Perczel Zita és a „rózsaszínű oroszok”

Írta: Lázár György - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

Perczel Zita „rózsaszínű” oroszoknak nevezi azokat a Kaliforniába menekült európai művészeket, akikkel együtt élt Hollywoodban. Nem érti, falsnak érzi az üldözöttek “baloldali” eszmefuttatásait és talán nem is érzékeli, hogy rendkívüli események szemtanúja. Véletlenül, akaratán kívül lett részese a XX. század egyik nagy intellektuális exodusának.

Perczel Zita

A 22 éves Zita, 1940 nyarán, 7 hónapos terhesen egy zsidó menekültekkel teli hajóval érkezett Lisszabonból New Yorkba. A bevándorlási tisztviselők gondosan átvizsgálták az Európából érkező utasokat és Perczel adatlapjára először azt írták, hogy “Hebrew”, vagyis zsidó. Később áthúzták és odaírták, “Magyar”.

Ki volt Perczel Zita? Filmforgatókönyvet érdemel kalandos élete, mert sorsa összefonódott a fasizmus elől Európából menekülő orosz származású filmesekkel. Férjei az orosz zsidó szinház és francia film figyelemreméltó alakjai voltak.

Zitáról sokaknak ma is az 1934-es nagysikerű film, a Meseautó jut az eszébe. Mindössze 16 évesen vált népszerű sztárrá. A film Törzs Jenő és Zita főszereplésével készült, hatalmas kasszasiker volt, amihez persze kellett a jó sztori és Kabos Gyula színészi zsenialitása is. A filmet Németországban betiltották, mondván, hogy túl sok benne a zsidó származású szereplő. A rendezőt, Gaál Bélát később Dachauban ölték meg. Törzs Jenő ugyan túlélte a Holokausztot, de betegségéből már nem épült fel.

A Meseautó c. filmben

Perczel Zita Budapesten született 1918-ban. Az 1848-as forradalom legendás hősének, Perczel Mórnak a leszármazottja; édesapja, Perczel Attila elszegényedett katonatiszt. Édesanyjáról, Almáról nem sokat tudunk. A családnak volt egy piciny birtoka Szolnok mellett, Szandaszőlősön, ahol a kislány a nyári vakációkat töltötte. Mindössze 14 éves, amikor a Színművészeti Akadémiára jelentkezik és állítólag a család a birtokot is eladta, hogy Zita elegáns ruhákban pózolhasson. Az Akadémián a sokkal idősebb Básti Lajos, Gellért Endre, Móricz Lili, Várkonyi Zoltán, Fónay Márta voltak az osztálytársai és felvételije sem sikerült jól. Meglehet, hogy csak patinás neve miatt vették fel, meg azért, mert édesapja Gömbös Gyula miniszterelnökkel együtt járt a Ludovikára.

Mindössze egy évet töltött az Akadémián. A csinos kislány 1934-ben főszerepet kapott a Mesautóban és azután a Vígszinházban is telt házak előtt játszik. Jönnek a filmszerepek és 1937-ben az újabb nagy filmsiker, a Lovagias ügy. Hamarosan külföldi megkeresések is szóba kerülnek.

1935-ben édesanyjával Franciaországban nyaral, ahol megismerkedik számos francia filmessel, és másfél évvel később, 1937 decemberében már Párizsban lép színpadra. Arról volt szó, hogy Fernandellel (akinek civilben Fernand Joseph Désiré Contandin volt a neve) a francia film akkori koronázatlan férfisztárjával filmez majd. Amikor ez kútba esik, Perczel férjhez megy.

Perczel Zita és Weill Karsenty

1939. június 21-én, a jóképű Marcel Weill-Karsentyvel, egy zsidó származású francia színésszel köti össze az életét. Az ifjú pár turnéra indult, műsorukkal még Brazíliába is eljutnak. A második világháború kitörésekor térnek vissza Párizsba ahol már pánik uralkodik. A német náci csapatok bevonulásának hírére Zita is menekül a városból, házassága is végzetesen megromlik.

Perczel Zita vízuma Brazíliába

Zsidók, szocialisták, antifasiszták és egyszerű polgárok tízezrei menekülnek a Bordeaux-Lisszabon útvonalon, ugyanis Portugáliából hajóval még ki lehetett jutni Európából. Zita nem egyedül menekül. 1940 nyarán terhesen érkezik New Yorkba vadonatúj szeretőjével, a  Kijevben született, 42 éves, zsidó származású francia filmproducerrel, Joseph Lucachevitch-csel. Lucachevitch sikeres producer, és Zita az új kapcsolattól remél filmszerepeket. A bevándorlási hatóságok nem akarják beengedni a terhes nőt, de miután bemutat egy (hamis) igazolást hogy két filmre is van szerződése, sikerül belépnie az Egyesült Államokba.

Joseph Lucachevitch

Fiúgyermeke New Yorkban jön a világra, először Weill-Karsenty néven, majd később, miután hozzámegy Lucachevitchhez, az adoptálja a csecsemőt, és fia neve ezután Alexander Leo Attila Lucachevitch lesz.

Zita hamarosan válik, és a pletykalapok részletezik a bírósági csatát. 1944-ben, 26 évesen, hozzámegy a 41 éves Boris Ingsterhez. Mindkettőjüknek ez a harmadik házassága. Ingster egy jiddisül beszélő litván színházi család sarja, akinek testvére alapította az 1920-as években a Moszkvai Állami Zsidó Színházat. Ingster még 1922-ben a Szovjetunióban találkozott Szergej Ejzensteinnel, akivel később együtt dolgozott az 1930-ban Franciaországban forgatott Romance Sentimentale c. filmjén. Forgatókönyvíró Hollywoodban, majd sikeres tévérendező és az Európából importált film noir hollywoodi meghonosítója.

Boris Ingster

A házasságból két lány született Amerikában. 1945-ben Mary Alma Zita és 1946-ban Nina Helen Jane. 1954-ben Zita ismét válik, és később visszamegy Franciaországba. Ott színpadi szerepeket kap, új barátja van, édesanyja is odaköltözik, és lányai is Európában nőnek fel. 1988-ban idősebb lánya, Mary kerül az újságok címoldalára, amikor Amerikában kokain-csempészésért elítélik. Az ügy nagy sajtófigyelmet kelt; Bolíviából próbál barátjával nagy mennyiségű kábítószert bevinni Olaszországba.

1980-tól Zita ismét Magyarországon játszik. Először Mészáros Márta Örökség című filmjében, majd András Ferenc 1982-es alkotásában, a Dögkeselyűben. Ezután gyakran lép fel magyar színpadokon Budapesten és Kecskeméten, sőt még a tévében is feltűnik.

Az Örökség forgatása közben Mészáros Mártával (Forrás: magyar filmtörténeti fotógyűjtemény/B. Müller Magda

1996-ban Budapesten hunyt el, a Farkasréti temetőben temették el. 77 éves volt.

Perczel Zita kalandos életet élt, valószínűleg véletlenül csapódott 1940-ben azokhoz a Franciaországból menekülő üldözöttekhez, akik új életét próbáltak kezdeni Amerikában. Zsidó származású férjei nem voltak vallásosak. Házasságai polgári esküvők voltak, nincsen nyoma annak, hogy Zita áttért volna a zsidó hitre. Antifasiszta társaságukhoz tartoztak olyan Amerikába menekült magyar művészek, mint Kabos Gyula vagy Vadnay László. De ott volt a francia kommunista Jean Renoir és Antoine de Saint-Exupéry is, aki ugyancsak Portugálián keresztül menekült Amerikába.

Zita nem találta helyét ebben az intellektuálisan izgalmas társaságban. Később keserűen panaszkodott, hogy férjei Amerikában csak azt kívánták tőle, hogy jó családanya legyen otthon, és dekoratív kísérő a partikon.

támogatás
Pop up banner

Címkék:Perczel Zita

[popup][/popup]