Goldberger Frederika halálára

Unokája, Sacha Goldberger mindkettőjükre jellemző egyszerre bohókás, ugyanakkor mélységesen szeretetteljes szavakkal adta hírül imádott nagymamája, Goldberger Frederika halálhírét.

„Csodálatos Mamikám ma éjjel elindult a csillagok felé. Mindenféle hadicsel után végül sikerült megszabadulnom tőle. 102 év, négy férj, két gyerek. Évekkel ezelőtt azt mondta, szeretné látni a gyerekemet, mielött meghal. Ezt, amennyire csak tudtam, halogattam. …három hét múlva fog megszületni, és ő már nem lesz itt. Jó ok arra, hogy visszajöjjön.”

Goldberger Frederika a modern magyar textilipar megteremtőjének, a Mauthausenbe deportált és ott elpusztult Buday-Goldberger Leónak a lánya volt. Ahogy egy húsz évvel ezelőtti beszélgetésünk során elmondta[1]:

„Nevelőnőimtől megtanultam angolul, németül és franciául, de ettől eltekintve szinte proletárként neveltek, busszal jártam iskolába, veteményeskertet gondoztam, dolgoztam a gyárban, megtanultam szőni. Azt hiszem ennek köszönhetem, hogy mindent túléltem, pedig a politika mindig beleszólt az életembe.”

A 2000-es évek elején felmerült egy budapesti kiállítás terve, aminek az OSA adott volna helyet az Arany János utcai, egykor a Goldberger-család tulajdonát képező épületben. Reménykedve Frederika beleegyezésben, Sachával együtt lelkesen készültünk a feladatra, de végső, elutasító döntése, bár mindkettőnket elszomorított, nem lepett meg, és azt teljes megértéssel fogadtuk.

Frederika abban a házban töltötte élete legszebb fiatal éveit, nem kívánt kiállítási tárgyként visszatérni oda, ahonnan kikergették. Magyarországon nemcsak a zsidóüldözést, a teljes kifosztást, a kitelepítés vagy börtönbe zárás fenyegetettségét kellett megélnie, de sok évvel később azt is, hogy a családot sújtó vagyonveszteségért megalázó összegű kártérítést ítéltek meg neki, és egy számára megbocsáthatatlanul fájdalmas döntést is.

A ’90-es években a Vörösmarty téri egykori Goldberger-ház falán szeretett volna családja emlékére egy táblát elhelyezni, kérését elutasították. (Dicsérendő, hogy az Óbudai Múzeum, megkésve ugyan, de 2017-ben korrigálta a minősíthetetlen döntést, és emléktáblát helyezett el az épület falán.)

Goldberger Frederika, Mamika, szomorúan búcsúznak tőled családtagjaid, barátaid és velük együtt sok ezernyi ismeretlen ismerősöd, akiknek annyi vidám pillanatot szereztél, akiknek életeddel példát mutattál. Születendő dédunokád személyesen már nem találkozhat veled, de Sacha minden gondolatán, tudásán, gesztusán keresztül ismerni és szeretni fog.