (!). Szintén nem látható rendszeresen a debreceni Weisz Péter. Négy kurátor (Engländer Tibor, Herczog László, David Moskovits és Szenes Iván) idős és/vagy gyakran betegeskedik, ezért részvételük nem ritkán bizonytalan. Az államot képviselő Szabó Zoltán is ritka vendég az üléseken.

2007 szeptemberében Tordai Péter alelnök éles szóváltásba bonyolódott Sessler Györggyel, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete (MUSZOE) által delegált kurátorral. Sessler – aki a MUSZOE elnöke is, továbbá elnöke a Mazsihisz számvizsgáló bizottságának – javaslatot terjesztett a kuratórium elé a Mazsihisz szeretetkórházának nyújtandó százmillió forintos támogatásról. (A Mazsihisz rendszerint a holokauszt-túlélőket istápoló szeretetkórházat tartja pajzsként maga előtt, amikor a Mazsök alapokból nagyobb részt kíván kihasítani.) Ilyen nagyságrendű támogatás pályázaton kívül nem igényelhető, ráadásul szakmai anyagot sem csatoltak hozzá. A javaslatot Tordai Péter (aki még Mazsihisz-elnök korában került a testületbe) élesen ellenezte, s a vita hevében minősíthetetlen hangon szólt rá Sesslerre, amiért később bocsánatot kért. (Tordai szavait a magyar sajtó nagy gyönyörűséggel pertraktálta.) Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke (aki a három évvel korábbi felállás szerint a mai napig a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet képviseli a kuratóriumban), a terv egyik pártolója, megpróbálta lemondásra bírni Tordait, aki nem volt hajlandó sem lemondani, sem alelnöki tisztétől megválni. Delegálója, a Mazsihisz végül nem hívta őt vissza – kerülni akarván a nyílt konfliktust.

Új kuratórium – papíron

A fenti áldatlan állapotokon javítandó, a minisztérium javaslatot tett a kuratórium összetételének megváltoztatásáról – ehhez az alapszabályt kellett módosítani. Ez már csak azért is racionális volt, mert két, rendszerváltás óta a közéletben jelen lévő felekezet – a reform irányzatú Szim Salom és a magát hivatalosan status quo ante irányzatúnak valló EMIH – mindeddig nem kapott helyet a testületben.
Az új összetételű kuratóriumban – melynek listáját fenti informátorunk bocsájtotta rendelkezésünkre – öt korábbi tag nem található, viszont hét újat üdvözölhetünk. A két fő többletet a Szim Salom és az EMIH egy-egy küldöttje jelenti. Az üléseket nem látogató két izraeli kurátor (WJRO) lemondott, helyettük két új kezdi majd a munkát. Lemondott Heisler András, aki konzekvensen már akkor felfüggesztette részvételét, amikor Mazsihisz-elnöki tisztjéről eltávolították, valamint Korányi László, a B’nai B’rith azóta leköszönt elnöke.

Maradt viszont a kuratórium társelnöke az üléseket egyáltalán nem látogató Eliézer Gilad, akit már küldő szervezete, a WJRO is visszahívott! Egy jogszabály szerint ugyanis – mint arról Galik Gábor, az ügyben illetékes főosztályvezető-helyettes (OKM) tájékoztatott – kurátor nem távolítható el, legfeljebb önként távozhat. Ebben a Polgári Törvénykönyv hézagos szabályozása a ludas.

Gilad 2005 óta egyetlen kuratóriumi ülésen nem vett részt, s nem is tartózkodik Magyarországon, nem hajlandó lemondani, s az eltávolítására tett kísérletekre válaszul bírósággal fenyegetőzött. Így, mivel már nem a WJRO küldötte, jobb híján besorolták őt „a tudomány és a közélet kiemelkedő személyiségei köréből felkért személyek” kategóriájába. Itt kapott helyett Dr. Talyigás Katalin, korábban a Joint Szociális Segély Alapítványának vezetője is.

Az EMIH kezdeményezésére a minisztérium ebbe a kategóriába jelölte Baruch Oberlandert, a Chabad Lubavits vezető rabbiját, ám a kuratórium (amely Giladot és Talyigást megszavazta) az ő személyét nem fogadta el. Továbbra is kurátor a fent említett négy, egészségi problémákkal küszködő idősebb férfi.

A Mazsihisz túlsúlya valószínűleg a Szim Salom és az EMIH jelenléte ellenére is megmarad az új kuratóriumban. Hat küldöttjük mellett többnyire velük szavaz Sessler György, s többnyire így tesz Szenes Iván is (Magyar Ellenállók és Antifasiszták – Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága). Mivel pedig a kuratóriumi üléseken soha nincsen jelen tizenöt főnél több, ez a többséghez elegendő. Valószínűleg ezért mondta fenti, anonimitást kérő forrásunk, hogy a „Mazsihisz úgy kezeli a Mazsököt, mintha az egyik alosztálya volna”.

Formális és informális erőviszonyok

Föltehető, hogy a minisztérium új kuratóriumra tett javaslata valamiféle konszenzuson alapul. A kialakult szokás ugyanis az egyeztetés. A Mazsökben uralkodó állapotokért elsősorban a kuratórium felelős, csakúgy, mint minden más alapítvány esetében. Ennek összetétele pedig a honi zsidóság bel- (és kül-) viszonyainak lenyomata. Az 1996-ban létrejött testület összetétele még a rendszerváltás korabeli erőviszonyokat tükrözi. Helyet kapott benne ekkoriban létrejött öt civil szervezet egy-egy szavazattal, a Mazsihisz hét szavazattal, négy fő „a tudomány és a közélet kiemelkedő személyiségei” köréből (ezt a négy helyet sosem töltötték be teljesen), valamint a WJRO szintén négy szavazattal. Az alapító magyar államot két fő képviselte.

Nota bene: a fenti szavazatmegosztást csupán informálisan rögzítették, mivel törvény szerint mindig az alapító (ez esetben a magyar állam) nevezi ki a kuratórium tagjait. Eleddig azonban mindenki tartotta magát ehhez a leosztáshoz. A két új felekezet beemelése a kuratóriumba figyelemreméltó, de nem valószínű, hogy az erőviszonyokat komolyan megváltoztatja. A kuratórium ezt megakadályozta, amikor Oberlander lubavicsi rabbit – az állami támogatás ellenére – nem engedték be a testületbe. Így a kuratóriumi üléseken várhatóan marad a Mazsihisz hegemóniája.

Galik Gábor szerint, ha a kormány jóváhagyja az új alapszabályt az új kuratóriummal, innen számított három hónap múlva emelkedik jogerőre a döntés – feltéve, hogy senki nem támadja meg a bíróságon, mely esetben további 6-8 hónapos késésre lehet számítani. Optimális esetben tehát május végén kezdheti meg munkáját az új kuratórium – melynek listája immár két és fél éve kering a zsidó szervezetek között. Ennyi időre volt szükség, hogy megegyezzenek.

Galik Gábor kritikusan szólt a fél éve határozatképtelen kuratóriumról, az ott uralkodó személyes feszültségekről, bírósági fenyegetésekről, a távozásra nem hajlandó egyes kurátorokról, s arról a perspektíváról, hogy rossz esetben akár egy évig is elhúzódhat az új alapszabály (és vele az új kuratórium) jóváhagyása. Nem is habozott megfogalmazni intelmeit: „amennyiben a kezelő szervezet veszélyezteti az Alapítvány működését, alapítói intervencióra lehet szükség”. Miután a kurátorok leváltására nincs mód, e sorok írója szerint ez csak egyet jelenthet: ha a kuratórium tartósan működésképtelenné válik, az állam megszüntetheti az Alapítvány működését, és új alapítványt hozhat létre. Galik Gábor azonban tagadta ilyen szándék létezését. Feltehető, hogy az államot képviselő minisztériumnak elege van az áldatlan viszonyokból, de maga sem tudja, miként vessen véget ezeknek.

*

Március 27-én tizenhárom fő volt jelen a húsz kurátorból, így a restanciák egy részét képesek voltak ledogozni. Megadták a jelzést a titkárságnak: kiírhatja a 2008. évre esedékes pályázatokat. Úgyszintén kiírják a pályázatot a Mazsök titkári állására, mivel a tisztet betöltő Vályi György megbízatása ez évben lejár. Határoztak egy hattagú bizottság felállításáról (három magyar, három izraeli taggal), melynek feladata lesz, hogy a kárpótlás újabb fordulója keretében a Mazsök számlájára utalt (ill. részben még utalandó) 21 millió dollár megosztásáról határozzanak. A feladat meghatározni, az összeg mekkora hányadát juttassák az itthon, illetve a világ más tájain élő Holokauszt-túlélőknek. A következő kuratóriumi ülést május végére tűzték ki. 

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]