Martha Argerich Budapesten 

Édesapja katolikus katalán család sarja. Édesanyja szülei (Mendl és Sára) az orosz pogromok elől menekültek Argentínába.

Mit tagadjam, imádom a klasszikus zenét és számomra nem kérdéses, hogy Martha Argerich a legnagyobb élő zongorista.  Aki hallotta Rachmaninoff III. zongoraversenyét Argerich tolmácsolásában, egyetért velem. Egykoron a fiatal Kocsis Zoltán is bravúrosan tolmácsolta a darabot Fischer Iván vezényletével – noha ettől a zongoraversenytől szinte minden művész retteg.

De nem a klasszikus zenéről akartam írni, hanem a 76 éves Argerichről, aki hamarosan Budapesten koncertezik. Az ellenállhatatlan zongoristáról, akibe minden klasszikus zenéért rajongó férfi beleszeret.

Martha Argerich spanyol anyanyelvű.  Argentínában, Buenos Airesben született. Nem vallásos, soha nem jelezte, hogy bármilyen vallási közösséghez is tartozna, de a bibliai törvények szerint, zsidó.  Érdekes történet az övé.

Édesapja, Juan Manuel Argerich, katolikus katalán család sarja.  A család több generáció óta Argentínában él, és az Argerich név nemesi elődökre utal.  Édesanyja, Juana Heller, 1920-ban egy faluban, Entre Ríos tartományban született.  Szülei (Mendl és Sára) az orosz pogromok elől menekültek.

*

Az 1880-as években, Maurice Hirsch báró, a dúsgazdag német milliárdos, a Jewish Colonization Association (Zsidó Gyarmatosító Társaság) nevében földeket vásárolt Argentínában, és ott mezőgazdasági telepeket hozott létre.  Arra biztatta az oroszországi zsidókat, hogy vándoroljanak ki Dél-Amerikába; ahol egy „zsidó tartományt” akart létrehozni Argentínában. Hirsch titkára, segítője, a vágújhelyi születésű Sonnenfeld Zsigmond szervezte az argentínai földművelő telepeket, többször is járt Dél-Amerikában.

Így kerültek Martha Argerich anyai nagyszülei – sok tízezer kelet-európai zsidóval együtt –  Argentínába.

Ma már tudjuk, hogy a második világháború után Argentína menedéket adott háborús bűnösöknek is. Juan Peron argentin elnök valóságos csempészhálózatot hozott létre; német náci tisztek, francia, belga és horvát kollaboránsok találtak menedéket a dél-amerikai országban. Köztük volt Adolf Eichmann is, aki szervezte és irányította az európai, köztük a magyar zsidóság kifosztását, deportálását és kiirtását.

Ugyanez a Peron elnök 1950-ben hallotta a csodagyerek Martha zongorajátékát, és ez komolyan megragadta. Peron lehetővé tette a szülőknek, hogy Ausztriába költözzenek, ahol az ottani argentin követségen kaptak állást. Így Martha az ifjú osztrák mesternél, Friedrich Gulda-nál folytathatta tanulmányait.  A nagytehetségű és excentrikus Gulda egyébként Hitlerjugend tagja is volt a második világháború előtt (ez nagyjából kötelező volt). Gulda fia, Paul, pedig néhány éve alapította meg azt a szervezetet, amelyik az ausztriai Rohoncon agyonlőtt magyar munkaszolgálatosok emlékét kivánja megőrizni.

Argerichnek három lánya van, két férjtől és egy harmadik kapcsolatától.  2012-ben legkisebb lánya, Stéphanie, nagysikerű és meghökkentően őszinte dokumentumfilmet készített édesanyjáról. A zongorista erős dohányos volt, három évtizede jelentkezett először tüdőrákja de sikeresen leküzdötte a betegséget.

Azon morfondírozok, ha a magyar Sonnenfeld Zsigmond nem szervezi meg az argentín zsidó telepeket, akkor Martha Argerich soha nem született volna meg, és ma nem adhatna koncertet Budapesten.

Az sem lepne meg, ha ez lenne az egyik utolsó nyilvános fellépése ennek a rendkivüli muzsikusnak.

Martha Argerich 2018. április 12-án lép fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.