“Kétezer táncost láttunk a színpadon”

Írta: Shiri Zsuzsa - Rovat: Kultúra-Művészetek

A Győri Balett Zorba című előadása Kármielben, a táncfesztiválon kirobbanó sikert hozott. Kiss János, a Győri Balett igazgatója mesélt élményeikről a Szombatnak.

Jelenet az előaadásból

Jelenet az előaadásból (Fotó: Győri Balett)

Először vendégszerepelnek Izraelben?

A győri balett alapító tagja vagyok, 1979 óta játszom társulatban, nekem ez már a második alkalom, mert  1987-ben volt az első, és mindeddig utolsó fellépésünk Izraelben. Akkoriban még nem volt diplomáciai kapcsolat a két ország között, s fantasztikus dolog volt, hogy mégis útra kelhettünk. Amikor kijöttünk, még nem tudtuk, hogy politikai okok miatt kapunk-e engedélyt a jeruzsálemi fellépésünkre, de hál’ istennek beleegyeztek. Óriási élmény volt.

Már akkor elhatározták, hogy visszatérnek?

91 óta vagyok a Győri Balett igazgatója, s ebben a szerepemben több beteljesült vágyam volt. El tudtam vinni az együttest New Yorkba, Moszkvába, és mindig is vágytam rá, hogy visszajöjjünk Izraelbe. Nagy élmény és boldogság számunkra, hogy sikerült. A Budapest Klezmer Banddel együtt készített Purim darabunk is itt fogant meg, Jávori Fegyával és Turán Róberttel, aki a librettót írta. Tehát bőven vannak kapcsolódási pontok.

Ha azt mondják Önnek Izrael, mi jut az eszébe elsőként?

Például egy általam nagyra becsült, tiszteletre méltó hölgy, Judit Arnón, a Kibuci Kortárs Táncegyüttes magyar származású alapítója. Két éve, nyolcvanhét évesen elhunyt, így idén sajnos már csak az emlékének táncolhattunk. Ő sok szempontból a példaképem volt.

Hogy jött létre végül az idei turné?

Januárban megkeresett Áron Solomon, a kármieli táncfesztivál atyja, megálmodója. Ekkor az együttes éppen Szardínia szigetén turnézott, én meg a sérülésem miatt otthon voltam. Mégis azonnal akart velem tárgyalni és Magyarországra utazott, „látatlanba szerződtünk le”, miután látott egy videót a Zorba című darabunkról.

Miért pont a Zorba kelthette fel az érdeklődését?

A Harangozó Gyula készítette darabot tavaly nyáron a szegedi Dóm téren, egy óriási színpadon, zenekarral, kórussal, néptáncosok közreműködésével mutattuk be, és Áron erről látott egy videót. A nagyszabású előadás annyira megnyerte tetszését, hogy mindenképpen Kámielben is látni akarta.

Mit érdemes tudni erről a kármieli táncfesztiválról?

Ez 1988-tól létező, a világon is egyedül álló hatalmas fesztivál, amely inkább folklór jellegű táncokról, de nem csak a néptáncról szól. Megjelennek itt a kortárs balett együttesek is, s ilyenkor az egész város tele van több ezer táncossal, ami egészen fantasztikus érzés.  Ott voltunk a megnyitón, ahol kétezer táncost láttunk a hatalmas színpadon.

Végül hogyan lett turné a kármieli fellépésből?

Először úgy volt, hogy csak egy előadás lesz Karmielben, de aztán lett egy Haifán is, majd  a tel-avivi Operában is szerették volna, ha fellépünk. Aztán megkérdezték elmennénk-e Jeruzsálembe, mire persze mondtuk, hogy örömmel, és így végül hat előadásunk lesz július 29 és augusztus 6 között.

Hogy sikerült a helyi premier Karmielben?

Várakozáson felüli volt, van, aki szerint tízezer, de van, aki szerint tizenkétezer néző volt jelen. Csodás, fantasztikus, hatalmas ovációval fogadták az együttest, rengetegen jöttek gratulálni.

Mivel magyarázza ezt a sikert?

A darab témája rendkívül aktuális és egyben örök: hogy a tánc felszabadítja a lelkeket, hogy a legnagyobb drámát is túl lehet élni, a legnagyobb megpróbáltatásokat, ha hiszünk benne, hogy van túlélés és van remény. Ez bizonyosan Izraelben is aktuális lehet, hiszen óriási ováció volt a végén.

Mennyire ismerik egymást az izraeli táncművészekkel?

Nagyon jó kapcsolatban vagyunk, figyeljük egymást az izraeli táncosokkal, pl. júliusban volt a 11-ik magyar táncfesztivál, ahová több külföldi vendéget, szakembert hívunk meg, hogy ismerjék meg  a magyar alkotókat. A kiváló kapcsolatokat jellemzi, hogy a győri balett volt táncosa, Mórai Máté lett most áprilisban az Izrael Balett művészeti igazgatója.

Rég járt erre. Mik a benyomásai Izrael változásáról?

Nagyon jók a benyomásaim. 1996-97-ben voltam utoljára, nagyon jó látni ezt a hatalmas fejlődést. Akkor is, és most is feltűnő az itt élők pozitív életérzése, ami szerintem nem felszínes jelenség. Itt a rengeteg gond és probléma ellenére mindig örülni tudnak a jó dolgoknak, az életnek. És hatalmas szeretettel vesznek körül bennünket mindenhol, a hotelben, a technikai stábok, ami szintén csodálatos érzés.

támogatás