Magyar zsidó származású amerikai költőnő kapta az irodalmi Nobel Díjat

Írta: Szombat - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

“Költészete őszinte, kompromisszummentes, és világosan jelzi, hogy a költő megértésre vágyik… Három jellemzője emelkedik ki munkásságának: a családi élet témája, szigorú, de játékos intelligenciája, és a kompozíció kifinomult érzéke” – szól a Nobel-díj indoklása.

Louise Glück

“But I was always that person, even in early childhood. / Small, dark-haired, dreaded by the other children.” (“The Empty Glass”)

“De én mindig ugyanaz voltam, kora gyermekkoromban is. / Apró, sötéthajú, más gyerekektől megfélemlített.” (Az üres pohár)

Louise Glück 1943. április 22-én New Yorkban született Daniel Glück üzletember és Beatrice Glück (lánykori nevén Grosby) lakberendező lányaként, és bizony, ü betűvel írja a nevét, ami nem lehet kis macera angolszász nyelvterületen.

Apai nagyszülei voltak magyar zsidó bevándorlók, akik új hazájukban zöldségboltot nyitottak. Apja volt az első a családban, aki az USÁ-ban született.

Louise a szüleitől hallott görög mitológiáról, Jeanne d’Arc történetéről, ezek voltak első irodalmi élményei. Költészetében sokat merít a klasszikus görög kultúrából.

Kamaszként Glück anorexiától szenvedett, ez fiatal felnőttkora kihívása is maradt. Anyjától való függetlenedési kísérletét nevezte meg betegsége háttereként, másutt nővére halálához kötötte, mely még születése előtt bekövetkezett. Úgy érezte, belehal az anorexiába, de küzdött az életéért. Hét évet töltött terápiában, ami segített túltennie magát betegségén.

A Columbia Egyetemen tanult, ami lehetőséget adott a speciális igényű diákok képzésére. Az egyetem után titkárnőként dolgozott, férjhez ment, elvált, majd 1968-ban jelentette meg első verseskötetét.

Louise Glück, 2020 irodalmi Nobel-díjasa

A kilencvenes évek hozták meg számára a sikert, de személyes életét egy újabb válás nehezítette meg. 2004-ben a New York-i ikertornyok elleni, néhány évvel korábbi terrorista támadásra könyvnyi terjedelmű poémában reflektált.

The Triumph of Achilles (1985) című kötetében „saját interpretációját adja egy, a Midrás Rabbából származó történetnek, és bevándorló nagyapja életét a bibliai Józseféhez hasonlítja” írja róla egyebek mellett a Jewish Virtual Library.

A Svéd Királyi Akadémia 2020-ban neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat, melynek indoklásában többek között ez áll:

“Költészete őszinte, kompromisszummentes, és világosan jelzi, hogy a költő megértésre vágyik. Humor és csípős ész jellemzi…

Még ha önéletrajzi háttere jelentős is költészetének, nem vallomásos költő. Univerzalitást keres. Három jellemzője emelkedik ki munkásságának: a családi élet témája, szigorú, de játékos intelligenciája, és a kompozíció kifinomult érzéke.”

Olvassa el a friss Nobel díjas egy versét itt.

[popup][/popup]