Forgatható emlékezet

Írta: Szarka Zsuzsanna - Rovat: Kultúra-Művészetek

A vászon két oldalról olvasható mű: festmény elmosódott kontúrokkal; emlékfoszlányok körvonalai. Valódi vagy képzelt talánykockák egy mozi vásznán. Az emlékezet kifestőkönyve. Irodalmi hasonlatként ott húzódik Oscar Wilde Dorian Gray arcképének vászna és a zsidó lét motívuma: a tálesz vászna.

15 - a_vaszon

A regényt egy botrány inspirálta: Binjamin Wilkomirski (Stein könyvében: Minsky) svájci irodalmár, klarinétművész, hangszerkészítő körül 1998-ban médiaörvény támadt. Egy svájci író leleplezte, hogy holokauszt-túlélőként sosem járt lágerben és szülei svájciak voltak. Az esetbe belekeveredett egy pszichiáter. Egy történész finomított: Wilkomirski traumatikus gyerekkora miatt holokauszt-áldozatnak érezte magát.

A cselekmény labirintusszerű. Krimi, okkult thriller? A talány párafelhői borítják a szereplőket; mintha emlékeik dobozába zárva élnének. Ki öl meg kit (egyáltalán gyilkosság történt)? Mivé válik a misztikus alámerülés a mozai mikve fekete gödrében?

Szokatlan forma, meglepő szerkezet: két oldalról forgatható könyv („osztott vászon”), két én-elbeszélő: Amnon Zichroni és Jan Wechsler. Két főszereplő feloldódik egy rejtélyben. Középen ott van Minsky, a hegedűvirtuóz, hegedűkészítő, „holokauszt-beleélő”, aki törékeny, mint a hegedűi. Élete egy vászon: túlméretezett hamisított festmény, és egyetlen hegedűje sem valódi Amati. „De mit ér az az igazság, amelyik pusztít, azzal az igazsággal szemben, amely képes éltetni valakit?”

Stein regénye kifinomult játék az emlékek változékonyságával. A müncheni Jan Wechsler identitásvesztés és identitáskeresés dilemmájával küzd. Alakja Stein életrajzát Minsky (Wilkomirski) vádlójával ötvözi. Wechsler Kelet-Berlinben született, ahol minden kicsi volt – a horizont is. Egy szombaton bőröndöt hoz neki a postás, melyet izraeli útján felejtett. A koffer ismeretlen, de a névjegyen az ő kézírása. Furcsa tárgyakat rejt: fehér pamutkesztyűt, óriási demantoidot (smaragd féldrágakő) és ott van Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe. Ám az övé a felesége könyvespolcán. Tévedés? Létezne egy másik Wechsler, aki mint ő: kiadó és szerző, és a „Maskarák” c. könyvet írta, mely a bőröndben lapul? Wechsler lánya egy régi újságcikken felismeri apját. Mintha két élete lenne. Felesége elhagyja. Útleveléből kiderül, hogy izraeli születésű. Rájön, hogy ő a „Maskarák” szerzője, melyben Minskyt , a „Hamvak napjai” íróját leplezte le, s erről mit sem tud. Hogy emlékezetét felnyissa – találkozik Minskyvel. Majd Izraelbe utazik: visszatér oda, ahol valamit elveszített. Ám itt Amnon Zichroni meggyilkolásával vádolják.

A beszélő nevű Amnon Zichroni izraeli származású pszichoanalitikus – Minsky segítője – páratlan képességgel, „emlékezőérzékkel” rendelkezik. Érintés útján képes belelátni és belemerülni más emberek emlékeibe. Távolságtartásként fehér pamutkesztyűt visel. Egy jeruzsálemi ortodox városrészben nőtt fel. Kamaszként talált kulccsal bejut szülei zárt szobájába és ellop egy könyvet: Dorian Gray arcképét. Jesivabeli konfliktusa után apja Zürichbe küldi bácsikájához. Zichroni később pszichiátriát tanul az USÁ-ban, majd Zürichben praktizál. Ott találkozik a hegedűkészítő Minskyvel, akit barátként ösztönöz, hogy majdaneki emlékeit papírra vesse.

Doppelgänger-mítosz, elcserélt koffer, elzárt ajtó és kulcsa, drágakőcsiszoló nagybácsi –hordalékok a német romantika halálsikolyából. A zsidó misztika átszövi a regényt és fűszerezi valószerűtlenségeit. Zichroni évtizedeken ívelő lineáris cselekménye követhető, Wechsler körül sűrűsödnek a kétértelműségek: az üres mikve az amnézia szimbóluma (?). A kétszer 11 fejezetre tagolt, két végéről felváltva is olvasható könyv akár egy tükör. Zichroni és Wechsler egy személy lenne? Egy hasadt én? A szerkezeti finomságok ellenére a rejtvény megoldatlan marad, a könyv minden szépsége mellett hiányérzetet kelt, és kis csalódást.

Benjamin Stein: A vászon. Napvilág Kiadó, 2014, 431 oldal, 3900 Ft

Címkék:2014-09

[popup][/popup]