Két erdélyi holokauszt író, Harsányi Zimra és Simon Magda könyve jelent meg

A Novák Anna (Ana Novac) néven ismertté vált, és a Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényének, illetve Stere Gulea Moromeții 3 című filmjének egyik szereplőjeként is feltűnő Harsányi Zimra erdélyi színműíró lágernapló-regényét adta ki újra a nagyváradi Holnap Könyvek Kiadó A téboly hétköznapjai címmel.

Az 1944-ben különböző lágerekben készült naplójegyzetekből a hatvanas években megjelent A téboly hétköznapjai című regényének jelenkori kiadását a Göteborgban élő nagyváradi költő, Sall László kezdeményezte.

„Harsányi Zimra nem mesélt, hanem egyszer csak elrendezte és kiadatta lágerbeli feljegyzéseit. Hirtelen döbbenet volt a hatás. A jegyzetekből egy abszurd világba csöppent, épelméjű ember lelki traumái bontakoztak ki, egy emberé, aki annyira irreális módon viselkedik, hogy bizonyára éppen ezért élt túl mindent. Azon az áron, hogy a világ megkettőzése, a reális és az irreális szétválaszthatatlan egységben járja át a lelkét. Zimra úgy élt és írt, mintha az irrealitás lenne a legigazabb realitás” – fogalmazott egykor a könyvről Tordai Zádor író – írja a Transtelex.

Harsányi 1929-ben született, középiskoláit szülővárosában, Nagyváradon kezdte; 1944-ben családjával együtt deportálták. Tanulmányait a koncentrációs táborból szabadulva, Nagyváradon fejezte be 1948-ban, majd a Bolyai Tudományegyetemen lélektan szakos képesítést szerzett. Az 1950-es évek első felében Bukarestben élt.

Itt vált ismertté Kovácsék c. négyfelvonásos színművével, amelyet 1955-ben első ízben román fordításban mutattak be. A darab magyarul 1955-ben, románul az azt követő évben (Preludiu, 1956), orosz fordításban Moszkvában 1958-ban jelent meg. Állami Díjjal is kitüntették, de kevéssel utóbb kirekesztették az irodalomból.

Az 1960-as években Magyarországra költözött. Itt jelent meg családi nevén lágernaplója (A téboly hétköznapjai. Budapest, 1966). Ezt később, miután Németországba telepedett át, német fordításban, majd Franciaországba költözve, franciául (Párizs 1982, 1991) is kiadták. 2010-ben halt meg.

*

Harsányi Zimra naplója után, a magyarországi vészkorszak 80. évfordulóján újabb holokauszt-kötet jelenik meg a Holnap Könyvek Kiadónál. Több évtizedes lappangás után került elő Simon Magda író, drámaíró, újságíró (1908-1969) hátrahagyott verseit tartalmazó könyve.

Az Euridike alászáll című válogatás a szatmárnémeti születésű, élete nagy részét Nagyváradon töltő szerző 1945 első hónapjaiban egy németországi náci lágerben, Zittauban, titokban írott költeményeit tartalmazza.

A kötetben helyet kapnak az utolsó éveiben férje elvesztését gyászoló, a sakkmester Karácsonyi László iránt érzett szeretetét kifejező szövegek is. A mű függelékében Simon Magda életéhez és munkásságához kötődő korabeli sajtóanyagok találhatók, valamint Miklóssy Gábor olajképének reprodukciója az írónőről.

Simon Magda szülővárosában Szatmárnémetiben érettségizett; az 1930-as évek elejétől újságíró a Brassói Lapoknál, 1936-tól a Nagyváradi Naplónál. 1944 júniusában Nagyváradról Auschwitzba deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi Fáklyánál, majd a Romániai Magyar Szó nagyváradi tudósítójaként.

Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és Ady nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos riportregényei és színpadi művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára. Bukarestben halt meg 1969-ben.