„Elegem van abból, hogy a zsidók azt mondják, nem vagyok eléggé zsidó”

Írta: Szombat - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Isaac Asimov, a sci-fi irodalom nagymestere büszke volt zsidóságára, sosem tagadta, ugyanakkor semmilyen hagyományt nem tartott, sőt, ateista volt.

Isaac Asimov (Forrás: Britannica.com)

Az Apple TV+ a pandémia okozta szünetet követően bemutatta az Alapítványt (Foundation) – Asimov legsikeresebb regénysorozatának tévés adaptációját. Az Apple streaming szolgáltatás egyik legdrágább és legigényesebb vállalkozását 2018-ban kezdték el forgatni: a film a Skydance Television-nel karöltve készült el.

A sorozat arról szól, hogy egy matematikus hogyan próbálja meggyőzni egy galaktikus szövetség vezetőit arról, hogy társadalmuk az összeomlás szélén áll. A regény az 1940-es és 50-es években készült, és a kor szorongásait tükrözi, de fölbukkannak benne újabb kihívások, mint például a globális éghajlatváltozás.

Az adaptációt Josh Friedman és David S. Goyer jegyzi. Friedman zsidó, a sorozatrendező Goyer anyai ágról az. Utóbbi a The Unborn (2009) című, dibuk témájú horrorfilm rendezőjeként lett ismert.

De mi mondható el Asimovról, aki biokémiát végzett a Bostoni Egyetemen, és minden idők egyik legismertebb sci-fi szerzője?

Isaac Asimov Szovjet-Oroszországban jött a világra 1920-ban, és három éves volt, amikor szülei kivándoroltak az Államokba. Ők ortodox zsidóként nevelkedtek, Brooklynban nevelkedett fiuk azonban kiskorától fogva más úton haladt, és élete végéig ateistának tartotta magát. Másrészt zsidóságát nyíltan fölvállalta és büszke volt rá.

Foundation – Official Trailer | Apple TV+

The fate of an entire galaxy rests on the beliefs of Dr. Hari Seldon (Jared Harris). Will his conviction save humanity or doom it? https://apple.co/_Foundati

A szerző 1994-ben posztumusz megjelent emlékirataiban írt hitéről és zsidó gyökereiről. Arról, hogy apja „ortodox zsidóként nevelkedett, de lelke mélyén nem volt az”. Bár apjával erről sohasem beszéltek, arra jutott, hogy „ő a cári zsarnokság idején nőtt föl, amikor a zsidókat gyakran kegyetlenül üldözték, és szívében forradalmár lett.”

Asimovnak nem volt bár micvója, amit ő vallástalan neveltetésének tulajdonított, sokan azonban „az ortodox szülők elleni lázadásnak” tartottak. Idősebb korára viszont a zsidó biblia „fölkeltette érdeklődését”, azonban igazán az olyan fikciós irodalmat értékelte, ami őt is híressé tette: „A science fiction és a tudomány alakította fölfogásomat az univerzumról, és képtelen voltam hitelesnek elfogadni a teremtésről szóló mesét és a biblián végig vonuló csodákat.”

Asimov idején az “Isaac” név egyértelműen a zsidó származás jele volt.” Ragaszkodott hozzá, bár számosan tanácsolták neki, hogy szabaduljon meg tőle. „Nem fogom megengedni, hogy műveim más néven jelenjenek meg, mint Isaac Asimov. Azt hiszem sikerült áttörni a konvenciót, hogy az íróknak semleges álneveket adjanak. Ez a zsidó szerzőknek is segített fölvállalni identitásukat a sci-fi világában.”

Asimov minden idők egyik legtermékenyebb szerzője: a társszerzőséget is beleértve több mint 500 könyvet írt. A zsidó liturgiával foglalkoztak “Words in Genesis” (1992) és a “Words from the Exodus” (1963) c. művei. Ám legtöbb könyvében a judaizmusra nem történik utalás.

A visszaemlékezésben azzal is foglalkozik, hogy egy 1989-es kritikában megjegyezték: „életművében több a keresztény, mint a zsidó eredetű téma”.

„Ez így nem áll” – reagált Asimov. „Többször elmondtam, hogy nem a zsidó hagyomány szellemében nevelkedtem. Igen keveset tudok a judaizmus apró részleteiről… Szabad amerikai vagyok, és nem kell zsidó témákról írnom pusztán azért, mert nagyszüleim ortodox zsidók voltak… Isaac Bashevis Singer zsidó témákhoz nyúl, mert úgy akarja, én pedig nem, mert úgy akarom… Elegem van abból, hogy időről időre zsidók megjegyzéseket tesznek rám, hogy nem vagyok elég zsidó” – írta.

Emlékirataiban Asimov fejezetet szentelt az antiszemitizmusnak. Megírta, hogy családja sohasem szenvedett pogromoktól vagy az antiszemitizmus megnyilvánulásaitól – akár Oroszországban, akár Amerikában. „Nehéz volt azonban elviselni… a bizonytalanságot, sőt félelmet a világban történtek miatt”, különösen a Holokauszt idején. Fölidézte vitájukat Elie Wiesellel, amikor utóbbi kijelentette: nem bízik a tudósokban és mérnökökben, akik szerepet vállaltak a Holokausztban.

Ami Izraelt és a cionizmust illeti, Asimov szkeptikus maradt. “Asimov Laughs Again” c. utolsó könyvében említi, hogy soha nem járt Izraelben és nem is tervezi, bár ez inkább annak tulajdonítható, hogy nem szeret utazgatni.

„Emlékszem, amikor Izrael létrejött 1948-ban, minden barátom eksztázisban volt. Én azonban nem. Azt mondtam: mit csinálunk? Gettóba zárjuk magunkat a hatalmas moszlim tenger egyik sarkában. A muzulmánok soha nem felejtenek, nem is bocsátnak meg, és amíg csak létezik, Israel ostromlott vár marad. Nevettek rajtam, de igazam lett.”

Isaac Asimov New Yorkban hunyt el 1992. áprilisban; 72 évesen. Évek múltán családja közzétette, hogy vagy tíz évvel korábban egy szívműtét után vérátömlesztést kapott, aminek következtében HIV fertőzött lett; halálához részben ez is hozzájárult.

Asimov nem részesült zsidó temetésben – elhamvasztották. A búcsúztatás alkalmával Kurt Vonnegut beszédében elhangzott: „Isaac fönn van a mennyekben”. Vonnegut később megjegyezte: „Ez volt a legviccesebb dolog, amit egy humanista gyülekezetnek mondhattam”.

Times of Israel – Bassa László

támogatás
Pop up banner

Címkék:Alapítvány, ateizmus, Isaac Asimov, Sci Fi, zsidóság

[popup][/popup]