Turi Tímea: Anna visszafordul

Anna Karenina visszafordul a peronról, Emma Bovary a tenyészvásáron a férfiakat méregeti, Solvejg megunja a várakozást, és elköltözik.

Turi Tímea verseskötete irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők történetein keresztül vizsgálja a nemek közötti munkamegosztás konfliktusait. A férfi-nő kapcsolatok dialektikája a maga összetettségében jelenik meg a versekben, csakúgy, mint a felnőtt élet játszmái: ugyanazok a mozzanatok tűnhetnek megalkuvónak és bölcsnek is. Az Anna visszafordul a szerző előző köteteinek kérdéseit tovább- és máshogy gondolva továbbra is a felnőtt élet döntéshelyzeteit kutatja, a kortárs társadalmi problémákat az egyén megszólalásának lehetőségein keresztül vizsgálva.

 

Sórek völgyében

Veled mennék, de tudd, utálni foglak

talán már a második napon.

Ahogy szuszogsz. Tudd meg, utálni foglak.

Amíg alszol, ott leszek vakon

 

a sötét szobában. Mert elmentem veled,

az éjszaka is közös, a nap.

Ahogy szuszogsz. Tudd meg, utálni foglak.

Akkor levágom a hajad.

 

A te szép hajad. Tudd meg, utálni foglak.

A hajad vágom le, mert az tetszett rajtad,

és a hajad nélkül már utálni foglak.

A párnámba gyűröm. És ott nő tovább.

 

Felébredsz, zihálsz, mert meg vagy lepve,

bár szóltam. Szuszogsz, és nem értesz semmit.

A szép hajad már nálam. Nem álom, hogy

utálni foglak. És te visszaalszol

 

elégedetten, mert nem is sejted még,

mire ébredsz majd a hajnalon.

Elmennél majd, de én erősen foglak.

Megmondtam jól: tudd, hogy utálni foglak.

 

 

Judit szerelmes éneke

 

Mikor rájött végre, hogy róla beszélek,

hogy a beszédem iránya ő,

cserébe nem rólam kezdett el beszélni,

egy lehetséges rólunkról, ó, nem,

csak megterített,

és mesélni kezdett a többiekről.

 

Meghallgatni százszor.

Engedni, hogy róluk beszéljen, újra és újra.

És hű lenni hozzá úgy, hogy nem beszélni róla.

Mert ő nem az, akikről beszél:

ő az, hogy beszél.

Nincs más.

 

 

Philemon emlékezik

 

Amikor szükséged volt rám,

nem voltam itt neked. Ne haragudj.

De mérhetetlenül idegesített,

hogy a szomorúságot választod helyettem.

Tűzött a nap, minden felület

visszaverte a fényt: nem vettem észre,

ne haragudj, hogy tényleg szomorú voltál,

nem csak gyenge. Annyi mindenkink van,

és mi annyi mindenkinek vagyunk valaki:

amikor szükséged volt rám, nekem

terád lett volna szükségem éppen.

 

 

Orlando a tükör előtt

 

néha szeretnék megpihenni

nem mindig csak beszélni elhallgatni

egyszerre és egymás után

férfinak lenni nőnek lenni

nem kialudni szeretném magam

hanem rögtön kialudtnak lenni

nem szeretnék tapasztalni

hanem rögtön tapasztaltnak lenni

én már régen nem írok naplót

hogy amin végre változtatok

ne legyen nyoma magamon kívül