Nádas Péter átvette a Berman Irodalmi Díjat

Írta: Polgár György - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Nyolcvanadik születésnapja kapcsán mostanában sok szó esik a hazai sajtóban világhírű írónkról, Nádas Péterről. Sajnálatos módon, a napokban átvett rangos irodalmi kitüntetéséről, illetve a díj jellegéről alig szólnak ezek a beszámolók.

Nádas Péter és a Berman házaspár (Fotó: Berman Irodalmi Alapítvány)

A Thomas és Catharina Berman nyugalmazott svéd zsidó vállalkozó házaspár által tavalyelőtt alapított irodalmi díját október 24-én adták át Stockholmban Nádas Péternek a Világló részletek című eposzáért. Daniel Pedersen, a hattagú független zsűri elnöke szerint a kötet „az emlékezés műremeke, melyben Nádas bravúrosan vegyíti az egészen apró részleteket monumentális történelmi eseményekkel. A Berman Irodalmi Díj szellemiségében is kulcsfontosságú a határok feszegetése, pontosan úgy, ahogyan azt ez a regény is teszi: generációk, idő- és személyes síkok között. Egy élet emlékképei tárulnak elénk a szerző asszociatív tudatfolyamán keresztül összetömörítve ebben a tekintélyes kötetben.”

A Szombat tudósítójának kérdésére, hogy örült volna-e, ha mást is meglátnak a művében, a kitüntetett így válaszolt: „Talán meglepően hangzik, de én tényleg liberális nézeteket vallok, ráadásul még képzett fotográfus is vagyok, s így aztán soha nem kértem még senkitől, hogy lásson ezt vagy azt, amit esetleg nem lát. Inkább az érdekel, hogy mit lát, mi az, amiről beszámol. Ez mindig felette érdekes, mert ha a beszéd tárgyát nem is, de a beszélő személyt mindenképpen feltárja.”

Némi túlzással azt lehet mondani, Nádas Péter majdnem lemaradt díjról. Daniel Pedersen, a stockholmi Bokförlaget Faethon kiadó vezetője küldött neki egy e-mailt, amiben arra kérte, hogy hívja fel, mert szeretne vele egy jó hírt közölni. Leírta, hogy néhány nappal korábban jelen volt azon a stockholmi beszélgetésen, amelyet Monika Nagler-Wittgenstein irodalom-kritikus folytatott vele a Világló részletek első kötetének svédországi bemutatóján. Nádas néhány napig nem foglalkozott a dologgal, sőt el is felejtette. Elmondása szerint olykor egészen sajátos kérések és felszólítások érkeznek egy szerzőhöz, amelyekre néha helyesebb nem reagálni. „Néhány nap multán ismét eszembe jutott a kérés” – magyarázta. „Akkor megnéztem Pedersen kiadójának honlapját, a back list-jére (A kiadott művek jegyzéke – A szerk.) voltam kíváncsi, s ezt olyan nagyszerűnek és ízlésem szerint valónak találtam, hogy azon nyomban felhívtam. Rögtön kiderült, hogy ő a zsűri elnöke.”

Nádas Péter a Berman Díj átvételekor

Az alapítók a zsidó hagyományok, például vallás, kultúra vagy történelem ápolását tartják szemük előtt a díj odaítélésekor, és nem szempont, hogy a kiválasztott irodalmár zsidó származású-e vagy sem. Nádas Péter úgy fogalmazott: „Lehetséges kitüntetettként nekem rögtön Komoróczy Géza jutott eszembe, aki dokumentálhatón nem zsidó, de őt akár az asszír hagyomány ápolásáért is azonnal ki lehetne tüntetni.”

Az ünnepélyes díjátadón mintegy 300 meghívott vendég vett részt, amelyen Rebecka Kärde kritikus és műfordító mondott beszédet, amire a szemmel láthatóan meghatódott Nádas válaszolt. Maga a kitüntetés, amely Rang Li és Nina Ulmaja különleges papírművészeti alkotása, kis felhajtható könyvecskékből áll. Ezekben az írót méltató beszéd, a zsűritől vett idézetek és még sok más olvashatók. A Berman Irodalmi Díjat 750 ezer svéd koronával (kb. 28 millió forinttal) dotálják. Ez az Irodalmi Nobel-Díj után valószínűleg a világ második legmagasabb összeggel támogatott effajta kitüntetése.

A Szombat októberi számában Nádas Péter Berman Díja mellett műveinek Újlipótváros képével is foglalkoztunk:

támogatás
Pop up banner1

Címkék:Berman Irodalmi Díj

[popup][/popup]