Elhunyt Benedek István Gábor

Az író-újságíró 1937-ben Gyulán született, de Tótkomlóson élt családjával. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták.

Kecskeméten érettségizett, majd 1957-től Budapesten a Rabbi-szemináriumban (ma: OR-ZSE) tanult. Édesapja a híres orosházi Pipis-malom főkönyvelője, később a Bábolnai Állami Gazdaság gazdasági igazgatója volt.

Benedek István Gábort vonzalma az írás felé sodorta. Ebben szerepe volt annak a ténynek is, hogy a család rokonságához tartozott Bródy Sándor író. Másik híres rokonuk Zukor Adolf, amerikai filmkirály, a Paramount filmstúdió megalapítója.

BIG újságírói pályafutása alatt végigjárta a szakma szokásos lépcsőit. A Magyar Hírlapnak 1968-tól, megalapításától kezdve, közel egy évtizeden át volt munkatársa, később főmunkatársa. Ezt követően az Ország-Világ c. hetilap rovatvezetőjeként dolgozott, éveken át. 1983-89 között a Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, majd belpolitikai rovatának helyettes vezetője.

Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján. A MÚOSZ Rózsa Ferenc díjjal, valamint Aranytoll díj kitüntetéssel ismerte el újságírói munkásságát.

1989-90-ben a Magyarország c. hetilap főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. A rendszerváltás küszöbén érdekes szakmai lehetőséget kínáltak fel részére: 1990-ben alapító főszerkesztője lehetett a Tőzsde Kurír, majd a Bank és Tőzsde c. gazdasági-pénzügyi hetilapoknak. Ez a két folyóirat az újjászerveződő magyar pénzügyi élet friss, jelentős orgánuma volt. 1997-ben nyugdíjba vonult, azonban a következő évtől alapító főszerkesztője lett a Remény című, a magyar zsidó társadalmi, szellemi életet bemutató folyóiratnak

Művei több mint harminc kötetben jelentek meg.

Írói pályáját az 1994-ben megjelent, átütő sikert hozó A komlósi Tóra c. novelláskötete indította el igazán. Brooklyn című novelláskötetével és Az elégett fénykép című kötetével folytatta 20. századi, nagyrészt zsidó élményanyaga feldolgozását

Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte címmel jelent meg regénye, amely Újszászy István tábornok, Horthy kémfőnöke és Karády Katalin szerelmi történetét dolgozza fel. Karády Katalin az ő ajánlására kapta meg posztumusz életmentő tevékenységéért a Jad Vasém kitűntetést Izrael Államtól a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepség keretében. Egmont. Break címmel 2001-ben látott napvilágot két filmre írt története: az egyik Beethovenről, a másik egy különös politikai-társadalmi vízióról szól. Öt lövés a történelemre c. tárca-kötete szintén érdekes, az adott kort is jellemző történeteket tartalmaz. A lovag napjai c. kötete Bródy Sándornak állít emléket.

2011-ben jelent meg a Bergeni keringő című novelláskötete, majd 2012-ben a Miskolc, Zsidó utca’46 című regény, Zsidó krémes című regénye pedig 2016-ban látott napvilágot.

Szülővárosának, Tótkomlósnak díszpolgára lett 2005-ben, Bécs–Gerasdorf város vezetése pedig 2017-ben avatta díszpolgárává.