Unorthodox – a kiugrott haszid lány története

A Netflix március 26-án kezdte meg a Deborah Feldman nagysikerű önéletrajzi könyvéből készült sorozat sugárzását a kiugrott haszid lány kalandjairól.

Deborah Feldman saját történetét írta meg a 2012-ben megjelent Unorthodox -The Scandalous Rejection Of My Hasidic Roots-ban. Azt, hogyan nevelkedett mentálisan beteg apja és a közösséget elhagyó, majd Brooklynban letelepedő leszbikus anyja távollétében nagyanyja házában a New York-i ultraortodox Szatmár közösségben, és próbált megfelelni az ottani szigorú szabályoknak. Férjhez ment, ahogy elvárták, de egy évig nem tudta elhálni házasságát vaginizmusa miatt, ami a szexet fájdalmassá tette számára. Közben kereste önazonosságát; tiltott könyveket olvasott, és valami többre vágyott annál, amit származási közege biztosított. Fiával elhagyta a brooklyni közösséget, a Sarah Lawrence College-ban tanult, regényéből bestseller lett, majd eldöntötte, hogy Európában telepszik le.

A négyrészes sorozatot a Deutschland 86-ból színészként ismert Maria Schrader rendezte.

A Netflix adaptáció főhőse Esther “Esty” Shapiro, akit Shira Haas, lengyel, magyar és cseh felmenőkkel rendelkező izraeli színésznő alakít. A filmben nagymamája és nagypapája magyar holokauszttúlélők, akik hontalantáborból az USÁ-ba emigráltak. Ugyanő játszotta Ruhámit a Shtisel egyik főszereplőjeként. Ez a szintén jiddisül beszélő, jeruzsálemi ultraortodox család hétköznapjait bemutató sorozat először 2013-ban aratott nagy sikert Izraelben, majd évekkel később angol nyelven a Netflixen. Feldmantól eltérően Esty a brooklyni “stetlből” – már terhesen, amit titkol – egyenesen Berlinbe szökik, miután pénzt varrt szoknyájába. Még mindig azt a sájtlit, parókát viseli, amit esküvője óta hord, majd szabadulása jelképeként a Wannsee-i tóba dobja.

Feldman, aki jelenleg berlini lakásában él fiával, elmondta, hogy Hollywoodból sokan érdeklődtek, de ő két berlinit, Alexa Karolinskit és Anna Levint bízta meg a forgatókönyv megírásával. „Mindketten zsidók, teljesen különböző háttérrel, tökéletesen kiegészítik egymást szemléletükben, Maria [Schrader] pedig tapasztalt rendező. Amikor kértek, kéznél voltam, de nem avatkoztam az alkotási folyamatba… Annak idején a kiadóm úgy találta, hogy a regény csak New Yorkban lehet sikeres, nem hitt abban, hogy másutt is megértik. Sőt, voltak, akik a megfilmesítésben sem hittek. De változnak az idők, mostanában máshogy tekintenek az ultraortodox közösségre, és azokra is, akik azt elhagyják.” A Shtisel: Let’s Talk About It  Facebook csoportnak 17.000 lelkes tagja van. Sokan követelik, hogy az eredetileg két évfolyamos sorozatot folytassák. „A Shtisel átütő sikere az emberi történetmesélésen alapul” – mondja Feldman.

Unorthodox | Official Trailer | Netflix

In pursuit of self-determination, a young woman leaves her ultra orthodox Jewish community in New York City to start a new life in Berlin. But just as she st…

Az ortodox környezet világi szempontból, kívülről történő ábrázolása az elfogultság vagy a ’kukkolás’ veszélyét rejti magában. A szökéses történetek belülről jövő kritikát tartalmaznak. Amikor Feldman könyve kijött 2012-ben, az a haszid közösségek részéről dühödt visszhangra talált, úgymond az ultraortodoxok ábrázolása eltúlzott és hamis. De ez nem tartotta vissza, mert „láttam olyanokat, akiknek ugyancsak kijutott a szidalmakból, pedig egészen ártatlanok voltak; rosszabbra számítottam.”

Feldman Berlint olyan városnak tartja, ahol otthonra találhatnak azok, akik önazonosságukkal és vallásukkal küszködnek. „Sok amerikai szemében Berlin még mindig a Holokauszt jelképe, nekik fogalmuk sincs arról, hogy milyen fontos szerepet játszik a fiatalok számára. Manapság sok zsidó igyekszik újra fogalmazni zsidóságát. Berlinben igazán lehet vitatkozni; nem erőlteti a döntést, nem kéri, hogy legyél lojális hozzá. Az identitás itt nagyon megengedő.”

Ugyanakkor ez teljesen új talaj Esty számára, aki bonyolult helyzetben találja magát az ortodoxia és a modern világ között. Új környezete a tabula rasát kínálja számára – legalább is elméletben. A szigorúan vallásos közösségbe történő beilleszkedéssel vívott küzdelmet követően megtudja, mit jelent megállni a helyét a szekuláris világban.

A filmes adaptációban a cselekmény számos szálon fut: Esty meghallgatásra készül a zeneművészeti főiskolán. Barátokra talál Berlinben, ugyanakkor férje és annak fegyveres társa, Moishe is üldözőbe veszi. A két haszid hipszter környezetben keresi, hogy hazavigyék, a hasában lévő gyerekkel együtt. – Eltérések is vannak a regényhez képest, például szerelem egy szexi német zenészfiúval. Vagy a hősnő találkozása anyjával, aki évekkel korábban hagyta el a zsidó közösséget, és most barátnőjével él a német fővárosban.

Feldman így fogalmaz: „A filmben úgy mutatják be Estyt, mint aki könnyen talál barátokra. Ez kitaláció. A tévénézőknek megfelel, de az igazság az, hogy az emberek nagy erőfeszítésébe kerül, hogy kapcsolatot teremtsenek. Akár évekbe is telhet. A sorozat mégis érezteti, milyen nehéz az, hogy úgy érezd: egy csoport tagja vagy.” Tíz éve Berlinben élve, egy kezén meg tudja számlálni, hány barátja van.

A Tel Avivban élő Shira Haas, az Esty-t megformáló színésznő meséli: „Egyszer egy olyan hölggyel beszélgettem, aki elhagyta a zsidó közösséget. Kérdeztem, mi volt az oka, és azt válaszolta: ’Shira, senki sem akar elmenni’. Az elképzelés, hogy azért csináljuk, mert nincs választás, megdöbbentett. Igen, Esty szenvedett, de ott volt neki a családja, akiket szeretett. Amikor meg elment, és nem volt képzettsége és pénze sem, teljesen egyedül maradt és nagyon sérülékeny lett.”

Az Unorthodox mélyén ott van a bizonytalanság, hősei ellentmondásos figurák. Moishe számára az ima és a pókerjáték egyaránt fontos dolog. „Esty mindig úgy érezte, hogy ő egy senki, hogy mássága eleve rossz dolog, és reménykedve tekint a házasság elé. Azt várja attól, hogy más lesz az élete. Azután ez az álom is széthullik.

*

Anna Winger, antropológus szüleivel Massachusettsben, Mexikóban és and Kenyában élt, és végül Feldmanhoz hasonló kalandok útján jutott el Berlinbe, ahol a sorozat írója lett Feldmannal és másokkal együtt. Gyermekeik ugyanabba az iskolába járnak. Winger felidézi: „Az első segítőtársunk Eli Rosen volt, egy fantasztikus fickó, jiddis tolmácsunk és kulturális konzultánsunk egy személyben. Kántor volt azelőtt, hogy elhagyta a közösséget, és minden nap dolgozott a szereplőkkel a nyelvezeten. Tudni kell, hogy a jiddisnek 13 vagy 14 dialektusa van, és Brooklynban a jiddis kerületről kerületre más és más. Kicsit másként mondják Borough Parkban mint Williamsburgben. Szükségünk volt arra, hogy a helyben használatost sajátítsák el, ami magyar jiddis angollal keverve.”

Eli huszon-harmincéves színészeket hozott New Yiddish Rep nevű New York-i színtársulatból, ő maga a Williamsburg-i közösség rabbiját alakította, mozgásokat koreografált, a szokásokat és a gesztusokat tanította be.

„Emberekkel ismerkedtünk össze, otthonokat kerestünk föl, hallgattuk történeteiket. A zsidó kultúra az ortodox hagyományőrzőktől a világiakig terjed, de több olyan dolog van, ami összeköt minket, mint ami elválaszt. Ez a sorozat egyik fontos üzenete.” – mondja Winger.

Ezek a közreműködők vezették őket a jiddis nyelvben. Sok nyugati zsidóhoz hasonlóan Winger is hallotta, ahogy nagyszülei jiddisül beszélnek egymás között, de maga soha nem tanulta meg.

„A jiddis a projekt kezdetétől fogva lényeges volt, mert az irodalom és a színház nyelve” – mondja Winger. „A vallási közösség őrizte meg, a haszidok, akik a mindennapi beszédben használják. Kb. tíz embert alkalmaztunk a közösségből ilyen vagy olyan közreműködésre. Úgy gondoltuk, fontos hogy zsidók játsszák a haszid szerepeket, hogy a nyelven keresztül a sorozat nézőihez közel kerüljenek, akkor is, ha ez csupán érzelmi közelség.”

A Netflix kevés jiddis nyelvű sorozatot vetít, de az elmúlt években egyre többet; a Shtiselben itt-ott fölbukkan. Esty küzdelme a válásért hasonlít Midge-éhez a The Marvelous Mrs Maisel-ből, másutt a Nácivadászokban hallani. A Plot Against America szériát Philip Roth regényéből pedig az HBO-n adják.

A Tabletmag, Guardian, Ophramag cikkei nyomán Bassa László