„Senki sem jut itt keresztül”

Szemző Tibor Kafka univerzuma hanglemezen.

 „Senki sem jut itt keresztül, hát még egy halott üzenetével.” (Kafka)

Szemző Tibor sokoldalú kortárs művész, jelentős zeneszerző. Médiaművész, filmrendező és performer. Készít installációkat, filmeket. Önálló zenedarabok mellett társszerzőként zenét szerez filmekhez és videó-munkákhoz. Már Erdély Miklós Vonatút c. filmjéhez is ő komponált zenét 1983-ban, s a legfrissebb filmzenei közreműködése az 1945 című filmben hallható. Munkái minimalista zenei gesztusok: irodalmi, filozófiai és köznapi szövegekből, mozgóképekből építkeznek, jellemzőjük a térbeli és időbeli rétegzettség.  Atmoszférikus zenéje tágítja a térbeli dimenziót, túllépi a dokumentumfilmek kereteit, összefügg a képpel, de nem illusztrál, a szereplők hangja, a beszélt szöveg tartalmi és dramaturgiai jelentéssel bír.

Filmzeneszerzői tevékenysége jórészt Forgács Péter rendező nevéhez köthető: legismertebb közös munkájuk a Privát Magyarország (1988) című filmsorozat, melynek nyersanyagai a két világháború közötti privát, illetve családi filmek voltak, talált tárgyak (a kép és a hang is) egy elmerült világból. A Privát Magyarország felfedezése, hogy lehetséges egy történet lényegével azonosulni. A Wittgenstein Tractatus (1992) a filozófus szövegeitől ihletett hét epizódból álló filozófiai mű, melyben inkább Forgács Péternek köszönhető a darab vizuális része, és a témaválasztásban és fordításban Forgách Andrásnak is szerepe volt. A Tractatusban tűnik fel először a többnyelvűség, a különböző hangok polifóniája. A vetített képek talált képekből montázzsá alakított emlékezet-terek.

A Kuba (1988/93) és a Túlsó part (1998) című parafrázisdarabok 8, 16 és 35 mm-es filmre vett felvételek, nagyobb egységek. Kuba és Japán világából emberek, arcok, utcarészletek, járművek, tájak, hangulatok váltakoznak. A szerző már e korai műveinél is maga forgatott a helyszíneken, majd a mozgóképekhez komponált zenét, vagy fordított volt a sorrend. A képi világ és zene mellé társult a helyi beszélt nyelv, mint a hangszeres zene része. Az Élet vendége – Csoma legendárium (2004-2006) műben a korábbi statikus időbeli felületek strukturáltabb kompozíciókká alakultak: az animált (Roskó Gábor) és forgatott képek sokszínű narratíva mentén rendeződtek. A filmben még állóképekben is úton vagyunk.

Terjedelmi korlátok miatt a teljes életmű nem ismertethető, mégis úgy tűnik, hogy minden Szemző mű egy talány, egy előzményekből keletkezett következmény, amely maga is egy rejtélyes cél felé tart (ha tart). Megfejthetetlen, felfedő és eltakaró titokzatos zenei és vetített élmény. Paradoxonok tükör-rendszere. Folytatás, nem áll meg önmagában: előző művekből keletkező sorozatszerű művekből álló végtelenített lánc a belső ismétlések logikájával. Az újrafelhasználás, melyet Szemző Tibor számos művében alkalmaz, a születő formák eleme: koncerten, filmen, rádiójátékban, színpadi előadásban, kiállítási objektumokként újraidézi a már létrejött műveket, összefüggéseket, ebből építkezik a mű, tehát kvázi önmagát építi azáltal, hogy rituálé-szerűen önmagát ismétli, vagy önmagára utal vissza. Mániákus alkotói módszere többszólamú, megtervezett és mégis véletlenszerű.

A Kafka-univerzumról

Gesztus-zene és gesztus-film Kafkáról, Kafkához? Sorsmetszetek, árnyképek, árnyékképek, sodró, törékeny, és mint minden művében (szándékosan) archaizált karcolt felvételek életutakról, mintha csak Kafka idejében készültek volna. Zenei mintázat, ahol hangok testesítenek meg sorsokat. Az audiovizuális, multimediális tér egyszersmind hang, szín, hangszíntér: (élet)töredékek az idő óceánjának repedezett medrében. Szemző Kafka univerzuma egy folyamatosan növekvő, struktúrájában változó totális audiovizuális installáció, mely képi elemeiben és idősíkjaiban néha széttart, de mégis keretez. Kafka személyiségének egy ismeretlen oldalát (próbálja) láttatni. De lehet-e derűs az, ami mégis komoly? Hisz nincs is szomorúbb egy haldokló utolsó événél. Mintha meditatív transzállapotban egy vonatút láthatatlan utasai beszélnének hozzánk. Ezekben a transzcendens Kafka-etűdökben az emlékezés kettős víztükör: tükröződik bennük a kafkai és a szemzői személyes változat.

Egy mű rétegei: nyelvek (sorsok), zenei tételek, tájak         

Hogyan lesz egy mű rádiószínház, kísérleti rövidfilm, videóinstalláció, mozikoncert, no meg DLA mestermunka? Két inspiráló forrást ne hagyjunk ki, konkrétan W. G. Sebald írói módszerét, amely sorsok és helyszínek személyes bejárását kínálja ötletként (Szemzőnek a személyes forgatást), illetve a Thomas Bernhard prózájában karakteres repetíciós kompozíciós technikát, amely már majdnem olyan, mint egy zenei kompozíció.

2017. december 29-én este lemezbemutató (Kőfaltorta) mozikoncertet tartott Szemző és újraélesztett formációja, a Takarmánybázis az A38 hajón. (Huszár Mihály bőgő, Szabó Sipos Ágoston ütőhangszer, Szemző Tibor baszusfuvola és narrátor, hangmester Regenye Zoltán.) A  »K« Metszetek 8mm-es vetített filmjei a zene és a beszélt nyelvek áramlataival együtt volt izgalmas. Ez most a Kafka univerzum aktuális új csúcsa.

Az új hanglemez, mint műtárgy

Szemző Tibor munkái a kilencvenes évek közepe óta audiovizuális művek, nem is csoda, hogy 2003 óta nem adott ki hangzó anyagot. 1987-ben jelent meg első vinylje Londonban a Leo Records-nál (az 1987-es Snapshot From The Island). Mostani lemezén „K” Metszetek / „K” ENGRAVINGS című audiovizuális ciklusának zenei anyagából Hortobágyi László válogatása hallható. Ez a hanglemez – Szemző szándéka szerint – magánkiadású exkluzív műtárgy, kis példányszámban megjelenő design kivitelezésű vynil, melyet a művész lánya, Szemző Zsófia képzőművész tervezett. Minden egyes lemez számozott, Szemző Tibor által aláírt tárgy. Tizenkilenc nyelv, tizenhárom helyszín és három életút rétegződik a K metszetek tételein. A lemez egy egység, 19 letölthető film és azok hangzó anyagából készült válogatás (14 tétel).

A 150 példányban megjelenő sorszámozott lemez mindegyike egy weboldalhoz történő hozzáférést biztosít a lemez tulajdonosa számára, ahonnét letöltheti a filmeket. A lemez nem kerül kereskedelmi forgalomba, vélhetően a szemzo.org-on jön létre a webshop, ahol a projekt hozzáférhető, és a FB oldal is ide mutat majd.

Műalkotás – építőkövenként

Mint végtelen projekt: az egymással összefüggő rétegek összefonódnak. A művek Kafka életének utolsó évét próbálják rekonstruálni, a rádiószínházas, színházi és filmes változatokban levelek, jegyzetek, és a Kafkát körülvevő emberek emlékezete révén is. Helyszínvázlatok, vagyis azokról a helyekről készült atmoszférikus felvételek emlékeztetnek azokra a színterekre, ahol Kafka életének végén járt (Prága, Matlárháza, Berlin-Grünewald), illetve ahol az őt körülvevő két legfontosabb ember, Dora Diamant és Robert Klopstock megfordult valaha. (Szilézia, Graal-Müritz, Moszkva; Dombóvár, New-York, stb.).

Az első, hangjáték-változat Forgách András író-dramaturg közreműködésével született, és 2010-ben mutatta be a Magyar Rádió 104 perces rádiójáték formában A császár üzenete címmel. 2011-ben filmanyaggal társítva a somorjai zsinagógában, az At Home Galériában installációként volt látható. 2013-ban a színpadi műként sikert aratott a MüPa-ban a Forgách Andrással közösen rendezett  Az üzenet – Dr. Kafka utolsó szerelme című színpadi alkotás. Később mozikoncertként Kassán, Kolozsváron, Wrocławban és az USA-ban is bemutatták. 2014-ben kisfilm készült az anyagból.

Szemző Tibor Vágy, hogy indiánok lehessünk – Franz Kafka utolsó szerelme c. kísérleti filmje 25 perces, szereplők nélküli történet. Az író utolsó évét, az 1923-24-es esztendőt mutatja be.

Kafka utolsó két fontos kapcsolatát, retrospektíve a haláltól a szerelemig és barátságig terjedő időszakot világítja meg idézetekkel, utalásokkal tarkított epizódokban. Utolsó szerelmével, a nála húsz évvel fiatalabb, sziléziai születésű, jiddis anyanyelvű Dora Diamanttal negyven évesen, egy évvel a halála előtt ismerkedett meg és költözött össze Berlinben. A fiatal, dombóvári születésű medikussal, Klopstock Róberttel a Magas-Tátrában lettek barátok néhány évvel korábban. Ők ketten voltak mellette halála napjaiban a Bécs melletti Kierling szanatóriumban.

Kafka régi barátja, a Max Brod által kezelt Kafka-hagyatékból hiányzik ennek az utolsó időszaknak a története, ez csak 2006-ban, Klopstock özvegyének halála után lett nyilvános.

A filmet azokon a helyszíneken forgatták, amelyek hármuk életében szerepet játszottak: a kierlingi szanatóriumban, ahol Kafka meghalt, Matlárházán, ahol Klopstockkal megismerkedett, Budapesten, ahol az orvos gimnáziumba járt, Prágában, Kafka városában, a vasútvonalon, melyen elhagyta Prágát, az Északi-tengernél, Graal-Müritz-ben, ahol Dorával megismerkedett, Brooklynban ahol az orvos 30 évig élt és dolgozott, Berlin-Grünewaldban, ahol Kafka és Dora laktak.

A „K” Metszetek c. többrészes multimediális installáció, mint audiovizuális élmény a Kassák Múzeumban 2017. április-májusában volt kiállítva Szemző Tibor és Forgách András tízéves múltat felölelő Franz Kafka-kutatásának állomásaként. A 8mm-es technikával rögzített vetített filmekből álló 65 perces installáció (amúgy) Szemző doktori mestermunkája a Képzőművészeti Egyetemen. A két alkotó kutatásain alapuló utalások a narráció rendezőelve. A kiindulópont A császár üzenete c. 1917-es Kafka elbeszélés,  amely az eredeti német mellett angol, magyar, cseh, francia, spanyol, finn, orosz, örmény, török, arab, jiddis, héber, urdu, bengáli, tibeti, mongol, japán és kínai nyelven hangzik el anyanyelvű narrátorok elbeszélésében. Ezek a főszólamok hangszeres kísérettel a létrehozott zenei tételek. A vetített filmeken látható helyszínek, nyelvek közvetlenül, vagy távolabbról köthetők Kafkához, illetve Dora Diamanthoz és Klopstock Róberthez. A szövegek narrátorainak elbeszélésmódja szövegen túli misztikus jelentés közvetítője. Szemző Kafka elbeszélését zen példabeszédnek tartja, amit hangokkal és zenei hangzásvilágával bont ki. A rendezői cél nem a tényszerű közlés: Az élet vendége – Csoma-legendárium c. 2006-os filmhez hasonlóan mozaikszerűen, a tényanyag asszociatív feldolgozásával dolgozik.

Kafka több mint egy évtizede foglalkoztatja Szemző Tibort, talán álmában is. Tűnhet ez irracionálisnak, de nem baj. Nem kell hadat üzenni a transzcendensnek.