Magdeburg: bemutatták egy holokauszt áldozat nyolcvan éve ládában porosodó operáját

Egy San Franciscó-i pincéből előkerült operakotta világpremierjét tartották meg egy német színházban. A darabot több mint 150 zenész és előadó keltette életre, közel 80 évvel azután, hogy a szerzőjét a nácik meggyilkolták. A főállásban textilkereskedő Eugen Engel a Grete Minde című darabot szabadidejében írta. Az előadásról a The Guardian számolt be.

A Grete Minde című darabot részben az 1920-as évek jazz virágkora részben a hagyományos nagyzenekari hagyomány ihlette. A későromantikus opera Eugen Engel berlini zsidó textilkereskedő műve volt. Kézzel írott kottáit lányának adta megőrzésre 1941-ben. A lánynak sikerült elmenekülnie az Egyesült Államokba, de apja a náci terror áldozata lett: 1943. március 26-án – 67 évesen – amszterdami letartóztatása után a Sobibóri megsemmisítő táborban megölték.

“Évekig egy ládában őriztük a kottát, ugyanis anyámnak túl fájdalmas volt látni őket, így igazán sosem foglalkoztunk velük”–- mondta Jan Agee, Engel unokája. Eugen Engel lánya 2006-ban halt meg és unokája azt követően jött rá a papírok értékére, amikor a berlini Zsidó Múzeum felvette vele a kapcsolatot, mert dokumentumokat keresett az archívumába.

A Grete Minde első élő előadására Jan Agee a testvérével és a lányával Kaliforniából utazott a Magdeburgi Színház előadására. A darabot a komédia és a tragédia között ingadozó műnek tekintik a kritikusok, akik elismerő szavakkal illették:

“Minden megvan benne, amit egy operától kívánhatunk: az egész társulatot bevonja, a szívbemarkoló történet, ami az igazságosabb élet álmát feszegeti a polgári társadalom dogmáival és bigottságával szemben. Mindezt gyönyörű hangok és fülbemászó ritmusok kísérik” – írta a Die Zeit zenekritikusa, Hannah Schmidt.

A színfalak mögött beszélgetve az előadás után, amelyet álló ovációval fogadtak, Megan Agee, Engel dédunokája elmondta: „Olyan, mintha Eugen Engel elültetett volna egy magot annak idején, de amíg nem adták elő a darabot, addig nem tudtuk pontosan, hogy mi is nő kibelőle. Hálásak vagyunk és ámulunk ezen a gazdagságon.” A 74 éves Jan Agee elmondta, hogy édesanyja soha nem tudta túltenni magát azon az érzésen, hogy “hátrahagyta az apját”.

A család legértékesebb kincsei között megtalálhatóak még azok a levelek, amiket Eugen Engel a lányának küldött, amikor ő már Amerikában volt. “Gépelte őket, majd amikor megtiltották neki, hogy írógépszalagot vásároljon, kézzel folytatta a levélírást” – mondta Agee. Az utolsó, 1943. március 20-án kelt, a Vöröskereszten keresztül küldött levélben ezt írta: “Drága gyermekeim, egészséges vagyok és jól vagyok, és gyakran gondolok rátok”.

Eugen Engel életéről és arról, hogyan tanult meg komponálni, keveset lehet tudni. Zeneszerzői munkássága során kamarazenét, daljátékokat és kvartetteket is szerzett. Mindez mellékállás volt neki, mivel egy berlini áruház megbízásából női kabátok beszerzésével foglalkozott.

Anna Skryleva orosz karmester, aki 2019-ben lett a magdeburgi opera főigazgatója, akkor figyelt fel igazán Eugen Engel műveire, amikor felavatták a botlatókövét hajdani berlini lakása előtt. Amikor hazavitte az opera kottáinak másolatát, és eljátszotta, „azonnal magával ragadta” a karmestert. Úgy fogalmazott, hogy a mű „tele van eredeti harmóniákkal és stílusjegyekkel”, és teljesen „megdöbbentettek Wagner, Strauss és Korngold munkásságainak nyomai.” Az intézmény zenészei lelkes támogatói voltak a projektnek, mondta Skryleva.

A teljes produkció színpadra állítása több mint 110 000 euróba került.

„Úgy véljük, hogy (Eugen Engel) közel 20 évet töltött az opera komponálásával, és szabadidejében dolgozott rajta” – mondta Schröder, aki megpróbált minél többet összerakni Engel életéből. „A librettó 1914-ben íródott és mire az operát 1933-ban befejezte, a nácik már hatalmon voltak. De Engel még akkor is próbálta színpadra vinni az operáit, amikor az élete már veszélyben volt: „Ha nem lett volna zsidó, akkor is nehéz lett volna színpadra vinnie a művet nem hivatásos zeneszerzőként, de amikor Hitler felemelkedett, teljesen ellehetetlenült” – mondta Ulrike Schröder, a magdeburgi színház dramaturgja.

Schröder elmondta, hogy óvatos kell bánni az Engel által választott forrásanyaggal. A darabot a Theodor Fontane által írt Grete Minde című könyv ihlette. Ez a regény egy fiatal nő 16. századi igaz története alapján készült, akit a szülővárosában a hivatalnokok megfosztanak jogos örökségétől. Erre a főszereplő úgy áll bosszút, hogy felgyújtja az épületet és benne ő is elég gyermekeivel együtt. Egy néző úgy fogalmazott, hogy aki végignézi, ahogy a város lángba borul, nem tudja elkerülni, hogy ne vonjon párhuzamot a főszereplő Grete Minde sorsa és a zsidók elpusztítása között.

Az operát februárban és márciusban is játsszák Magdeburgban. A család elmondta, hogy reménykednek abban, hogy a világ más pontjain is elő fogják még adni a darabot, és már több opera is megkereste az ügyben a német színházat.