Házaló zsidók háromlábú kutyával
A végtelen számú holokauszt film mellett jóval kevesebb szól a közvetlen háború utáni hétköznapokról. Nem sok filmes fantáziáját hozta lázba, hogy milyen lét- és lelkiállapotban voltak az emberek, akik örültek visszanyert életüknek (ami abból megmaradt) és miféle túlélési stratégiát dolgoztak ki egy szétbombázott városban.
Sam Garbarski, német születésű, Belgiumban élő rendező Volt egyszer egy Németország c. filmje szatirikus hangvételű tragikomédia drámai mozzanatokkal. A posztháborús mindennapokat bemutató alkotás forgatókönyve Michel Bermann regényei – az író családi emlékei – alapján készült. Szereplői holokauszttúlélő zsidók, akik egy évvel a háború után menekülttáborban élnek Frankfurtban. A film kérdésfelvetése: lehetséges-e az újrakezdés Németországban, azaz élhető-e a háború utáni Németország a túlélő zsidók számára?
1946, rommá lőtt város éledezik a háborús sokkból. Baljós árnyak, múltból előbukkanó emlékek, arcok (háborús bűnösöké is). Máshol elképzelt jövő víziója. Az amerikai fennhatóság alatti városi tranzittábor telve menekültekkel. Egykor a Bermann családé volt a legnagyobb fehérnemű kereskedés Frankfurtban, de a háború óta már csak kifosztott kísértetház. Az egyetlen túlélő, David (Moritz Bleibtreu) újraindítaná az üzletet, de az engedély kiadásánál az amerikai hatóságok szabálytalanságra hivatkoznak. Kell keresnie valakit, aki hozzájut az engedélyhez, míg ő szakmai tanácsokat oszt. „Hitler halott, de mi még mindig élünk” – adja ki a jelszót, és hatfős csapatot szervez túlélőkből (egyikük, Mácsai Pál, szerepe szerint szegedi színészből avanzsál házalóvá), akiknek áhított céljuk mielőbb lelépni Németországból és Amerikába emigrálni. Ám ehhez sok pénz kell: ügynökként elkezdik az országot járni, hogy fehérneműt, ágyneműt adjanak el német özvegyeknek, háziasszonyoknak válogatott trükkökkel bűvölve el őket. („A házalás művészet. Ami igazán számít, az a show” „Ő milyen trükkel dolgozik? Bűntudatot ébreszt a németekben.”) Ám David Bermannt utoléri a múlt.
Meg kell jelennie az amerikai hatóságok előtt; kollaborálással vádolják. Miért van két útlevele? Hogy került Hitler hegyi nyaralójába? Tényleg együttműködött a nácikkal a koncentrációs táborban? Sara Simon (Anje Traue), a csinos kihallgató tiszt arról faggatja, mit csinált a háború alatt. David története egyre hajmeresztőbb és az őt faggató hölgy egyre nagyobb szemeket mereszt. 1943 decembertől a sachsenhauseni koncentrációs táborban volt. Hogy került oda? Limuzinnal, amit sofőr vezetett… Bermann vallomásában megelevenednek a haláltábor emlékei, elmeséli, hogy mint a tábor mókamesterét egy SS tiszt felkérte, hogy tanítsa Hitlert viccet mesélni, ő pedig (állítólag) merényletet tervezett ellene.
Két szálon pörög a történet: vígjátékba illő elemekkel tarkítottak a házalóbanda kalandjai, tulajdonképpen azért is vágják át a német nyárspolgárokat, mert hagyták (vagy támogatták) a zsidók elhurcolását, és a dráma és a bohózat határán billegnek a kihallgató szobában zajló jelenetek, melyek morálisan azt a feszegetik, hogy meddig ember az ember, és meddig mehet el a túlélés érdekében. A vicces részek humora is fekete és keserű…
Bermann csapatának tagjai karakterszerepek, ám nem mindegyik szerep kidolgozott, Mácsai karakteréből is hiányoznak a markáns kontúrok, és ez nem a színész hibája.
A németeket hatékonyan szembesíti a film, tükröt tart a német társadalom, ám a zsidókat sem heroizálja, ők csak újra akarják kezdeni az életet, és nem maradt más a számukra, mint a tragikomikus önirónia, hiszen az újrakezdés lehetősége is lehetetlen. A humoros jelenetek és könnyed hangvétel dacára kellő érzékenységgel mutatja be a túlélők feldolgozhatatlan traumáját, pl., hogy a csapat egyik tagja öngyilkos lesz.
Bölcs rendezői gondolat volt egy kedves háromlábú kutyát szerepeltetni a cselekményben, illetve elő- és záróképként, metaforikus keretként.
A film a Berlinalen mutatkozott be, a norvég nemzetközi filmfesztiválon közönségdíjat nyert. Vannak hibái (pl. a haloványan szövődő romantikus fordulat), de sajátos hangulatú, nézhető alkotás.
Sam Garbarski: Volt egyszer egy Németország, 2017, színes, feliratos, német – luxemburgi – belga filmdráma (102 perc), forgalmazza a Cirko Film.
