Női művek tárháza

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

Két hazai és egy magyar gyökerekkel is bíró francia szerző első regényét ajánljunk figyelmükbe. Ráadásnak megkapják Menyhért Anna irodalomtörténész legújabb kötetét öt izgalmas írónőről, akik közül három biztosan zsidó.

Hidas Judit: Hotel Havanna ( L’Harmattan, 2013 )

A „szvoreni mélységek és a csobánkai magasságok” között ívelő Hidas Judit a mai magyar irodalom legújabb felfedezettje. Innen már csak egy ugrás a Parnasszus. Márton László félreverte a kortárs irodalom harangjait. Hidas friss prózakötetét ezekkel a szavakkal ajánlja: „a magyar elbeszélés egyik megújítójának ígérkezik”. A könyv márkajelzése: Petri-díj döntős kötet.

Hogy mit kínál Hidas? Könyv helyett wellness csomagot a Hotel Havannába.

„Újévi felfrissülés”, „Kényeztető hétköznapok”, „Termálvarázs”, „Édes kísértés” – az efféle címek csapdát állítanak az óvatlan olvasónak. Mert a kortárs próza újabb ígérete csajokról készít szörnyű pillanatfelvételeket.

Bódis Kriszta mondta egyszer: „Az a jó szöveg, amelyik „pofán vágja az olvasót”. Hidas folyamatosan ezt teszi. Tizenhat történetében egyik pofon után kapjuk a másikat.

Az elbeszélések szereplői mindnyájan nők, egyetlen pasi lézeng csak a Hotel Havannában. Az is nagyon csúnyán ráfázik, hogy oda tévedt, de természetesen a nők is mind megjárják. Egyik avokádóval tömi tele, de értelmezhetjük úgyis, hogy „szoptatja meg” szülő anyját, a másik három éves kislányát vágja ki az autópályán a méteres hóba, a harmadik perverz örömét leli a fogorvosi székben, a negyedik kisfia előtt térdel zokogva a sárba, az ötödiket a férje csalja egy férfival – egyébként ennek a sztorinak van talán a legszebb címe a kötetben „Mint egy oltalmat kereső leányka”. De olvashatunk olyan csajról is, aki napi kapcsolatban van a Szűzanyával, ám ez sem segít rajta. Hidas nem ad feloldozást, nem kötözi be sebeket se szereplőiét, se a mieinket. Nem hivatott irgalmas nővér lenni.

A könyvborító önmagáért beszél. Lefejezett, koszos testű baba trónol egy valamikori patinás etetőszéken, ha pedig kihajtjuk a kötet belső fülét, elénk gurul a levágott porcelánfej. Nyitott száj és fennakadt szemek. Előrevetíti a borzongást. A Hotel Havanna kísértet kastély. A mai magyar valóság a maga összes nyomorúságával együtt. Nem szeretem, ha az író folyamatosan ütlegel. Ön tisztelt olvasó, majd eldönti, bevállalja-e a verést.

Clara Royer: Csillag (Geopen, 2013)

Szokatlan női családregény, nemcsak azért, mert a műfajhoz képest feltűnően vékonyka kötet, hanem magyar címadása miatt is duplán érdekes lehet a hazai olvasóközönségnek. A szerző több szállal kötődik Magyarországhoz. Nagymamája, akinek első regényét ajánlotta, innen származik. Unokáját csillagomnak szólította. Royer neki ajánlja könyvét, melynek címéül gyerekkori becenevét választotta. Érdemes megemlíteni, hogy az irodalomtörténész Clara Royer kutatási területe a két világháború közötti magyar irodalom.

A címadó csillag nyilván felidézi az olvasóban a zsidóság egyik szimbólumát, ami a vészkorszak idején billoggá vált. „Csillag származik Jákobból” olvashatjuk Mózes könyvében Bálám spirituális jövendölését Izraelről. A Napkeleti Bölcsek ezt a prófétikus képet látták később beteljesedni a betlehemi istálló fölött tündöklő Hajnalcsillagban. Royer címadása mindenképpen jó választás volt, olyannyira, hogy az eredeti francia kiadás borítóján is olvasható, méghozzá magyarul: Csillag.

Ez a szimbólum kapcsol össze egy zsidó kislányt, Ethel Komort (akinek az édesanyja budapesti volt) Marie Ordinaire francia kislánnyal. Ők cserélnek szerepet, sorsot, identitást. Royer regénye egyszerre lendületes és lebilincselő. A mű narrátora a második generáció képviselője, fiatal grafikus lány, aki megörökli nagyanyja titkát. Az emlékeket neki kell felfejteni, összeilleszteni újra, hogy önmagára találhasson.

Royer több mint nyolcvan év távlatából ugyanazt a kényes kérdést érinti, ami felett Erdős Reneé több művében is dilemmázott. A katolicizmus vonzó misztikumának a zsidó lélekre gyakorolt hihetetlen varázserejét, majd a konvertiták tépelődését őseik hite és az új vallás között. Lehet-e katolikusból zsidóvá és zsidóból katolikussá válni?

Flóri Anna: Érkezési oldal (Magvető, 2013)

A Holokauszt-szindrómában szenvedő utódok története. Oldás és kötés nő és férfi között. „Egy olyan bújócska, ahol mindenki bujkál, keresni meg mindenkinek csak titokban lehet, az azért nem semmi” – írja Flóri, és ezzel az egy sorral szinte mindent elmond.

A férfit Festetics Árminnak hívják, a nőnek nincs neve. A regényben végig csak nőként említi a narrátor. Festetics és a nő történetével párhuzamosan bontakozik ki egy másik szerelem, ami a láger nyomorúságában születik. Nyers, rideg, távolságtartó és nyomasztó próza. A cím az auschwitzi rámpát idézi, ami meg is jelenik a nő gyötrelmes vonat útján. Oldalakon át menekül a nő, zakatol fejében múltja, ami üldözi. Németországba érkezik meg, ahol szembe találja magát egy hagyatékkal. Levelek és rajzok a lágerből. Ezek a megsárgult lapok keltik életre ismét szerelmét a férfival, Festeticcsel. Visszaviszik oda, ahonnan menekülni próbált.

Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány (Napvilág, 2013)

Az irodalomtörténész Menyhért (akinek egy erős verseskötete is megjelent néhány éve) mindig tartogat valami újat az olvasóknak. Szenvedélyes nőtörténész. Hogy honnan ez az elkötelezettség? Anna egy beszélgetésben említette meg, nem akarja, hogy elfelejtse az utókor csak azért, mert nőnek született. Ezért ő maga is „újraéleszti” mindazokat a jeles irodalmárnőket, akiket olyan könnyelműen elfeledtünk.

A magyar irodalomtörténet számtalan elhomályosult női életmű tárháza. Ezek a múltbéli nők sem az irodalomtörténetben, sem a tankönyvekben nincsenek megemlítve. Mi ez, ha nem ordas diszkrimináció? Nem engedem, hogy ez így legyen – határozott Menyhért Anna, és exhumálni kezdte a magyar irodalomtörténet száraz rögei alatt porladó „szépnemet” (hogy az egyik legjelentősebb nőcsábász zengzetes szavaival éljünk, aki egyébként maga is az emancipáció mellett kardoskodott.)

A legújabb kötet Erdős Reneé, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna munkásságát mutatja be. A feministák bibliájaként funkcionáló mű a nem elkötelezett női szemszögű olvasóknak is izgalmas olvasmány lehet. A sokáig árnyékban (olykor író férjeik árnyékában) élő nők saját jogon lépnek a fényre. Én Erdős Renée-re hívnám fel elsősorban a figyelmet, akit Clara Royer regénye kapcsán már említettem. Erdős volt a magyar irodalomtörténet egyik legellentmondásosabb asszonya. Sokféle vonzás: szerelem, vallás, identitások között vergődött. Boldogtalan volt, egyszer kicsapongó, léha, igéző, máskor fagyos, zárdaszűz. Zsidó és katolikus. Ellenségei az antiszemitizmus bélyegét is rásütötték, alaptalanul. Menyhért Anna elárulta nekem, hogy évek óta egy regényen dolgozik. A készülő mű Erdős Reneé életét beszéli majd el.