Kabbala popritmusban – A felvizezett misztika

A kabbala a nyugati világban a zsidóság legfontosabb marketing eszköze lett.

Az izraeli kormány vezetői sem közröhej tárgyát, hanem óriási PR lehetőséget láttak Madonna és társai néhány évvel ezelőtti szentföldi kabbalista zarándokútjában. Vallásos körökben mindazonáltal megoszlanak a vélemények, hogy a kabbala üzleti vállalkozáson túl vajon alkalmas-e arra, hogy a többi new age irányzatból kiemelkedve elhozza a Tóra által ígért fényt a zsidóság és a többi nép számára.

A Demi Moore, Asthon Kutcher, a divattervező Donna Karan és Rosanne Barr televíziós sztár társaságában érkező Madonnát (héber nevén Esztert) Simon Peresz köztársasági elnök két órás kihallgatáson fogadta Ros Hasana alkalmából. A nagyünnepeket akkor a popsztár Izraelben töltötte. Filmrendező férje és három gyermekük mellett további kétezer kabbala-tanuló is kísérte őt.

Az énekesnő másfél évtizede mélyedt el a New York-i Kabbalah Centerben a zsidó misztikus tanokban. Az elmúlt években sok kritika érte őt amiatt, hogy az ősi, zsidó misztikus irányzatot kommerszé tette, gonosz szem elleni védelmet biztosító 26 dolláros piros karkötőkkel, gyerekkönyveivel, kabbala-gyertyáival, valamint azzal, hogy Paris Hiltont, Britney Spearst és Gwyneth Paltrowt is igyekezett a kabbalisták körébe vonni.

Az izraeli kormány azonban nemrégiben felismerte a hollywoodi sztárok filoszemitizmusában rejlő PR-lehetőséget, hiszen a popkultúra ikonjaira a világ minden részén milliók tekintenek követendő példaként. Ahogy az ENSZ különböző tagszervezetei Nicole Kidman vagy Angelina Jolie hollywoodi sztárokat kérik fel jótékonysági nagyköveteiknek, Gideon Ezra turizmusügyi miniszter mellett Simon Peresz is találkozott Madonnával.

Re-Invention turnéját például Izraelben fejezte be Madonna, noha – egy Hamasz vezető likvidálása után – ismeretlenek gyermekei életét is megfenyegették. Látogatásával azt üzente a világnak, nem fél sem az iszlám terrorizmustól, sem az amerikai belügyminisztérium figyelmeztetéseitől. Az izraeli médiában így lelkendezett: „Imádom Izraelt. El se hiszem, hogy abban a kitüntetésben részesülök, hogy Izrael általam mélyen tisztelt elnökével köszönthessem az új évet”. Az énekesnő biztosította az elnököt, hogy nagy sikerű dalaiban továbbra is felemeli a szavát a közel-keleti békéért, Izrael oldalán.

Elsőként, az 1998-ban megjelent Ray of Light spirituális techno albumában szólalt meg a zsidó nép iránt érzett szeretete. A nagy E betűs nyakláncot viselő sztár izraeli látogatása során azt mondta, „egy kabbalista a világot egységében látja. Egy kabbalista a miértekre kérdez rá. Egy kabbalista hisz abban, hogy a feladata a világot jobb hellyé tenni.”

Kabbala a hétköznapokban: ajándék a léleknek, szívnek és az agynak

A zsidó hagyomány szerint a misztikus tanokat hagyományosan csak a negyven év feletti, nagy tudású, Tórában és Talmudban jártas, családos férfiak tanulhatták. A kabbala tanulás demokratizálása azonban mégsem új keletű jelenség.

A szefárd zsidók körében a mágikus kabbala régóta megszokott dolog. A bagdadi születésű, 2006-ban elhunyt Rav Yitzak Kadouri például számmisztikán vagy asztrológián alapuló orvoslást kínált gyermektelen családoknak. Bár a szekuláris izraeli többség nem nézi jó szemmel a mágiát, Kadourinak és társainak a babonára hajló ultra-ortodox körökön túl is voltak komoly rajongói.

Sokan úgy tekintenek a kabbalistákra, mint a lélek doktoraira, akik érzelmi és lelki eredetű betegségekre találnak gyógyírt. Sok szefárd vagy más, arab országokból származó zsidó számára nincs abban semmi különös, hogy – egyébként szekuláris – életében egy bölcs rabbi tanácsaira támaszkodik. Az ilyen emberek gond nélkül mennek péntek este imádkozni, szombaton meg focimeccsre. Köreikben a liturgiát, a gyógyítást és a folklórt egyaránt átjárja a misztika. A gyakorlati kabbala, melynek Kadouri is mestere volt, okkult tudományként használja a kabbalát a világ jobbá tételére. Jay Michaelson kabbala-tanár és költő szerint ennek kevés köze van az askenázi hagyományhoz, mely a Zohárra és egyéb misztikus bölcselkedésekre alapozza igencsak intellektuális megközelítését.

A Jiszrael Bál Sém Tov nevével fémjelzett, 18. században alapított, kelet-európai haszid mozgalom egyik legfontosabb célkitűzése éppen ezért az volt, hogy a misztikus tanok az egyszerű emberek számára is elérhetőek legyenek. Ám a haszid közösségek – a Chabad Lubavics mozgalom kivételével – rendkívül zártak maradtak. A Chabad nevét viszont épp a három kabbalisztikus szféra nevének – Chochma (bölcsesség), Bina (értelem) és Dáát (tudás) – rövidítéséből alakították ki. A Chabad ismerte fel elsőként a kabbalában rejlő lehetőségeket az asszimilált zsidók visszatérítése (kirúv) terén. A mozgalom rendszeresen oktatja a kabbalát a hagyományban járatlan, héberül sem beszélő zsidók számára.

Aryeh Kaplan ortodox rabbi középkori, zsidó meditációs technikákat taglaló könyvei a hetvenes évek óta jelennek meg Amerikában. Ma már – bonyolult számmisztikai fejtegetéseik ellenére – bestseller klasszikusnak számítanak. A kabbala klasszikusainak (Sefer Yetzirah, Bahir, Derekh Hashem) angol fordításai mellett Kaplan olyan műveket is alkotott, melyek a teremtés célját vagy a szabad akarat kabbalista megközelítését taglalták.

Kaplan és társai azért fordultak a kabbalához a hippi-korszakban, mert ekkor váltak elérhetővé más vallások misztikus tanításai is, így a zsidóság tízezrével veszítette el a közösség eksztatikusabb spirituális élményekre vágyó tagjait, illetve azokat, akik a holokauszt után mindenféle pozitív identitás nélkül nőttek fel.

Meditáció, álomfejtés, orvoslás

A Shlomo Carlebach rabbi által alapított, a Chábádból kivált neohaszid hippi-ortodox kiruv mozgalom is intenzíven terjesztette a kabbalát, bár a halachikus követelményeke n a Chábádhoz képest lazított. Reb Shlomo is kabbalista volt, de nem csak a szent könyveket bújta, hanem az indiai asramoktól kezdve a Woodstock-i fesztiválon át a New York-i discókig térítette vissza az elveszett zsidó lelkeket a közösségbe. Arra törekedett, hogy követői ne csak megtartsák a törvényeket, hanem teljes szívvel meg is éljék a zsidóságukat.

Naftali Citron ortodox rabbi, Carlebach unokaöccse is rendszeresen gyakorolja és tanítja a kabbalisztikus meditációt, asztrológiai képzettségével pedig a zsidó ünnepek mélyebb megértésére törekszik. Amerika számos nagyvárosában szervezett már sikeres kabbala-konferenciákat széleskörű hallgatóság számára. „Szeretném megmutatni, hogy a zsidóság is tud érvényes, mély és érthető válaszokat adni a reinkarnáció, az asztrológia, az álomfejtés, az angyalok és démonok, a gyógyítás, teremtés és meditáció témakörében.” Citron szerint a zsidók spirituális gyökereihez való visszatérítésben elengedhetetlen a micvák (parancsok) misztikus dimenziójának ismertetése, mert így, a halachikus szabályok mélyebb értelmének feltárásával, az élet is mélyebb értelmet kaphat. „A kabbala több mint elvont gondolatrendszer. A haszidizmus melegséget és örömöt hoz a mindennapokba, elmélyíti imáinkat és micváinkat.”

Yakov Travis ortodox rabbi, a Tiferet Institute igazgatója internetes kabbala-tanulást szervez. Így – egy webkamerán keresztül – a világ eldugott sarkaiban élő zsidók számára is elérhetővé válnak a misztikus tanok. A résztvevőknek nem szükséges folyékonyan beszélniük héberül, vagy sokat tudniuk a zsidóságról, elég, ha komolyan veszik a tanulást. Vannak olyan tanítványai, akik interneten keresztül is adnak egymásnak áldásokat. Állítólag működik.

Melinda Ribner, Reb Shlomó egyik tanítványa egy asrámból keveredett a Carlebach zsinagógába. Az elmúlt húsz évben több nagy sikerű könyvet is írt arról, miként használhatók a kabbalista tanítások a hétköznapokban vagy a pszichoterápiában. A gyógyerő a teljesség és az isteni egység hirdetésében rejlik, melyeket meditációs, légzési és vizualizációs technikával sajátíthatnak el az olvasók. A zsidó meditáció eszerint nagyobb szintű tudatossághoz és erősebb önbizalomhoz vezethet, csökkenti a stresszt és a magas vérnyomást. Egyes fejezetek olyan élethelyzetekre kínálnak orvosságot, mint szeretteink elvesztése, válás, fizikai fájdalom illetve betegség, munkanélküliség vagy magány. Ribner a héber asztrológia kabbalisztikus aspektusait taglaló könyve igazi bestseller. Nem csak a judaika boltok polcain érhető el, hanem a legnagyobb amerikai könyvesboltokban is fő helyen található minden zsidó ünnep előtt. Egyszerű nyelvezetre ülteti át a bonyolult kabbalista koncepciókat, így segít a zsidó ünnepek kialakulásának magyarázatában, megértésének és megélésének elmélyítésében.

Sokakkal egyetemben Dr. Raphael Kellman is a Kabbalah Centerből a Carlebach Súlon át jutott el a halachikus zsidósághoz. Elhagyta a hagyományos orvoslást, hogy Rav Brandwein (lásd alább) intézetében kabbalisztikus gyógyítással foglalkozzon. Kellman szerint a kabbala már rég kinyilatkoztatta azokat az igazságokat, melyeket a tudomány és az orvosi szakma csak kapiskál. Mátrix-gyógyítás nevű módszere a kabbala szerinti láthatatlan felső világok mintáján alapul. Minden betegség azonosítható a kabbalisztikus élet fáján egy-egy szefirával, mivel ezek megjelenése egyezik az emberi test felépítésével. A látható fizikai világ feletti láthatatlan világnak nagy energiája és gyógyereje van. Ezt nevezi Dr. Kellman mátrixnak. Egy-egy betegség tehát a fenti világokban fennálló diszfunkciót jelzi, melyből akkor gyógyulhatunk fel, ha figyelmünket a sötétségről a fény felé fordítjuk. A kabbalisztikus tudást Kellman szerint felhasználhatjuk egészségi állapotunk javítására és a betegségek megelőzésére egyaránt.

A tikkun olám koncepciója, miszerint a zsidó nép célja, hogy a világot tökéletesítse, és amelyet az amerikai zsidóság nagy része vall, szintén a kabbalából származik. Így az afro amerikai emberjogi mozgalom legalább annyit köszönhet a kabbalának, mint a feminizmus, a környezetvédelem, a szegénykonyhák, a liberális bevándorlás-politika vagy a baloldali mozgalmak. Az amerikai liberális zsidók jó része ugyanis identitását nem annyira a halachikus törvények betartásában, hanem az emberségesebb világért folytatott harcban, a tikkun olám-ban definiálta újra. Joseph Telushkin népszerű New York-i konzervatív rabbi például a zsidóságot elsősorban nem népcsoportként vagy vallásként határozta meg, hanem a tikkun olam-on zsidó módra dolgozó progresszív csoportként, melybe származástól függetlenül bárki beletartozhat, aki ezt az utat választja.

A litvis-haszid ellentét már a múlté

A kabbalisztikus gyógyítás mellett a kabbalisztikus párkeresés, kabbalisztikus ima és a kabbalisztikus meditáció sem hangzik elvontan amerikai és izraeli zsidó körökben. Immár a legelszántabb litvis (a haszidizmust ellenző) közösség sem engedheti meg magának a misztikus tanok mellőzését, ha telt házat akar. Bár a hatvanas évek óta egyre szélesebb rétegek számára érhető el ez a tudás, csak a millennium után jött divatba igazán.

Dr. Arie Strichovsky rabbi, a jeruzsálemi Pardes Institute of Jewish Studies tanára szerint egyáltalán nem olyan nagy az ellentét a haszidizmus és a litvis irányzat között. Példaképére, a modern ortodoxia egyik legmeghatározóbb figurájára, Joseph B. Soloveitchik rabbira is nagyban hatottak a haszid gondolkodók és kabbalisták. Strichovsky szerint valójában még a litvis mozgalom olyan meghatározó gondolkodói is kabbalisták voltak, mint a vilnai Gaon. Ők nem a kabbalát utasították el, hanem – teljes hatalmának ismeretében – csupán annak avatatlanok körében való népszerűsítését tiltották.

Arthur Green rabbi, korábban a Rekonstrukcionista Rabbiszeminárium dékánja, jelenleg a massachussetsi felekezetközi (!) Rabbiképző vezetője szerint „a zsidóság jelenleg zajló újradefiniálása posztmodern jelenség. Ahogy kétszáz éve a racionalista felvilágosodás elsöpörte a kabbalát és megalkotta a mainstream judaizmust, úgy követeli most vissza a helyét a kabbala a mainstream-ben.”

A fő kérdés ma a zsidó közösségen belül immár nem az, hogy a kabbala elérhetővé váljon-e minden zsidó számára, hanem az, hogy nem zsidók tanulhatják-e.

Kabbala nem zsidóknak?

A kontroll-pártiak helyzete azért rendkívül nehéz, mert a Google a kabbala – különféleképp betűzött – változataira mint ötmillió találatot jelez, az Amazon internetes áruház honlapján pedig több, mint hatezer kabbalával kapcsolatos könyv kapható. A tömegjelenség nem meglepő, hiszen ma már nem kell buddhistának lenni a gyémánt út meditációhoz, hindunak a jóga gyakorlásához, és a reiki is elérhető Japánon kívül. Így, elvileg nem kell zsidónak lenni a kabbala tanuláshoz sem.

A Kabbalah Center rabbija, Michael Berg azt a kisebbséget képviseli, akik szerint a kabbalának nyitva kellene állnia mindenki előtt. A sztárok részvétele mellett rendkívül nívós megjelenésű, profi terjesztésű kiadványaik is népszerűsítik a misztikus irányzatot. A Kabbalah Centert sokan támadják hangzatos marketing fogásai, milliós bevételei, rongyrázó épületei miatt, meg azért, mert felszínes, popkulturális termékké silányította a zsidó misztikát. Más részről viszont piacképes termékké tette a zsidóságot a new age korszak filozófia- és életstílus kavalkádjában, mely sok zsidót csábított más vallásokhoz.

Berg rabbi Yehuda Ashlagra hivatkozik, akinek a sírjához izraeli útja során Madonna is elzarándokolt. Ashlag, a lengyel születésű, kabbalista bölcs a húszas években a Zóhárról szóló, Sulam című könyvével mindenki számára elérhetőbbé tette a kabbala legnagyobb misztériumait. Berg szerint, amikor Ashlag 1922-ben Jeruzsálemben megnyitotta központját, hogy az elit körein kívüli a kabbala-tanulást hirdesse, kezdeményezése támogatásra talált a Palesztínában élő ortodoxok körében is.

Rabbi Avraham Brandwein, a kabbala egyik legelismertebb szakértője szerint a Kabbalah Center ott tért le az Ashlag-i útról, hogy nem halachikus kabbalát tanít, tehát függetlenítette a zsidó misztikát a zsidóság törvényeitől.

A kabbala népszerűsítésével azonban ő is egyetért. Sajátos indoklása a kabbala hagyományos „két teremtés” elméletén alapszik. Eszerint az első hullám a tohu, a káosz világa volt. Ekkor a földre nagy lelkek jöttek le, az isteni energia, a fény egyenesen, közvetlenül zúdult alá, s a kelim, azaz kabbalisztikus edények nem tudták azt megtartani és dirib-darabra törtek. A fény szétfolyt. A tikkun, azaz javítás világát kevesebb energiával, szűrt fénnyel teremtette újra az Örökkévaló a tohu romjain. Ebben a világban élünk ma. A tíz szefirán és négy világon keresztül szűrődik le a fény. Ebben a világban kisebb lelkek jöttek le a földre. Rendezettebb életet élnek, hétköznapi munkájukkal, jó zsidóként dolgoznak a tikkun olam-on, azaz a világ tökéletesítésén. Az összetört kelim darabkák összeillesztése és megjavítása a zsidóság feladata. A holokauszt óta azonban ismét nagyobb lelkek születnek a világba, sok betérő, nem zsidó testben kallódó zsidó lélek is van a tohu világából született lelkek közt, melyeknek nagyobb fényre, tehát a kabbalára van szükségük, és képesek is azt befogadni. A Messiás 6000. évi eljövetele előtt a próféciák szerint a világ minden tájáról megtérnek majd a zsidók. Ez azért aktuális, mert a kabbalisták szerint a messianisztikus korszak a küszöbön áll.

Míg azonban Rav Brandwein szerint elsősorban a halachikus, zsidó törvény szerinti micvékkel tökéletesíthetjük a világot, addig Berg arra hivatkozik, hogy követői jó része nem zsidó. Nekik pedig nem kell követniük a halahát, elég, ha Noé hét törvényeit betartják.

Rabbinikus konferencia a pop-kabbala jelenségéről

Néhány éve több száz fős konferenciát tartottak San Diego-ban a különböző irányzatokhoz tartozó kabbalisták arról, miként viszonyuljanak a Kabbalah Center és hasonló, nem autentikus intézmények megállíthatatlan nyomuláshoz.

Bár a legtöbben egyetértettek abban, hogy a kabbalát elérhetővé kell tenni a legszélesebb zsidó tömegeknek is, arról eltértek a vélemények, hogy milyen mértékben kapcsolódjanak a tanítások a rabbinikus zsidósághoz. A kérdésről annál szigorúbban vélekednek a kabbalisták, minél szigorúbban követik a halachát. A lubavicsi Chábád haszidizmus egyik legnagyobb kabbalistájának, Yitzhak Ginsburgh rabbinak a megbízottja szerint nem kellene kabbalát nem zsidóknak tanítani. „A zsidó nép az Örökkévaló menyasszonya… és nem engedhetünk be akárkit a hálószobánkba.” A kabbalát gójoknak tanítani olyan, mintha „egy pár a legintimebb titkait feltárná a nagyvilág előtt.” Abban ő is egyetért, hogy a nem zsidóknak Noé törvényeit kell megtartaniuk, tehát ne legyenek bálványimádók, ne káromolják istent, ne gyilkoljanak, ne paráználkodjanak, ne lopjanak, ne egyék meg élő állatok húsát és vérét és hozzanak létre bíróságokat. A Tóra azonban a zsidó népnek szól, a Tóra tanítása nem zsidók számára nem kell, hogy túl terjedjen Noé szövetségén.

Zalman Schachter-Shalomi rabbi, az egyik legliberálisabb irányzat, a Jewish Renewal nem hivatalos spirituális vezetője szerint viszont ők is sok más irányzattól vettek át spirituális technikákat. Így nem látja akadályát annak, hogy nem zsidók a judaizmusból merítsenek. „Amennyiben elfogadjuk, hogy az Örökkévaló más népek prófétái által is szól hozzánk, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy más népekhez is szólhat” – vélekedett a konferencián. Véleményét arra is alapozhatta, hogy korábban részt vett egy neves, zsidó vezetőkből álló találkozássorozaton a Dalai Lámával Dharmsalában, melyen kiderült, hogy a tibeti buddhizmusnak meglepően sok a közös pontja a zsidó misztikával. Rodger Kamenetz, a The Jew in the Lotus című könyvében örökítette meg az angyalok, meditációs technikák, reinkarnáció illetve a fenti, láthatatlan világok szerkezetének tekintetében is felfedezett filozófiai hasonlatosságokat.

A Kabbala a zsidóság új ága?

Berg szerint a Kabbalah Center megközelítése a közeljövőben új zsidó irányzattá forrja majd ki magát a reform, konzervatív, ortodox, rekonstrukcionista és Jewish renewal mellett. „Nem az a célunk, hogy minden embert zsidó hitre térítsünk. Elég, ha jobb emberek lesznek. Nem mondhatjuk azt, hogy a legjobb dolgokat Isten a zsidóknak tartogatja.”

Yakov Travis rabbi, a Tiferet Institute vezetője szerint a szervezett zsidóságnak most azzal a kihívással kell szembe néznie, hogy miként tudja megtartani a halachikus zsidóság keretein belül a kabbalisztikus irányzatokat, nehogy azok kiváljanak, mint ahogy a karaiták, vagy a keresztények tették annak idején.

Arthur Green rabbi szerint fő kérdés nem az, hogy kinek szabad kabbalát tanulnia, hanem az, hogy mit érdemes egyáltalán elsajátítaniuk a hagyományból.

Választ nyújthat Brandwein rabbi megközelítése. Ő a Carlebach Shulban 2007 tavaszán arról beszélt, hogy kisebb titkokat, részigazságokat el lehet árulni bárkinek. Az igazi nagy titkokat viszont, még ha akarnánk is, képtelenség volna mindenkinek felfedni. Vagy annyira egyértelműek, hogy mindenki tudja és látja őket, éppen ezért nem ismerik fel őket; vagy annyira bonyolultak, hogy, még ha el is árulja őket a titkok tudója, az avatatlanok úgy sem értik meg a szavakon túli igazságot.