Yáir Hurvitz versei
A SZÍVEDRE, NYITOTT
Városban, melynek mennyboltozata nincs, csendje menedék
halotti ruhának látom életem
minden patak siet, minden
patak a szívhez siet
patak és körülötte hegyek
a patak forrásából jő a patak,
és én? mihaszna
a vízből vettem a kosárba,
kevés ajándék, miként
a víz, mely csókos virágra bízza a szívet
és én, a hegyeken madár csókol, ha elmúlok
a mennyboltozatként feszülő városban
fájnak a vizek.
fájó vizek,
a fájó vizek fájdalmát megsebzem
mint egy fűrészhal,
a víz grádicsain felszállok
mint a madár
azúrba öltözött földet csókolok
AJÁNDÉKESŐ
De mennyire…, mennyire szép vagy.
Rajtad a békesség kifeszített sátorlap:
mennyboltozat védelmez
vörös hímzésű szivárványos nárciszok.
És lépteid mennyire…, mennyire szépek.
Dalt éneklek neked rejtőző ciklámen
akit kertek forrása ölel.
Gazdag eső ibolyák sokaságán,
a mandulavirág jázminos özönén,
illat melyhez
lám az eső is a színek nyelvén beszél,
zöld-zöld…, mennyire zöld, a bíbor belseje élő árnyék:
tenger gyöngédség lustán a szempillán,
csillagnak tűnő esőcseppek
rügyeznek:
mennyire szép vagy, tele pirosló
szerelemmel:
ajándékesőnek nevezlek.
A lépteid mennyire szépek.
Uri Asaf fordításai
Yáir Hurvitz (1941-1988) a legjobb izraeli költők közé számít. A két szabre, Hurvitz és Yona Wallach, valamint a moszkvai születésű Meir Wieseltier a hatvanas évek kiemelkedő költő hármasa: ők alkották a „Tel Aviv-i költőcsoport”-ot. Verseik együtt is megjelentek az Áchsáv c. irodalmi lapban. Hurvitz gyerekkora óta szívbeteg volt. Nyelvében, versei soraiban valósággal tapinthatók a T’nách-ból átvett kifejezések és hangulatok. Hurvitz költői érzékenységének fontos meghatározója a fájdalom és a halálfélelem. Fiatalon hunyt el, Belgiumban, szívátültetésre várva. Összegyűjtött versei tavaly jelentek meg a Kibuc HáMeuhád és Szimán Kri’á gondozásában. (A fordításhoz ezt a kiadást használtuk). Figyeljük meg: A szívedre, nyitott című vers címe a Smá Jiszráel imát, vers maga a Kohelet-et (Prédikátor) és a Zsoltárok könyvét idézi, az
