Kit akart becsapni Barukh?

Írta: Barukh - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

a családtagjait / a barátait / az alkotó / és üzlettársait / önmagát / istent / mindenkit

 

mindenkit

mindenkit

évekig

év
tizedekig

a családtagjait
a barátait
az alkotó
és üzlettársait

önmagát

istent

mindenkit

évtizedekig
élt hazugságban

mikor kezdődött?

nem emlékszik

csak arra emlékszik
hogy egyszercsak már
komoly ember akart lenni

komoly ember

huszonkét
huszonhárom
huszonnégy
éves kora körül történhetett

annyi kérdés gyűlt össze benne
amennyit már nem tudott hová tenni

az embereknek körülötte pedig
a barátoknak
ismerősöknek
alkotó
és üzlettársaknak
látszólag
mindenre volt válaszuk

barukh elkezdte
hát
azt hazudni
hogy neki is vannak válaszai

hogy
mindenre
van
válasza

hogy
kérdései szinte már nincsenek is
csak válaszai

kit akart becsapni barukh?

mindenkit

évekig
év
tizedekig

ez a fénykép
régen készült
még abban az időben
amikor barukh nem akart
kényszeresen
minden kérdést megválaszolni
sőt
mert olyan kérdést is
hangosan feltenni
amire nem tudta azonnal a választ

barukhnak ez a fénykép is egy kérdés volt
mindenesetre
biztosan nem egy válasz

székely judit készítette
ő volt a fotós
ő volt a kérdező
és barukh az ő kérdésében
vett részt

judit
tegnap küldte el barukhnak
ezt a réges régi képet
és barukhból
amikor meglátta
kibuggyant
a kérdés

kit akart becsapni barukh?

évekig
évtizedekig

mindenkit

mindenkit

mindenkit

sikertelenül

de teljesen
sikertelenül

évek
évtizedek
alatt

barukh szinte minden
családtagja
barátja
alkotó
és üzlettársa
érezte becsapva magát
legalább egyszer
voltak akik
többször is
sokszor is

barukh lelki szemei előtt
futnak
szaladnak
a képek
családtagok
barátok
alkotó
és üzlettársak
csalódott
megbántott
haragos
arcai

amikor ígérete
hazugsága
ellenére
hogy ő komoly ember
nem tudta betartani
egy komoly ember ígéreteit

barukh nagyon sajnálja
és szégyelli magát
amiért annyi embert
becsapott
az évek során
és hogy
annyi kárt okozott
annyi embernek

de barukh
mégis
a legjobban
barukhot sajnálja
mert ő bele volt zárva
ebbe a hazugságba
ő
még ha akart volna sem
tudott volna
elmenni
csalódottan
megbántva
haragosan
ugyan
de elmenni

ő
önmaga foglya volt
önmaga börtönében

barukh a fényképet nézi
és belefacsarodik a szíve
amikor belegondol
mi mindenre vihette volna
az a fiú képen
ha nem akart volna
mindenáron
komoly ember lenni

[popup][/popup]