Zsidó Lear király a katolikus templom pincéjében

Írta: Szombat - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

Elveszett jiddis kéziratok ezrei kerültek elő

Zsidó Lear király kézirata

A Mirele Efros, a “zsidó Lear király” kézirata, rajta a cári cenzúra pecsétje

 

Több ezer, a litvániai zsidó közösséghez tartozó kéziratra bukkantak egy vilniusi katolikus templom alagsorában. A holokausztot és a sztálini elnyomást is túlélő kéziratok között található – egyebek közt – Jacob Gordin XIX. századi híres zsidó drámaíró színdarabja is. A tizenöt oldalas, eredetileg jiddis nyelvű, de latin betűkkel átírt, megsárgult kéziraton még látható a cári cenzorok piros viaszpecsétje.

„Gordin műve, a Mirele Efros, a Lear király afféle jiddis változata, a maga idejében népszerű darab volt. Egy színház elküldte a másolatát a cári cenzúrának, hogy megkapják a színreviteli engedélyt”, tudatja velünk Lara Lempertiene litván történész, egy halom régi irat fölé hajolva.

Internetre kerül “Észak Jeruzsálemének” szétszórt levéltára

A YIVO, a jiddis tanulmányok intézete indította el azt a projektet, melynek célja, hogy hét éven belül online elérhető váljon a Vilniusban és New Yorkban található, mintegy másfél milliónyi dokumentum.

„Az 1920-as 30-as években mindezeket az iratokat az akkor Lengyelországhoz tartozó Vilnában (ma Vilnius, Litvánia fővárosa) a YIVO archívumában őrizték, mielőtt a náci és a szovjet éra alatt szétszóródtak”, mondta az AFP-nek adott telefonos interjúban Jonathan Brent, a YIVO ügyvezető igazgatója.

Az 1925-ben vilnai értelmiségiek által alapított, majd 1940-ben New Yorkba áttelepített YIVO intézet célja a XVII. századra visszanyúló kelet-európai, német és orosz zsidó közösségek kulturális örökségének megőrzése, kutatása és megismertetése.

Vilna, a YIVO intézet olvasóterme, 1930. (Fotó: www.yivo.org)

A közel 4,6 millió eurós projektet állami és civil szervezetek, magánszemélyek és kormányzati források finanszírozzák.

Az első zsidók a XVI. században telepedtek le Vilnában. A második világháború előestéjén a zsidó közösség a város népességének harmadát tette ki. Az értelmiségieket és a jiddis írókat vonzó város kulturális központtá vált, amelyet gyakran „Észak Jeruzsálemének” is neveztek.

Az 1918-1940 közti időszakban független litván államot 1941 és 1944 között a németek tartották megszállva, és a litvániai zsidók több mint kilencven százalékát a nácik és a helyi kollaboránsok elpusztították. A háború alatt a levéltár anyagának egy része Németországba került, amelyet később az amerikai katonák megtaláltak és New Yorkba szállítottak. 1944-ben a balti államok feletti irányítást Moszkva vette át. 1951-ben Joszif Sztálin antiszemita kampányt indított, amely pusztulásra ítélte a Vilniusban maradt iratokat.

A zsidó közösség jelenlegi létszáma alig 3100 fő ebben a hárommilliós országban, amely 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

„Vilnius mindig is multikulturális város volt. Ez a projekt szerény hozzájárulás a történelmi igazságtételhez”, véli Ramojus Kraujelis, a litván levéltárak elnöke.

„A projekt révén az emberek felfedezhetik az egyedülállóan gazdag jiddis nyelvű kulturális és irodalmi örökséget, sőt, még a litvániai és a nemzetközi zsidó konyhaművészetet is”, mondja büszkén Faina Kukliansky, az országos zsidó szervezet elnöke.

 

A Nouvel Observateur cikke nyomán Farkas Mariann 

 

támogatás

Címkék:jiddis irodalom, Vilnius, YIVO