Népsirató

Egy kötetben három mű, két szerző. Vers – próza – vers tagolás.

Egy lefordított holokauszt poéma az alap, mely körül épület burjánzott társított szöveggel: ez az Út az üres éghez és egy függelék Da Capo-Középkor beszédes címmel, Halasi parafrázisokkal tűzdelt versfüzérével. Fordított a kronológia, hiszen nincsen következmény előzmény nélkül. Transzcendens lepel hull le, mögötte üres az ég.

Katzenelson poémája az Ének a kiirtott zsidó népről nem egyszerűen siratóének.

Miért ír az ember jeremiádot, népsiratót? Küldetésből, belső kényszerből. Jichak Katzenelson (1886-1944) költő, drámaíró 1939-ben a német inváziót követően Lodzból menekült családjával Varsóba, ahol beszorultak a gettóba. Feleségét és két kisebb fiát 1942-ben Treblinkába deportálták. A költő részt vett a varsói gettó felkelésben. Ő és legidősebb fia a franciaországi Vittelben lévő „átmeneti táborba” került, mivel hondurasi útlevéllel rendelkeztek. Haladékot kap. A vitteli lágerben, ahol 1943/44-ben kilenc hónapot tölt, papírra veti klasszikus versnyelven áradó népsiratóját. Ám egy év múlva legidősebb fiával Auschwitzba vitték, ahol érkezésük napján, 1944. május elsején elgázosították őket.

Gyászénekbe foglalt néphalál, égő gettó, romhalmaz, szüntelenül érkező vagonok, halottak árnyai, Treblinka, Sobibor, Auschwitz és Belzec feneketlen torka. A kötött irodalmi forma prózává feszül, a prófétai hang a semmibe hull. Pokol és üres ég. „Ágyúk dörögtek éjjel-nappal, búvóhelyemről láttam, ég a gettó, a zsidó város ég, /a falak izzanak, a bent lévő utolsók mind elégnek, egyre terjed a lángoló pokol, / bevilágítva az eget. Ha van odafönt valaki, akkor ezt végignézte. Láthatta, itt a vég.” Ezt a verset mintha a halottak mondanák végtelen kórusműként, fájdalomtól ingó jambusos sorokban.

*

Az Út az üres éghez Halasi kaleidoszkópszerű szövegfüzére. A Ringelblum-archívum a forrás és minta: dokumentumok alapján alkot vegyes műfajú fejezeteket. Valódi személyek (áldozatok) fiktív interjúi, tudósításai alapján feltámad Jidisland a kavargó porból.

Fordítóként elhivatottságból megtanulni jiddisül nemes feladat, ám belebújni a másik ember bőrébe nem veszélytelen. Belefeledkezni mások lelkébe – mind, mind halottak! – nagyon nehéz.

Jesivák, szegénykonyhák (Katzenelson édesanyjának monológjával), fazsinagógák és a varsói gettó utcái elevenednek meg. A két irodalmár közötti pódiumbeszélgetés kissé modoros.

Többszólamú az írás szövete, az áldozat, a gyilkos, és a szemlélő nézőpontja is tükröződik. Egy bankár fiktív levélben kéri számon Hjalmar Schachttól az eltűnt gazdasági racionalitást. SS továbbképző tananyagok tornyosulnak. Czerniaków, a gettótanács elnöke morfondírozik, orvosok tanulmányt írnak az éhségkórról. Képzelt interjú a feketegazdaságról. Az Umschlagplatz elbeszélői a halál szimfonikus zenekarában olvadnak fel. A „helyettes” alakja (aki értünk, helyettünk) irodalmi szereplővé válik a halál lopva tűnő esetlegességében, és „az élők arca egyre kevésbé különbözik a szerte heverő halottakétól”. Halucok és somérek gyertyafényben. Gyermekmentők. A treblinkai állomásfőnök beszámolója. Kivágódó vagonajtók. Mit mond egy náci rendfenntartó a kimenőjén? Vagy egy tömeggyilkosság az elkövető szemével. Túlélési kísérletek: zsidók, lengyelek, üldözők, üldözöttek közös színpadon.

A Da Capo – Középkor költemény Katzenelson 15 verséhez írt 15 vers. Idézetekkel átszőtt líra, mely rámutat arra, hogyan lett a keresztény középkor a holokauszt forrásvidéke. Középkorász a talpán, aki nem téved el a versciklust csipkebokorként benövő kulturális és történelmi ismeretek hálójában. A bőséges jegyzetanyagra valóban rászorulunk. Száguldás a középkori Európában: császárok, pápák, vallás(ok), keresztes háborúk, lovagok és rablólovagok, béke és háború, pénz, pestis, zsidó közösségek kálváriája és legendák. Utolsó vershármasa a siratóének zárszava: különös darabja a Hagyomány jeremiád kicsengésével visszacsatolás. Itt egy műfaj hangja szólal meg, ez a qinah, a siratóének. „Templomrombolás, kiűzetések, nagy mészárlások, / a gyűlölet keze, az emlékezet szája, a gyász szeme.”

Jichak Katzenelson: Ének a kiirtott zsidó népről / Halasi Zoltán: Út az üres éghez, Kalligram, Budapest, 2014, 240 oldal