2065-re az izraeli gyerekek 49%-a ultraortodox lesz – és akkor ki fog dolgozni?  

Írta: Szombat - Rovat: Külpolitika, Politika

2065-re az izraeli gyermekek 49%-a lesz haredi a nem-ultraortoxokkal szemben (35%). A Shoresh (Gyökerek) Institution for Socioeconomic Research új jelentésének megállapítását Dan Ben David, a kutatóintézet elnöke ismertette kedden.

Ultraortodoxok – növekvő lélekszám, bizonytalan társadalmi integráció (Fotó: Flash 90)

A pártoktól függetlenül működő intézet – írja a Jewish Press ortodox lap – az izraeli gazdaság és civiltársadalom részrehajlástól mentes, tényeken alapuló elemzését végzi. Célul tűzi ki az ország hosszútávon fenntartható pályára állításának elősegítését, az életszínvonal emelésével és a társadalmi egyenlőtlenségek visszaszorításával párhuzamosan. A jelentés megállapítja, hogy egészében véve az állampolgárok közelebb kerülnek a valláshoz, a vallásos fiatalok viszont „aggasztó arányban” hagyják el azt. Ezt a vallásosak és ultraortodoxok körében tapasztalható magas születési arány ellensúlyozza.

A népesedési trendeket elemző jelentés szerint a felsőfokú képzettséggel rendelkező haredi férfiak aránya nem változott az elmúlt 15 év során, és az USÁ-ban az egyetemi végzettségű haredik aránya az izraeli kétszerese.

Az ultraortodox tanítási rendszer, amiből hiányoznak az alapvető tantárgyak, veszélyt jelent Izraelre, amennyiben az ország gazdasága képtelen lesz egy modern hadsereget fönntartani. A kérdés: ki nyeri meg az oktatásról szóló csatát, és ki fizeti a haredi és más, alulfoglalkoztatott társadalmi szektoroknak biztosított szolgáltatásokat?

A széles skála egyik végén vannak a harediek, a másik végén pedig a világiak. Előbbiek 94%-a, utóbbiak 90%-a szüleinek életformáját és ideológiáját viszi tovább. A haredik csupán 1%-a válik szekulárissá felnőtt korára, 2%-uk hagyományőrzőként, 3%-uk pedig vallásos cionistaként határozza meg magát. A világiak 2%-a lesz haredi, 1%-a vallásos és 7%-a hagyományőrző felnőttként.

Az igazán komoly elmozdulások a vallásos cionisták és a hagyományőrzők körében tapasztalhatók. Előbbiek 54%-a, utóbbiak 67%-a ragaszkodik családja irányultságához, a többiek főleg világi irányban tájékozódnak.

A vallásosak 5%-a haredi lesz, 35%-uk hagyományőrzővé, 5%-uk pedig szekulárissá válik. Az eredetileg hagyományőrzők 2%-a lesz haredi, 6%-a vallásos, 25%-a pedig szekuláris zsidó.

Ben David, a kutatóintézet vezetője így fogalmazott:

„A fejlett világban Izrael az egyetlen ország, amely nem követeli meg az alaptantervi oktatást az összes gyerektől. A haredi rendszerben alapvető tantárgyakat nem oktatnak a nyolcadik osztályig, és a tanítás színvonala igen alacsony. Ez megfosztja őket attól, hogy képesek legyenek beilleszkedni a modern, versenyen alapuló gazdaságba és a modern demokratikus társadalomba… A felsőoktatásban tanulók között a haredi férfiak aránya mindössze 30%. Ami még nyugtalanítóbb: 76%-uk, valamint a diáklányok 53%-a nem fejezi be tanulmányait. A haredik által látogatott legtöbb egyetemen az oktatás alacsony színvonalú. A munkaképes korú ultraortodoxok mindössze 15%-a diplomás.”

Ben David végkövetkeztetése: messzemenő és azonnali politikai döntésekre van szükség.

„Nem csupán gazdasági visszaesés vagy csőd fenyeget. Izrael helyzete ebben a veszélyes régióban megköveteli azt, hogy modern nyugati hadsereggel rendelkezzen, amit csak egy modern nyugati gazdaság képes fönntartani.  A minőségi oktatás az alapvető tantárgyak teljes körű oktatását követeli meg, hogy a haredi fiatalok a középiskola elvégzésekor készen álljanak a további tanulásra. Erre az első világbeli, nyugati gazdaság fenntartása céljából van szükség; ez Izrael létfeltétele.”

A Jewish Press cikke nyomán Bassa László 

támogatás