Kurtág 95! – „…Nem halhatok meg, nem szabad, míg meg nem találtam a tisztaságot”

Írta: Herczeg Róbert - Rovat: Kultúra-Művészetek, Zene

A fenti idézet József Attilától származik, és egyben a február 19-én 95. születésnapját ünneplő Kurtág György tiszteletére a BMC Records kiadásában a napokban megjelenő lemezének, a Bornemisza Péter mondásai c. művének mottója is. De talán nem túlzás Kurtág zenei hitvallásaként is idézni.

Kurtág György

E darabot a szerző még a 60-as években írta, több éven keresztül. Akik ismerik Kurtág zenéjét, azok tudják, minden egyes hang, minden egyes szünet aprólékos kidolgozottságának művi igényét.

A címadó Bornemisza Péter protestáns püspök a 16. században élt, és nem mellesleg Balassi Bálint nevelője is volt. Emellett több prédikációs könyvet is írt, melyek közül az egyikhez csatolt Ördögi kísértetekről című írásából használt fel idézeteket művéhez Kurtág György.

A lemezen helyet kapott a szerző saját interpretációja, valamint az új felvételen Csalog Gábor zongoraművész és az amerikai szoprán, Tony Arnold előadása. A felvételt még a szerzőpárossal közösen, hosszan tartó munka eredményeként sikerült rögzíteni. A művet első megjelenése idején a háború utáni magyar kamarazene kiemelkedő alkotásának tartották a kritikusok.

Kurtág életművében azóta is az említett aprólékos kidolgozottság, a hangról hangra megtervezettség dominál. Zenéje intellektuális türelmet és figyelmet igényel a hallgatótól. A diszharmónia mellett azonban legalább annyira, vagy még inkább meghatározó a kifinomult harmóniára való érzékenysége, mellyel a kitartó hallgatót jutalmazza.

Bartókra visszatekintő 70-es évekbeli zongoradarab-sorozata, a Játékok, vagy a cimbalomra írt Szálkák mind a román, mind a magyar népzenei alapokra utalnak. Emellett Kodály, Liszt és Schumann hatásai éppúgy fellelhetők zenéjében, mint az általa kedvelt irodalmi/költészeti utalások, Pilinszky és Tandori verseinek felhasználása, valamint Kafka-töredékek c. darabjában a haszid-zsidó dallam. Mindezt modern 21. századi módon, a zenetörténet esszenciájaként átgondolva.

Márta and György Kurtág play Bach-transcriptions by Kurtág

Das alte Jahr vergangen ist BWV 614- Duette in G-Dur BWV 804- Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit (Sonatina BWV 106) – Actus tragicusRecorded by András Kég…

Nemrég elhunyt feleségével és egyben szerzőtársával, Kurtág Mártával (1927-2019) előadott Bach zongora-átiratai rendkívül különleges zenei pillanatokat nyújtanak a hallgatónak, és egyben méltó tisztelgés részükről a “Legnagyobb” előtt. (A fenti felvételen elhangzó művek: Das alte Jahr vergangen ist (BWV 614) – Duette in G-Dur (BWV 804) – Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit (Sonatina BWV 106, Actus Atragicus). Mindegyik darab Kurtág György átirata. A felvétel a Budapest Music Centerben készült.)

Kurtág munkásságának csúcspontja a Milánói Scala felkérésére hosszú évekig írt és 2018-ban bemutatott egyetlen egy operája, a szintén irodalmi/filozófiai adaptáció, Samuel Beckett Végjáték c. drámájának zenei és színpadi átirata, A játszma vége.

Kurtág György 1926. február 19-én született a romániai Lugoson egy nem vallásos zsidó családban. A deportálásokat csupán azért sikerült elkerülnie, mert Dél-Erdélyt nem kapta vissza Magyarország, és Kurtág kamaszkorában még Temesváron élt és tanult. A háború után Budapestre kerülve közeli barátság fűzte zeneszerző társához, a szintén erdélyi zsidó származású Ligeti Györgyhöz (1923-2006). Kettőjük szerepe a 20. és 21. század európai zenekultúrájában megkerülhetetlen.

Életművének lemezei többek között a Hungaroton, az ECM, és a BMC kiadóknál jelentek meg.

Kurtág György a ma élő zeneszerzők egyik legnagyobbja, méltán büszkék lehetünk rá.

Boldog születésnapot kívánunk!

(A szerző az OR-ZSE hallgatója)

[popup][/popup]