Wirth Imre: Esti ballada

Te hogy érzed magad ebben

a brancsban, régi barátom,

hallod a villámvonatot,

nem áll meg az állomáson

 

üveges szemű fésülő

nő simogat, állsz az ágyon,

katatón állapot hajnal,

emlékszel-e éjszakákon

 

ittunk a tízemeletes

tetején szörnyű borokból,

nem zsidóztunk, szóba se jött,

elvittek a Bem szobortól

 

hogy érzed magad most éppen,

kettőezer-tizennyolcban,

kenyér füstöl így a gázon,

a kaputelefon hol van

 

beszéltük húsz éve, átjössz

és verseket írunk ma még,

avantgárd, kéklő graffitit,

kokárdát, zokogó szakét.