Janovics – Erdély legendás magyar-zsidó filmeséről szól a Kolozsvári színház új darabja

Janovics Jenő (1872-1945) egykori kolozsvári színházigazgató, rendező, színész, a magyar filmgyártás úttörőjének életéből inspirálódott előadást mutat be szerdán a Kolozsvári Állami Magyar Színház ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében – közölte az alkotócsapat hétfőn sajtótájékoztatón Kolozsváron.

Janovics Jenő 1872-ben, Ungváron született egy zsidó család ötödik gyermekeként.

Miután családja Budapestre költözött, szülei kérésének eleget téve beiratkozott a műegyetemre, ahol főleg fizikát és matematikát tanult. Ám mivel ezekhez a tantárgyakhoz nem volt elégséges affinitása, a műegyetemet abbahagyta, és teljes figyelmét a színházművészeti egyetemen végzett tanulmányainak szentelhette, diplomát 1896-ban szerzett.

Később a magyar nyelvterület első kőszínházához, a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szegődött, azt 1905 és 1930 között igazgatóként vezette. Ebben az időszakban egyre nagyobb teret nyert Kolozsváron a mozi, Janovics Jenő pedig annyira beleszeretett ebbe a szakmába, hogy eldöntötte, ő lesz a kolozsvári, erdélyi, de a magyarországi filmgyártás úttörője.

A Janovics című, Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján készült előadás az erdélyi teátrum nagy sikerű Ifjú barbárok című produkciójának folytatása.

Visky András művészeti aligazgató elmondta: az előadással megpróbálják visszahozni a kortárs színházi diskurzusba Janovics Jenő személyiségét.

Ifj. Vidnyánszky Attila rendező közölte: az egyetemen nem tanult a neves színidirektorról, pedig akár film is készülhetne életéről. „Janovics olyan valaki, aki megérdemelné, hogy lelket öntsön újra a magyar színjátszásba és filmezésbe” – fogalmazott.

Vecsei H. Miklós rámutatott: Janovics Jenő szenvedélyesen hitt a színház szükségességében, létfenntartó intézményként tekintett rá a háborús időkben, és ez ma sok aktuális gondolatunkra, elakadásunkra lehet válasz.

Németh Nikolett dramaturg szerint nem életrajzi előadást készítettek, az életút fontos motívumait és időszakait akarták kiemelni, és a színészek improvizációi is fontos részei az előadásnak.

Ifj. Vidnyánszky Attila közölte: az alkotócsapattal több éve dolgoznak együtt, egy munkamódszert próbáltak elsajátítani, melyben a zene és a mozgás szerves része az előadásnak. Ez jelenleg a kolozsvári színészekkel működik, ezt szeretnék továbbvinni és -fejleszteni. Aláhúzta: a színészekkel való munkát együttműködésnek tartja, magára is színészként tekint, és azt szereti, ha az előadás a színészről szól, és nem a rendezőről.

Közölte: a cselekményszálat a színidirektor naplója vezeti, és fontos szerepet kapnak a más személyiségekkel való találkozásai: Bartók Béla személye az „összekötő elem” az Ifjú barbárokkal, és egy fiktív találkozást is beleszőttek Ady Endrével.

Janovics nagy rajongója volt a költőnek, és amikor Ady Kolozsváron járt gyógykezelésen, közbenjárt az érdekében, de a valóságban nem találkoztak.

A rendező aláhúzta: mivel Janovics írásai nem vallomásszerűek – mintha tudta volna, hogy olvasni fogják, – ezért a produkció készítésekor a belső vívódásai érdekelték. Az előadásban a címszereplő zsidó származása is jelen van, de nem ez a fő problematika – mondta.

Mester Dávid zeneszerző közölte: míg az Ifjú barbárokban az élő zenekar megkönnyítette a dolgát, a Janovicsban úgy kellett megalkotni a színházi kísérőzenét, hogy ne legyen zavaró, de vezetni tudja a néző figyelmét.

A Janovics Jenőt alakító Bács Miklós színművész elmondta: az idősebb színészgeneráció tagjaként számára jelentős művészi és emberi tapasztalat is volt az ifjú alkotócsapattal való próbafolyamat. Az előadás nagy hozadékának nevezte, hogy a szöveg kidolgozói is színészek, fő eleme az akció, mely egyben az adott témáról elképzelt víziót is átadja.

Az előadás témája nem könnyű sem a magyar, sem a román közönség számára, és felteszi a kérdést, mi a színház és miért fontos – tette hozzá. Bodolai Balázs színművész is úgy vélte: az előadás egy nagyon érzékeny témát mutat be nagyon „direkt és őszinte módon”.

Az előadás alkotócsapata szinte teljes azonos az Ifjú barbárokéval: a díszletet Csíki Csaba, a jelmezeket Cs. Kiss Zsuzsanna tervezte, koreográfusa Berecz István.

A bemutató szerdán, szeptember 25-én lesz a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében. (MTI)