Rézi néni gyertyát gyújt ünnep előtt

Fischerné Gutmann Teréz emlékére

 

Nap készül lelépni égről

18 perc még lobban a láng

emlékezz és őrizd meg anyánk

szívéből fény öröm és béke

világold fiaim életútját

élet tűz ünnepi lakoma

gyújtó ág álomba szenderül

dolgos kezével eltakarja

ragyogó két szemét

áldása ég lepedőjén hímzés

világ királya köpönyegén

örökös parancs jóra

melegforrás buggyanása

 

Sára asztalán hét lobogás

Rebeka öröksége ajándék

gyertyagyújtó anyák

létéből fakadó szeretet

 

beragyogja létünket Cion fénye

 

csak az a tetovált kék számsor

bal alkarján félelmet dermesztő

 

tüskésdrót csapdában véres ökörnyál

 

pokoljárás csont-bőr batyutestben

mezítláb Gyehenna átokparazsán

 

bizonyíték: az Úr nagyon szeret engem

két fiat szülhettem borzalmak után

 

mesélő almák mögött a zentai piacon

egyenes derékkal tölgyteste köszönt

fején kendő két csomóval álla alatt

arcán szobrász vésője hagyott

évgyűrű redőket menóra hét ágát

pontos mérleg nyelve élő metronóm

 

ünnepi teríték négy asztalsoron

Sára szent gyertyái égbolton csillagok

 

emlékezem őrizem

nem felejtem megvigyázom

 

kesernyés mosoly fönnakad ostorfa hegyében

szellő lobogtatja cinke kontyolgatja

 

(„Emlékül egykori osztálytársam édesanyjának, aki megjárta Auschwitz poklát. Visszatérve Zentára mindenki által megbecsült gyümölcsárus lett a piacon. Két fiút nevelt föl. Az idősebb, osztálytársam, földrajztanár, a fiatalabb pedig az Újvidéken megjelenő Magyar Szó külpolitikai szerkesztője, kommentátora volt” – írja a szerző, vajdasági születésű író, költő, tanár)