Osztrák kritikusok Nestroy-díjra jelölték Mundruczó Kornélt

Osztrák színházi kritikusokból álló zsűri Nestroy-díjra jelölte Mundruczó Kornélt. A Proton Színház legújabb előadásának világpremierje 2024. májusában a Bécsi Ünnepi Hetek keretén belül volt, ahová hetedszer tért vissza a társulat. A Mundruczó Kornél rendezte Parallax nemzetközi koprodukcióban, tizenegy fesztivál és színház részvételével, három és fél év finanszírozást követően, magyarországi támogatás nélkül készült.

A legjelentősebb osztrák színházi díj minden esetben az előző évad legjobb színházi teljesítményeit jutalmazza elsősorban Ausztriában, de a német nyelvterületen is. A jelölés hatalmas elismerésnek számít, főleg, hogy a díj 24 éves történetében bár magyar jelölt volt már, de magyar színházi produkciót – jelen esetben a független Proton Színházét -, most jelöltek először. A legjobb rendezés kategóriában Alföldi Róbertet 2014-ben, Mundruczó Kornélt 2019-ben, Bodó Viktort pedig 2020-ban jelölték, akinek egy korábbi rendezése a grazi Mester és Margarita 2011-ben a legjobb osztrák színházi előadás kategóriában versenyzett – írja a szinhaz.online.

A Nestroy-díjat 2000 óta évente tizennégy kategóriában adják át. Mundruczó Kornélt a legjobb rendezés kategóriában jelölték, Lucia Bihler és Anne Lenk rendezőnők mellett. A díjátadó 2024. november 24-én lesz Bécsben.

A darabról az osztrák és a német sajtó számos fóruma beszámolt:

“Egy család, három generáció. Kis budapesti lakás. A nagymama nem hajlandó elfogadni a holokauszttúlélőként kapott kitüntetést; a lánynak bizonyítania kell zsidó származását, hogy iskolai férőhelyet biztosítson fiának új, berlini otthonukban; a felnőtt fiú homoszexuális férfiként keresi saját identitását. Mindannyiuknak ugyanaz a kérdése: megszabadulhatunk-e örökölt sorsunktól? Az identitás mikor kiváltság és mikor teher? Minden nézőpont kérdése. A magyar rendező, Mundruczó Kornél és független társulata, a Proton Színház Parallax (a kifejezés az eltérő nézőpontból szemlélt tárgy helyzetének látszólagos változását jelenti) című előadása nagyszabású családtörténet, amely megrendítően ábrázolja a kelet-európai zsidóság és a Magyarországon erősen kirekesztett LMBT+ közösség közötti párhuzamot.” (Carmen Hornbostel, dramaturg, Wiener Festwochen)

“Mundruczó nem könnyíti meg a helyzetünket. Színháza kizökkent. Mesteri társulata, a Proton Színház immáron hetedszerre szerepel a Bécsi Ünnepi Hetek műsorán.” (Die Presse – Ausztria)

“A “játszanak” szó kevés ahhoz, hogy kifejezze azt, amit a színpadon látunk. A Mundruczó Kornél által 15 éve alapított budapesti Proton Színház egy színházi csoda. A színészek játéka teljesen életszerű. Hogy nem azonosak a karakterükkel, lehetetlen elképzelni – még akkor is, ha a többségüket az elmúlt évek alatt a legkülönbözőbb szerepekben láthattuk.” (nachtkritik.de – Németország)

“Európa egyik legjelentősebb színházi fesztiválja, a Bécsi Ünnepi Hetek. Egy kultúrpolitikailag nagy nyomás alatt lévő színház Parallax című produkciója az autoriter módon irányított Magyarországról: a Mundruczó Kornél alapította Proton Színházé. (…) Sokat mond a jelenről, hogy mit jelent magyarnak lenni és Magyarországon élni, illetve magyarnak lenni és nem Magyarországon élni. (…) A szociális témákat fókuszba helyező Proton Színház eddigi legpolitikusabb előadása. Idén semmilyen támogatást nem kaptak a magyar államtól, így az a különös helyzet állt elő, hogy több európai színház bemutatja a Parallaxot, de Magyarországon nem lesz látható. „Támogatás híján nem tudunk Magyarországon játszani” – indokolta Mundruczó Kornél és kolléganője, Büki Dóra producer.” (Deutschlandfunk Kultur – Németország)

“Gondolatokkal mélyen átitatott teatralitás jellemzi a magyar Mundruczó Kornél művészetét. Független társulatával, a magyar Proton Színházzal létrehozott Parallax, a Bécsi Ünnepi Hetek egyik fénypontja. Az ősbemutató egy a hiperrealizmus és a költői szürrealizmus között váltakozó látványvilágban a transzgenerációs trauma súlyát láttatja: a Holokauszt következményeként három identitásvesztett generációt. Mundruczó a színház érzéki erejével egy olyan érvényes állítást fogalmaz meg, amely túlmutat a tanultakon és az érintettségen.” (Die Deutsche Bühne – Németország)

“A Bécsi Ünnepi Hetek fénypontja egy ősbemutató, amit a rendező hazájában, Magyarországon nem tűznek műsorra. Marginalizált csoportok kerülnek a középpontba: egy a koncentrációs táborban született nő zsidó családja, fiatalkorú unokájának queer identitása. Mindez egy lelakott budapesti lakásban. Mundruczó fantasztikus társulatának realista előadását látni kell.” (Profil – Ausztria)

“A Proton Színház ősbemutatóját kitörő ünneplés fogadta a Bécsi Ünnepi Heteken. Mundruczó új előadása tartalmilag egy triptichon: a három felvonás mindegyikében egy karakter – anya, lány, unoka – állnak a fókuszban. Köztük egy időugrás, ami a rendező képi megvalósításában olyannyira ámulatba ejt, hogy a lélegzetünk is eláll.” (KURIER – Ausztria)

“Mundruczó Kornél és a budapesti Proton Színháza a Bécsi Ünnepi Heteken törzsvendégnek számítanak. Ősbemutatójuk egy tomboló szó- és képáradat: a zsidó jelenről, az LMBTQ+ realitásról Magyarországon és az élet nagy döntéseiről a fenyegető politikai változások tükrében. Ahogy Mundruczótól megszokhattuk, a lényegi mondanivaló sokszor a szövegen kívül, a képekben rejlik.” (Kleine Zeitung – Ausztria)

“Wéber Kata dialógusainak igazsága kemény és kétségbevonhatatlan. (…) A Parallaxban sokféle életet látunk, sérülésekkel, traumákkal.” (Süddeutsche Zeitung – Németország)

“Mivel a Proton Színház nem részesül állami támogatásban, a Parallax Magyarországon nem lesz bemutatva. Mindez egy kis ízelítő a németországi művészek számára arra az esetre, ha az AfD hatalomra jutna: a Holokauszttal vagy az LMBTQ témákkal foglalkozó művek Németországban is nem kívánatossá válnának.” (KULTURA-EXTRA – Németország)

A darab előzményének számító filmjükről itt interjúztunk Mundruczó Kornéllal és egy másik alkalommal Wéber Katával is beszélgettünk.