Pénteken nyílik a Chagall – Ámos Imre kiállítás

Péntektől látogatható a Magyar Nemzeti Galériában Chagall Háború és béke között című tárlata, amelyhez Ámos Imre, a “magyar Chagall” A háború örvényében 1937-1944 címmel társkiállítás kapcsolódik.

Erről számolt be a csütörtöki megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hangsúlyozta: kulturális értelemben is sok adóssága van a magyar államnak polgáraival szemben, ezek közé tartozott egy nagyszabású budapesti Chagall-kiállítás.

    A nemrég egyesült Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria Baán László vezetésével az élen jár ebben az “adósságtörlesztésben”: a jeruzsálemi tekercsektől Schielén keresztül Monet-ig sok műtárgyat és életművet hoztak el Magyarországra. Most ráadásul egy olyan Chagall-főmű, az Élet is Budapestre érkezett, amelyet eddig Franciaországon kívül soha nem lehetett látni – emlékeztetett.

    Voltak adósságok Chagall-lal szemben, de ez a kiállítás többről is szól: az MNG-ben Chagall és Ámos, két kelet-európai zsidó származású alkotó életműve kerül termékeny kapcsolatba és késztet belső párbeszédre magyarokat, zsidókat, zsidó magyarokat – fogalmazott a miniszter.

“Ez a tárlat szembesülés azzal, hogy mennyi mindennel nem néztünk szembe az elmúlt évtizedekben és hogy még mennyi a pótolnivaló. Ha valaki ebben segíteni tud bennünket, az Marc Chagall: művészetében jelen van a jellegzetes kelet-európai zsidó motívumkincs, közben egyetemesen emberi” – jegyezte meg.

Roland Galharague, Franciaország budapesti nagykövete emlékeztetett: ilyen teljességű kiállításon a magyar közönség eddig nemcsak Chagall, de Ámos életművét sem ismerhette meg.

   Chagall sosem járt Budapesten, Ámos Imre utazott Párizsba, hogy ott találkozzon az általa igen tisztelt mesterrel. Chagall rövidesen a nácik miatt néhány évre elhagyni kényszerült Európát, Ámos pedig hazatért Magyarországra, ahol munkatáborokba deportálták, majd 1944-ben valahol Németországban meghalt – mondta Roland Galharague.

     A nagykövet kiemelte Franciaország és Magyarország sorsközösségét, hiszen a második világháborúban mindkét nemzet ugyanazokat az örvényeket élte át: a megszállást és a kollaborációt az egyik oldalon, az ellenállást a másikon. “Ez a kapcsolat mára politikai unióvá és választott közösséggé alakult” – hangsúlyozta.

Julia Garimorth-Foray kurátor felidézte: a budapesti tárlat részben a párizsi Musée du Luxembourg Chagall-kiállításán alapul, amely júliusban több száz ezres látogatottsággal zárt.

Chagall 1985-ben hunyt el, majdnem százéves korában; végigélte az orosz forradalmat és a két világháborút, szinte a teljes 20. századot, amelynek történelmi eseményeihez szorosan kapcsolódik életműve is. A tárlat ezért az életművet négy nagy kronológiai egységben tekinti át, arra törekedve, hogyChagall munkásságának lényegi motívumait ragadja meg – közölte.

Kolozsváry Marianna kurátor elmondta, hogy Ámos Imre életművéből az 1937 és 1944, azaz a Chagall-lal való találkozás és a művész halála közötti időszakot emelték ki; ezeknek az éveknek a munkáit pedig nem kronologikus sorrendben, hanem tematikus egységek mentén csoportosították.

Az orosz-francia mester munkásságát a fiatalkori alkotásoktól a kései, nyolcvanas években festett képekig 65 munkán keresztül tekinti át az MNG kiállítása, míg Ámos Imre képei közül 45-öt láthat majd a közönség 2014. január 5-ig a Magyar Nemzeti Galériában.