Kétezer éves delfin, szájában hallal
A régészek szerint a mintegy 40 cm magas márvány delfin egy nagyobb szobor-együttes része lehetett.
19 kilométerre a Földközi-tenger partjától, a szárazföld belsejében a legkevésbé várnánk, hogy egy delfinre bukkanunk, szájában egy hallal.
Ám a megközelítőleg 2000 éves, márványból faragott szobor márciusban került elő egy régészeti feltáráson, nem messze Mágen kibuctól, ami a Gázai övezettel határos.
A késő bizánci és korai iszlám réteg között, a Negev-sivatag északi részén talált delfin felfedezését csak a héten jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).
Alexander Fraiberg, az IAA csapatának vezetője szerint a szobor a Római Birodalom korára datálható, de egy későbbi bizánci kőpadlóba építették bele más reliefekkel és homlokzatdarabokkal együtt. A késő antikvitás időszakában bevett gyakorlat volt korábbi épületdarabok, díszítőelemek és szobrok újrafelhasználása, melynek jó példája Constantinus diadalíve.
„Érdekes, hogy a szobor fejjel lefelé volt a kőpadlóba ékelve, így lehetetlen volt látni a formáját, szépségét”– nyilatkozta Fraiberg. A megközelítőleg 40 cm magas delfinszobor a szakértők szerint egy nagyobb szobor része lehetett, amely feltehetőleg egy istent vagy istennőt ábrázolt.
Fotók: Clara Amit, Israel Antiquities Authority
„Elképzelhető, hogy a teljes szobor a görög szerelem- és szépségistennőt, Aphroditét ábrázolta, aki a tenger habjaiban született” – nyilatkozta Dr. Rina Avner, aki az Izraeli Régészeti Hatóság csapatában görög és római korra specializálódott régész.
Aphroditét és a tengeristent, Poszeidónt gyakran delfinek társaságában ábrázoltak a klasszikus ikonográfiában”– tette hozzá Awner. Mindkét istenség megjelenik azokon a korabeli érméken, melyek a közelben fekvő ősi kikötővárosban, Askelónban kerültek elő – feltehetőleg a szerelemistennőnek a városban egykor állt templomából.
„A rejtély az – mondja Fraiberg – hogy honnan származik az eredeti szobor, ki törte össze, mikor, milyen körülmények között és ki hozta el a darabokat a delfinnel együtt a mostani lelőhelyre.”
A Times of Israel cikkét cseresznye Gábor fordította.
