Tóratekercsek sírköve a Csörsz utcai temetőben

Írta: Bányai Viktória - Rovat: Hagyomány, Kultúra-Művészetek, Történelem

A férfi oldal második sorában, közvetlenül a legnevesebb halottak (pl. Koppel Reich rabbi) sírja mögött egy a tízparancsolat két kőtábláját mintázó sírkő áll. A kőtáblákat alulról lángnyelvek nyaldossák.

Tóra-sír a Csörsz utcai temetőben

A lángnyelvek ebben az esetben nem szimbolikusak, és a sírban nem emberek nyugszanak, hanem egy zsinagógai tűzeset áldozatául vált tóratekercseket temettek el itt. A helyenként már olvashatatlanságig kopott felirat ennek állít emléket:

„Itt vannak elrejtve

az igazak és szentek árnyékában azon Tóra-tekercsek (alkalmatlanná vált) maradványai, amelyek a tűzvészből maradtak meg,

 amely kitört […] Tóraszekrényt és öt könyvet

 (5)681 kiszlév 14 éjjelén

 a […] régi zsinagógában

 Hanuka előestjén

[…] / […] / […]

A szent és tiszta Tóra érdeme hozzon könyörületet a szétszóródott nyájra,

 és küldjön igaz szabadítót sietve, gyorsan!

Ámen”

A zsidó hagyomány szerint a sérült, elhasználódott, bármely ok miatt használhatatlanná vált szent könyveket és pergamentekercseket nem lehet egyszerűen kidobni, megsemmisíteni. Idetartoznak a ma is pergamenből készülő és kézzel írott Tóra-tekercs, tfillin és mezuza, és nem is csak a tekercs maga, hanem az ezekkel közvetlen érintkező, azokat borító részek is, valamint az Örökkévaló nevét tartalmazó nyomtatott munkák – Biblia, imakönyv, Talmud stb. – is. Ezek genizába helyezhetők (lényegében raktár, de eredeti jelentése kincstár) vagy a temető területén megfelelő tisztelet mellett el lehet temetni. A közép-európai zsidóságnál inkább az eltemetés az elterjedt módszer.

A polgári időszámítás szerint 1920. november 25-ről 26 virradó éjszaka ütött ki a tűz az Orczy-házban működő orthodox zsinagógában. Ez az imahely az 1913-ban elkészült Kazinczy utcai zsinagógához képest számított a „réginek”. A megégett és elázott tórákat a hanukkát megelőző napon, vagyis december 5-én temették el.

támogatás