Megtalálták Dávid király külvárosi palotáját
A régészek szerint errefelé történt a Biblia leghíresebb csatája, Dávid és Góliát küzdelme.
Izraelben megtalálták Dávid király egyik külvárosi palotáját, valamint egy hozzá tartozó raktárt. Az Izraeli Régiségügyi Hivatal és a Jeruzsálemi Héber Egyetem közös projektében tárták fel az i.e. 10. századi júdeai királyság két eddigi legnagyobb épületét. Az ásatásokat vezető Joszi Garfinkel professzor és Száár Ganor régész szerint az egyik építmény Dávid király palotája, a másik pedig egy hatalmas, ezer négyzetméteres raktár lehetett, ahová a környékbeliek terményadóit gyűjthették.
Légifelvétel az épület romjairól (fotók: Israeli Antiquities Authority)
A Jeruzsálemtől 30 kilométerre délnyugatra fekvő, mai nevén Hirbet Kejjafa nevű hely a tudósok szerint azonos a bibliában említett Saarajim (Józsué könyve 15,36) nevű várossal. A bibliai város feltárása miatt a hatóságok lemondtak a szomszédba tervezett új lakónegyedről, helyette egy nemzeti parkot építenek majd a környékre.
A hét éve tartó feltáráson megtalálták egy kora júdeai, i.e. 14. századi város maradványait és a várostervezés ezen a vidéken eddig ismert legkorábbi példáját, egy erődített települést a késői 11., korai 10. századból, amelyet valószínűleg a filiszteusok romboltak le i.e. 980-ban. A régészek szerint errefelé történt a Biblia leghíresebb csatája, Dávid és Góliát küzdelme.
A palota a fallal körülvett hegy tetején.
Az épületek mellett már régebben kiásták az egykori városfal 200 méteres szakaszát, két kaput, egy oszlopos épületet és tíz lakóházat. Hirtelen történhetett a város lerombolása, ezt a sok száz edénnyé összerakható cserépmaradvány és a házak padlóin hagyott kőedények, fémeszközök jelzik. A kutatók nagyon gazdag anyagot találtak használati tárgyakból, cserepekből, fém- és kőtárgyakból és kultikus eszközökből: skarabeuszokat, pecséteket és egy kerámiát, amelyre tintával írtak. Legutóbb egy Egyiptomból importált alabástrom kőre bukkantak.
A helyszínen talált, illetve rekonstruált használati tárgyak
A tudósok szerint a tengerparti részek és a hegyvidék közötti stratégiai ponton emelt város maradványai azt bizonyítják, hogy Dávid király idejére már kiépítették a központi igazgatási rendszert a júdeai királyságban.
