A koszovói zsidók jövője

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Koszovó február 17-én kikiáltotta függetlenségét. Az ott maradt maroknyi zsidó azonban nem ünnepel olyan eufóriával, mint albán honfitársaik. A gazdasági helyzet egyelőre kilátástalan, az albán nacionalizmus pedig távol áll tőlük, noha őseik ötszáz éve élnek ezen a tájon – még a spanyol inkvizíció elől menekülve telepedtek le az akkor oszmán uralom alatt álló Balkánon.

Szombat információ
  kosovo_000.jpg  
  Az egykori Jugoszlávia  

A hajdani komoly közösség ma ötven főre apadt, gyakorlatilag három nagycsalád (vagy klán) tagjai mindannyian. Prizren városában élnek, és a két helyi nyelven, albánul és törökül beszélnek.

Pristinában élő, szerb anyanyelvű hittestvéreik a háború kitörésekor átmenekültek Szerbiába.

A prizreni zsidók közül alig néhánynak van munkája, noha felük negyven év alatti. Megélhetésükről és a minimális zsidó keretek fenntartásáról az amerikai Joint gondoskodik.

Az albán nacionalizmus eluralkodása aggodalommal tölti el őket, noha korábban nem tapasztaltak antiszemitizmust. A szaúdi pénz és vele a szaúdi vallási türelmetlenség megjelenése azonban már érezhető – noha a koszovói albánok túlnyomó része szekuláris és Amerika-barát. A prizreni zsidók nosztalgiával gondolnak a titói Jugoszláviára, amelyben nem tapasztaltak vallási-etnikai türelmetlenséget. Éppen ezért java részük vegyes házasságból származik, illetve vegyes házasságban él.

A Joint helyi koordinátora támogatná, ha valamilyen vállalkozásba kezdenének, továbbá szeretné, ha szorosabb kapcsolatot építenének ki a régió más zsidó közösségeivel. Ez utóbbinak azonban nyelvi akadályai is vannak: a prizreni zsidók nem beszélnek szerb nyelven. Kézenfekvő megoldásként kínálkozik az alija, hiszen nem egynek van rokona Izraelben, de a régi világgal való szakításra eddig kevesen szánták rá magukat.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]