Holland holokauszt-emlékhely 104 ezer titokzatosan világító kőből

Holland művész és mérnök újszerű Holokauszt emlékhelyet hozott létre. Minden egyes kő a 2. világháborúban elpusztult egy-egy hollandiai zsidónak, romának és szintinek állít emléket. 

Amikor Daan Roosegaarde megkapta a felkérést, hogy Auschwitz felszabadulásának 75. évfordulójára tervezzen emlékművet, egy ideig tétovázott. Az Artnet News portálnak nyilatkozva a fény alapú művészet és formatervezés mestere elmondta, hogy stúdiójában sokat beszélgettek a nagy és érzékeny témáról: „Megcsináljuk, vagy mégsem?”

Azután viszont Roosegaarde – szokásához híven – kutatásba fogott. Sokat olvasott a holland zsidók üldözéséről, tömeges deportálásukról és pusztulásukról. Túlélőkkel és családtagjaikkal beszélgetett. Más emlékhelyeket keresett föl, többek között az Amszterdamban készülő, a Holokauszt hollandiai áldozatainak név szerint emléket állító, Daniel Libeskind lengyel-amerikai építész tervezte emlékművet.

Az emlékhely mottója – ami egyben a művész krédója is: ahol fény van, ott van remény. Az ’Levenslicht’ (az élet fénye) elnevezésű alkotást január 16-án mutatják be Rotterdamban. A 104 ezer világító kő mindegyike elfér a tenyérben. Együtt lesznek láthatók egy nagyszabású installáció részeként, majd 500 darabos csoportokra osztják és az ország 256 településébe viszik; ott őrzik majd az áldozatok emlékét éjszakánként világítva.

Fényszobrászat

Roosegaarde médiuma a fény – lett légyen az digitális, természetes vagy foszforeszkáló. A 41 éves alkotóművész a legmodernebb technikákkal dolgozik, mégis számára a legfontosabb ihletet a 17. századi németalföldi tájképfestészet jelenti. Az, ahogyan Jan van Goyen és Salomon von Ruysdael bántak a fénnyel. „Ők vászonra festettek olajfestékkel, én mikrocsipeket és LED lámpákat használok. Izgalmas ez a hagyomány, ahogyan ők gondolkodtak, alkottak, álmodtak.”

Roosegaarde nevezetes alkotásai közé tartozik

a Van Gogh ihlette éjszakai kerékpárút,

vagy a január 12-én a Groninger Museumban záruló tárlat, ahol a látogatók foszforeszkáló tájon haladnak, amely közben folyamatos változásban van.

A művész alkotómunkáját nem tekinti csupán az új technológiákkal történő játéknak. Társadalmi és környezeti problémák izgatják a legjobban. „Azt gondolom, nem utópiában élünk, hanem – az amerikai irodalmár Kevin Kelly szóhasználatával élve – protópiában. Lépésről lépésre igyekszünk javítani a dolgokon. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, ezért új elképzelésekre van szükség, hogy túléljünk és fejlődjünk.” Roosegaarde stúdiójában olyan tájakat alkotnak, ahol tiszta a levegő, a vizek és az energia. Mindezek mögött ott az emberiség, és a ‘Levenslicht’ projekt ide kapcsolódik.

„Az élet fénye” emlékmű 104 ezer köve éteri, kékes fénnyel világít éjszaka. A művész koncepciója szerint fényt hoz a sötétben – egy olyan korban, amikor a nacionalizmus, xenofóbia és a gyűlöletcselekmények egyre terjednek a nyugati világban.”

Roosegaarde arról beszél, hogy számára megdöbbentő volt, hogy a világháborús üldözések Hollandia majdnem minden települését érintették. Az ország zsidó lakosságának csaknem 80%-a elpusztult, csak Lengyelországban volt arányuk magasabb. Az emlékhely ötletét az adta, hogy a zsidók nem virágot visznek a temetőbe, hanem

a gyász jeléül köveket vagy kavicsokat helyeznek a sírokra.

„Ez egyben régi és új, egyaránt kapcsolódik a múlthoz és a jövőhöz. Ezek az emlékhelyek lehetőséget adnak arra, hogy csendben összegyűljünk, és ne folytassunk politikai vitákat. Remélem, az emlékezés élménye gondolkozásra késztet arról, hogy milyen legyen a jövő.”

Bassa László a news.artnet.com cikke alapján