Földről felszálló égi mentőbárka

Kócos macskaember-kölyök (üdítően dilis bábfigura) haja lobog, visítva forgolódik, forgolódva visít a kiságyban, anyukája türelme lankad. Ismerős, ugye?

A Gólem Színház frissen bemutatott bábelőadásában spontánul árad a fekete humor, és a szürke hétköznapok varázslatossá válnak. Hat éves kortól ajánlott, bár nem csupán kicsiknek szól, a felnőtteket ugyanúgy megszólítja és rabul ejti.

Etgar Keret izraeli író mesekönyveket is írt, írói stílusára jellemző, hogy gyerekkönyvei is lubickolnak a viccesen groteszk és fantasztikumba hajló helyzetkomikumokban. Cseri Hanna fiatal bábszínházas rendező – aki Keret „Long haired cat-boy cub”című meséje alapján színpadi adaptációt hozott létre, amihez zenét is szerzett koreográfiával – szintén vonzódik az abszurd világhoz.

A szülő-gyermek kapcsolat nem mindig felhőtlen, néha viharfelhők, konfliktusok árnyékolják, pláne ha a szülő túlontúl elfoglalt ahhoz, hogy a gyerekére odafigyeljen, aki pedig kissé nyűgös, figyelemre vágyik, és örülten szárnyal a képzelete. Mindennapi kis kibillenésekre világít rá az előadás; a történet hepehupásan kalandos, de a vége happy.

Ami lényeges, sőt, érzékenyítő célzatú, hogy a darabban szereplő állatfigurák olyan ismerős gyermekkaraktereket elevenítenek meg, akiket néha nehezen tolerál a mamájuk, papájuk, és a környezetük. (Talán) kicsit mások, elütnek az átlagtól. A meseadaptáció látványosan erős és játékosan drámai kontúrokat kapott a színpadon, hogy erősebb legyen a dramaturgiai hatás.

Mi történik (vagy mi történne?), ha egy állatkerti látogatáson a Kócos macskaember-kölyköt édesapja ott felejti egy időre az állatkertben, mert telefonhívások özöne után üzleti meetingre kell loholnia? Mi lesz ebből? Rémálom, vagy csak egy szórakoztatóan üde mese / és álom a másságról, a másikra való odafigyelésről, vagy annak hiányáról?

Ki ez a Habakuk nevű pasas, aki – mint egy égi kalózhajó kapitánya – a színpadra csöppent, és valami zavaros küldetéstudata van? Miért ment meg olyan kattant állatkákat, akik a földi világban nem találják helyüket és szomorúan ténferegnek? Őket miért nem fogadták be társaik? A fedélzeten találjuk a túlérzékeny elefántormányú malacot, aki olyan, mint egy malactestű elefánt, miközben menekül tőle malac és elefánt. Két állatfaj között hontalanul és boldogtalanul lebeg. Miért is? Ez a simlis Habakuk tud valamit, ne lőjük le a poént. Egy kicsit paranoiás katicabogár a fehér pöttyei miatt hisztizik, és (már előre) elmenekül a gonosz osztálytársai elől. És ó borzalom, és borzadály, a túlontúl népes vidéki családból származó borzalmas verseket író borz is összeroppant verseskötete borzasztó debütálásakor. Gyík Győző pedig azzal vágta tönkre ősei idegeit, hogy dínó akar lenni, fejből vágja az összes tirannoszaurusz genealógiáját. Aranyos fiú, valószínűleg Aspergeres autista. Faterja fásultan és csemetéjéről lemondva legyint, hogy „nem elég nekünk, hogy olasz zsidó gyíkok vagyunk…”

A hajón vidám az élet, napi program a móka, kacagás és hahota. Habakuk a bárkára mentett Kócos macskaember-kölyökről is készít használati utasítást, tulajdonképpen profilozza őt (kólában és csokoládéban fürdik stb.). Ám az üdítően szórakoztató idill foszladozik. Miért retten meg attól a kapitány, hogy bárki elhagyja a hajót és az égből a földre (vissza)térjen? Van-e az égi járműnek úti célja, vagy netán Habakuk is menekül önmaga elől? (Kiderül, ő is szülő, és vaj van a fején.)

A mese egy mókás kétszintes drámára hajaz, bibliai háttér-olvasattal (de lehet, hogy én képzelődöm). Gyanútlanul szembehajózik máris a Noé bárkája parafrázis, igaz, szó sincs itt özönvízről, Habakuk kalózkapitány bárkája az égi szférában hasít, ráadásul problémás utasaival. A kapitánynak missziója van, miként Noénak és Habakuk prófétának is (utóbbi beszélő név, a gondoskodásra utal, és két próféta is létezett, hogy még talányosabb legyen.) De hasonlóképpen az álom / képzelet és a mindennapok valósága is átjárható. A látványban / díszletben is harmonikusan érvényesül együtt a földi és imaginárius tér.

A kettős színészi játék mozgalmas: a színészek szereplőként is dinamikusak, és karakteresen sejtelmesek, mint bábmozgatók. A bábok meg szívet melengetőek.

Kócos Macskaember-kölyök

bemutató: Gólem Színház, 2023. 01. 28.

Játsszák:

Kócos Macskaember-kölyök: Dajka Szúra Szeréna
Apa, Habakuk: L. Nagy Attila
Anya, Katica, Elefántormányú malac: Csarkó Bettina
Borzalmas verseket író borz, Gyík Győző: Bognár Anna

Alkotók:

Dramaturg: Zrinyifalvi Eszter
Látvány: Virág Vivien
Fénytervező: Szondi György
Produkciós vezető: Tóth Péter
Rendezőasszisztens: Kóti Eszter
Színpadra adaptálta, zenéjét szerezte és rendezte: Cseri Hanna