Tavaszi zsongás Tapolcán
Úgy tartja a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér. A kissé szeles, enyhén csapadékos szerdai este sem szegte kedvét annak a 65 embernek, akik összegyűltek a tapolcai Ó-zsinagógába egy kis örömzenélésre. Az immáron második alkalommal megrendezett zsinagóga koncerten a Budapesti Fesztiválzenekar pengette a húrokat.
A zenekar vezetője és klarinétosa, Ács Ákos azzal nyitotta meg a programot, hogy elmesélte, hogy miért döntött a zenekar a mellett, hogy kisebb településeken is fellépjen. Egy közösségi hét keretein belül valósítják meg azt a programjukat, amely négy lábon áll. Ellátogatnak, fellépnek katolikus templomokba, idősek otthonába, megvalósítottak egy interaktív, gyerek opera előadást, Zenevár címmel, ahol a gyereket is bevonják a történetbe, amely mese feldolgozásokon alapul. A negyedik láb a zsinagóga koncertek, amelynek célja, hogy olyan zsinagógákat látogassanak meg vidéken, amelyek már vagy nem működnek, vagy nagyon romos állapotban vannak, de még alkalmas arra, hogy látogatókat, érdeklődőket fogadjon.
Az sem szegi a zenekar kedvét, ha az épület olyan rossz állapotban van, hogy belépni sem tudnak rajta, mert, ahogy Ákos mondja: „a nyár segített”, így, Kővágóörsön az egykori zsinagóga udvarában tudtak csak koncertet adni, az épület helyett. Olyan helyiségben is játszottak már, amely teljesen elvesztette már az eredeti funkcióját, így például könyvtárban is felléptek, vagy akár tornateremben is, ami egykor zsinagóga volt.
A zenekar eredeti célja az, hogy a koncertek és egy rabbi segítségével fel tudják eleveníteni az adott településen valaha élt közösség életét, történetét, és ezzel együtt a zsinagógák történetét is, a zene segítségével. A hamisíthatatlan klezmer dallamok meghozták a hangulatot a közönség számára is. A kicsivel több, mint egy órás előadás kétszer tíz perces szünetében Kurucz Ákos rabbi mesélt a nagyérdeműnek a tapolcai zsidóság történetéről, egészen a középkortól, amelyet a közönség hálás tapssal jutalmazott.
Ákos elmondta, hogy Tapolcára az 1700-as évek elejétől kezdtek bevándorolni a zsidók és kettő zsidó család telepedett le, amely rövid idő alatt kilenc családra duzzadt. A növekedés a 18. század második felében tovább burjánzott, amelyet a zsidók a kereskedelemmel és a többnyelvűségével kapcsolatos hozzáállásával hoznak összefüggésbe. Jó érzék az üzlethez és a nyelvek ismerete segítette Tapolcát abban, hogy virágzó várossá nője ki magát. Tapolca a Balaton Felvidék nyugati felén helyezkedik el, így nem meglepő az, hogy a tapolcai zsidók főleg borászattal és borkereskedelemmel foglalkoztak. A Tapolca főutcája alatt húzódó, több mint 1700 négyzetméteres pincerendszert a város legnagyobb zsidó borkereskedő-dinasztiája, a Lessner család építtette a 19. században. A hatalmas kiterjedésű borpince, amelynek története meghatározta a város fejlődését és a környék bortermelését, nemrég műemlékvédelmet kapott. A Lessner család mellett a Berger és a Frisch család virágoztatta fel Tapolca városát, és négy épület kivételével ők építették a ma is látható ingatlanokat, amelyek Tapolca arculatát adják. A Veszprém megyéhez tartozó város, ma jelenleg egy zsidó lakost számlál.
A növekvő zsidó lélekszám indikálta a következő lépést és 1813-ban megépítették a tapolcai zsinagógát, amely 1863-ig látta el szakrális tevékenységét. Hangodi László, történész, muzeológus elmondta, hogy miután a tapolcai közösség kinőtte a zsinagógát, a múltja elkezdett kopni illetve felejtődni. A kis templom egészen az 1990-es évek elejéig pihent és több mint száz év után ébresztették fel. A felismerhetetlenségig átalakított épület a rendszerváltás utáni időkben vendéglátó egységeknek adott otthont, egészen 1992-ig. Az épületet feltárták, benéztek a falak mögé és feltárultak a félreismerhetetlen templomi részletek, mint például az elfalazott Tóra szekrény fülkéjének helye, illetve a mikve, a rituális fürdő. A történész úgy jellemzi a zsinagóga mostani állapotát, mint „egy nyitott építészettörténeti képeskönyv”.
A Tapolcai Értékmegőrző Egyesület 2016-ban alakult meg, amely azt a célt tűzte ki a lobogójára, hogy az épületből kulturális helyszínt, illetve kiállító termet fog létrehozni, és turisztikai céllal, akár egy zsidó zarándok turizmust „építenek rá”, mondta Neszler Imre Attila, az egyesület elnöke, az Ó-zsinagóga tulajdonosa.
A koncert után egy-egy szelet hamisíthatatlan flódni várta a vendégeket és egy pohárka bort is meg kóstolhattak azok, akik nem autóval érkeztek a teltházas eseményre.
