Nagy Sándor és Simon főpap találkozása egy antik izraeli mozaikon

Páratlan mozaikok kerültek napvilágra egy V. századi zsinagóga maradványainak feltárása során Alsó-Galileában…

az ókori Hukkok település körüli ásatások során. Az egyik mozaik feltehetőleg Nagy Sándor és Simon, a zsidó főpap (kohén gádol) találkozását ábrázolja. Ha ez az ikonográfiai értelmezés helytálló, akkor ez az első nem bibliai jelenet, amit antik zsinagógában találtak.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority) irányítása alatt működő – az Észak-Karolinai Egyetemről érkezett – régészcsoport honlapján olvasható beszámoló szerint az antik zsinagógában 2012 óta, minden nyáron folynak az ásatások.

Idén nyáron a mozaikdíszítés újabb részét tárták fel. A héber nyelvű dedikációs és más feliratok egy széles mező közepén helyezkednek el. A feliratok körül „szimmetrikusan emberi alakok, állatok és mitologikus teremtmények láthatóak. Például színházi maszkos, felségjelvényeket szorongató szárnyas puttók, virágfüzért és kakast tartó izmos férfiak, valamint koszorúba foglalt férfi és női arcképek. A puttók és a maszkok Dionüszoszra (Bacchusra), a bor és a színjátszás görög-római istenére utalnak Jodi Magness professzor, a régészcsoport vezetője szerint.”

2012 nyarán a zsinagóga keleti hajójában a Bírák könyve 15:4 szakaszához köthető ábrázolást, Sámson és a rókák jelenetét megjelenítő mozaikot találtak.[i] Egy évvel később egy második mozaik került elő, amelyen Sámson látható, amint vállára veszi Gáza városkapuját (Bírák könyve 16:3).[ii]

Magness szerint kérdés, hogy van-e tematikus kapcsolat a Sámson-jelenetek és a keleti hajót díszítő többi mozaik között.

Az egyik feltételezés szerint a három vízszintes mozaiksáv közül a felső Nagy Sándort ábrázolja, mert a mozaikon egy elefánt látható. „A harci elefántok első bevetése Nagy Sándor görög seregeihez köthető. A professzor szerint, ezért valószínű, hogy ez a jelenet Nagy Sándor és Simon, a kohén gádol találkozásának talmudi legendáját dolgozza fel.” [iii]

Magness hozzátette, hogy a mozaikot készítő mesterek valószínűleg sosem láttak hús-vér elefántot, mert azok úgy néznek ki, mint a képregény figurák.

 

A Tabletmag cikke alapján Farkas Mariann

 

[i] „Elment Sámson, összefogdosott háromszáz rókát, vett fáklyákat és farkot farkhoz fordítván, tett egy-egy fáklyát két fark közé középütt.” Bírák könyve 15:4

[ii] „S feküdt Sámson éjfélig, fölkelt éjfélkor, megragadta a város kapujának ajtait meg a két félfát, kirántotta a retesszel együtt és vállaira tette; fölvitte a hegy tetejére, mely Chebrón előtt van.” Bírák könyve 16:3

[iii] Jomá  69., Megilát Táánit 9.