„Most én lettem a halál”

Az Oppenheimer filmről

Az amerikai atomfizikusról, Robert Oppenheimerről készült film a magyar reklámszöveg szerint „nagyszabású thriller” amely “berepíti a nézőt abba az izgalmas paradoxonba, amit az a rejtélyes férfi élt át, aki megkockáztatta, hogy elpusztítja a világot, azért, hogy megmentse azt.”

A háromórás filmre, amelyet Christopher Nolan írt és rendezett, tódulnak az amerikai mozinézők. Sőt, a szuperlátványos IMAX moziban az Egyesült Államokban akár 75 dollárt (több mint 25 ezer Ft-ot) is hajlandóak fizetni egy jegyért.

A film Kai Bird és Martin Sherwin Pulitzer-díjas könyve, az Amerikai Prométheusz alapján készült és Oppenheimert egy 47 éves katolikus ír színész, Cillian Murphy alakítja. Szinte bizonyos hogy a film számos Oscar-díjat fog nyerni, és már most is kasszasiker. Érdekes lehet az a magyar közönség számára is, hiszen magyar-zsidó vonatkozásai is vannak.

A film idézi Oppenheimer levelét, amelyben megdöbbenését fejezi ki amiatt, ami a zsidókkal történt Európában Hitler hatalomra jutása után. Az 1904-ben New Yorkban született elméleti fizikus maga is német zsidók leszármazottja volt.

Nem kétséges, hogy az atombomba kifejlesztésében a fasizmus elől menekülő – javarészt zsidó származású – tudósoknak, oroszlánrészük volt. Talán nélkülük nem is sikerült volna ez a projekt. A faji törvények miatt mindenüket hátrahagyva ezrével menekültek Európa legjobb tudósai, gyakran Nobel-díjasok is. Az életüket mentették.

Az olaszok között volt a 38 éves korában Nobel díjat kapott Enrico Fermi, akinek a felesége volt zsidó származású. Vagy a szefárdi családból származó Emilio Segré, a későbbi Nobel-díjas.

A menekülő magyarok között volt Szilárd, egy Leó vallásos magyar zsidó család sarja; az ugyancsak zsidó Teller Ede, akinek felesége, Mici egy már régen kikeresztelkedett család lánya volt; valamint Wigner Jenő és Neumann János. Amerikában landolt a lengyel zsidó matematikus Stanisław Ulam, a dán fizikus Niels Bohr, akinek Svédországon keresztül sikerül elmenekülnie. A német protestáns Hans Bethe, akinek édesanyja volt zsidó származású, és még sorolhatnánk.

1942-ben a 38 éves Oppenheimer vállalkozik arra, hogy New Mexico államban, egy katonai táborban megszervezi azt a csapatot, amelyik legyőzi Hitler tudósait a csodafegyver kifejlesztésében. Megszületik a Manhattan Terv, és a fiatal menekült tudósok, akik közül sokan még angolul sem beszéltek jól, az isten háta mögötti Los Alamosban találják magukat. A merész terv munkalehetőséget és éjjel-nappali tudományos munkát jelent számukra. Akkor még nem tudták, hogy az általuk kifejlesztett atombomba megváltoztatja majd a világot, és szuperhatalommá teszi az Egyesült Államokat.

Los Alamosban a zsidó származású menekültek nem tudtak a Holokausztról, de sejtették azt. Oppenheimer, akinek kevés vezetői gyakorlata volt mégis zseniális tudományszervezőnek bizonyult; rendkívüli munkafegyelmet és tempót követelt. 1945-ben már több mint hatezren dolgoztak a bombán Los Alamosban!

A már Amerikában született zsidó származású tudósoknak, mint például a jiddisül is beszélő Isidor Rabinak, kételyei voltak a katonai fejlesztéssel kapcsolatban. Oppenheimer is vívódott.

És jelen volt az amerikai antiszemitizmus is. Amikor Oppenheimer professzorként fizikus kollégáját, Robert Serbert ajánlotta státuszra a Berkeley Egyetemen, tanszékvezetője, Raymond Birge, elutasította, mondván hogy “egy zsidó bőven elég” a tanszéken. (Serber később Los Alamosban kapott állást.)

Oppenheimer érzékelte a bomba potenciálját és a film a fizikus morális vivódásainak stációival is megismerteti a nézőt. Végül az atomenergia békés célokra való felhasználása mellett szállt síkra, és nem támogatta a hidrogénbomba kifejlesztését. Ekkor vádolták meg kommunista szimpátiával.

Los Alamosban a tudósok fiatalok voltak, Teller mindössze 34 éves, Ulam 33. A gazdag és művelt családból származó idősebb Oppenheimer, aki szabad idejében szanszkrit szövegeket tanulmányoz, verseket ír és a francia irodalom szerelmese, egészen másképpen szocializálódott, mint a sikerre éhes, Holokauszt elől menekülő nincstelen fizikustársai. Oppenheimert imádják a nők is. Szenvedélyes és tragikus románcát a kommunista Jean Tatlockkal később ellene használták fel. (Florence Pugh alakitja Tatlockot a filmben.)

Az 1954-es Oppenheimer elleni vizsgálat egyik „koronatanúja” éppen Teller, aki egykori főnöke ellen vall. Valószínűleg nem érzékelte, hogy milyen hatással lesz vallomása saját és Oppenheimer sorsára. (Tellert a filmben a zsidó származású színész, Ben Safdie alakitja.) De Oppenheimer ellenfele volt Lewis Strauss is, az akkori Atomenergia Bizottság nagyhatalmú elnöke. Strauss vallásos reform zsidó volt, a New York-i Temple Emanu-El zsinagóga elnöke. (Strausst a filmben Robert Downey Jr. alakítja, akinek magyar zsidó ősei is vannak.)

Elie Wiesel is írt Oppenheimer önmarcangoló személyiségéről és morális dilemmájáról. Vajon a „közjót” szolgálta-e a tömegpusztító fegyver kifejlesztése? Az lehetővé tette a háború korábbi befejezését a fanatikus Japán ellen, és amerikai katonák tízezreinek életét mentette meg, de ugyanakkor rettenetes árat fizettek Hirosima és Nagaszaki lakói. Oppenheimer etikai kérdésfeltevései Wieselt a talmudista megközelítésre emlékeztetik, annak ellenére, hogy Oppeheimerből hiányzott, ahogy ő fogalmazott, a „jiddiskeit”. (Wiesel 1969-ben írt kritikát Heinar Kipphardt német író Az Oppenheimer-ügy című dokumentumdrámájáról.)

1954-ben a kihallgatások, nem alaptalanul, kommunista kémek után kutakodtak. És Los Alamosban bizony voltak szovjet kémek is, mint például Klaus Fuchs, a protestáns lelkészcsaládból származó fiatal német tudós, aki Teller felügyelete alatt dolgozott. (Fuchs-ot 1950-ben tartóztatták le, és börtönbüntetése után Kelet-Németországban élt.)

Oppenheimer | New Trailer

Oppenheimer – In Theaters 7 21 23 Written and directed by Christopher Nolan, Oppenheimer is an IMAX®-shot epic thriller that thrusts audiences into the pulse-pounding paradox of the enigmatic man who must risk destroying the world in order to save it. The film stars Cillian Murphy as J.

A vizsgálat bizalmas értesülései, kommunista szeretője és rokonai valamint Teller vallomása végül lehetetlen helyzetbe hozták Oppenheimert, a sztártudóst. Nem vehetett részt tovább az Atomenergia Bizottság munkájában, nem tekinthetett bele a titkos anyagokba és nem folytathatta munkáját. Karrierje véget ért.

1967-ben torokrákban hunyt el; mindössze 62 éves volt. Ma már olvashatóak azok az egykoron titkosított dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy a karizmatikus amerikai hazafit, korának egyik legjelentősebb tudósát, alaptalanul hurcolták meg és lehetetlenítettek el.

Oppenheimer nem volt vallásos, nem kapott zsidó nevelést, és a filmben sem a Talmudot idézi, hanem a Bhagavad Gitát, a szent szanszkrit szöveget – „Most én lettem a halál, a világok pusztítója.”

Az amerikai atombomba, a Manhattan Terv ötlete egyébként Szilárd Leótól származik, aki 1938-ban Teller Ede és Wigner Jenő támogatásával egy levelet fogalmazott meg Roosevelt elnöknek. Abban az amerikai kutatások elindítását sürgették és a levelet végül Albert Einstein is aláírta. (Szilárdot a filmben a magyar színész, Haumann Máté alakítja.)

Három Budapestről elszármazott zsidó menekült, akiket az európai antiszemitizmus sodort Amerikába indította el az atombomba kifejlesztésének folyamatát. Az végül Oppenheimer vezetésével valósult meg.

Joggal nevezhetjük őt Amerikai Prométheusznak. A filmet melegen ajánlom.