Dohnányi Ernő feleségei és zsidó fia

Dohnányi Ernő zeneszerző 1960 februárjában, 82 éves korában Amerikában hunyt el. A New York Times hosszú nekrológot közölt és ott megemlitették két elhunyt fiát, Hansot, akit egy sikertelen Hitler-ellenes merényletben való részvételéért kivégeztek, és Mátyást, aki Horthy katonatisztjeként egy fogolytáborban hunyt el 1945-ben. Viszont kihagyták Dohnányi harmadik, zsidó származású fiát, aki akkoriban Kanadában élt. Johannes Huberman, vagyis Huberman János a zeneszerző fogadott fia volt, Dohnányi nevelte és hosszú ideig közel állt hozzá.

Elsa Galafres német színésznő és balerina még az első világháború kitörése előtt találkozott Dohnányival. Szerelem volt ez az első látásra, de mindketten házasok voltak. Dohnányi neje Kunwald Elza volt, két kisgyerekük, Hans és Grete édesanyja. Galafres férje pedig a lengyel zsidó hegedűvirtuóz, Bronislaw Huberman. Hubermanék 1911-ben született közös kisfiúkat Brahmsról nevezték el – Johannesnek.

Sem Dohnányi felesége, sem Galafres férje nem egyezett bele a válásba. Évekig tartó huzavona kezdődött és csak 1919-ben tudtak összeházasodni. 1917-ben Galafres még Huberman feleségeként szülte meg Dohnányi fiát, Mátyást. Tettlegességre is sor került, amikor állítólag Bronislaw Huberman az utcán verekedett Dohnányival, aki szerinte az „ellopta” a feleségét és a kisfiát. Később Dohnányi örökbe fogadta a kis Johannest, akiből Budapesten Huberman János lett. Hallinak becézték.

Halli 1928-ban a budai Várnegyed katolikus gimnáziumában érettségizett, mérnöki tanulmányokat folytatott és 1935-ben már a Magyar Rádiónál dolgozott. Dohnányi akkoriban a Magyar Rádió Zenei Osztályának igazgatója volt. Aztán jöttek a zsidótörvények és Halli 1938-ban Svájcba távozott. Dohnányi is elköltözött a feleségétől, mert a 60 fölötti mesternek új szerelme akadt a három évizeddel fiatalabb elvált írónő, Zachár Ilona személyében.

Horthy kedvelte Dohnányit. Ő vezényelte a Kormányzó születésnapi hangversenyeit. 1944. november 18-án Dohnányi résztvett a Királyi Palotában a Nemzetvezető kulturális irodájának értekezletén, s erről filmhíradó is készült amelyen Dohnányi Szálasival együtt látható. (1944. November, Magyar Világhíradó 1081.)

Magyarország szellemi életének vezetői Szálasival együtt tettek hitet hogy “amikor a magyar honvéd a német bajtársakkal harcol a frontokon a magyar jövendőért, ugyanakkor ebben a nagy világnézeti háborúban nem pihenhetnek a szellem erői sem.” Az értekezlet több résztvevőjét később háborús bűnösként később kivégeztek, jónéhányan közülük, mint Páger Antal, Szeleczky Zita Argentínába menekültek.

Dohnányi 1944 novemberében egy német katonai teherautón Zachár Ilonával és annak két gyermekével szökött ki az ostromlott Budapestről. Ausztriai tartózkodás után 1948-ban Argentínába mentek.

 

Amikor Dohnányinak 1948-ban sikerült egy koncertmeghívást kapnia az USA-ba, ott kitört a botrány. A New York Times azt megírta, hogy a háborús bűnösök listáján van, igaz, onnan később lekerült. Magyar emigráns szervezetek, a Boston-i zsidó közösség, az ADL (Anti Defamation League) tiltakoztak fellépése ellen. Göndör Ferenc a New York-i Az Ember-ben „Herr von Dohnanyi, heraus!” című írásában követelte távozását. Azt írták hogy „a nácik és Szálasiék kedvenc házimuzsikusa” meg hogy „Dohnányi úr, nyakában a Corvin lánccal, a Filharmonikusok és a Zeneakadémia élén, Horthy banketteken, Hitler és Mussolini előtt, a köz­és magánéletben, a kultúrpolitikában úgy illegett­billegett, mint egy lakáj és balettáncos kombinációja.”

A turné botrányosra sikeredett és 1949 februárjában Dohnányi visszatér Argentínába.  Néhány hónappal később csendben állást kap Floridában, volt tanítványa, az amerikai születésű Kilényi Ede segítségével az éppen akkor formálódó Florida State University-n zongora oktatói állást kapott. Élete végéig ott dolgozott és később professzorként hunyt el.

Halli a második világháború után Vancouverben, Kanadában telepedett le. Kapcsolata nevelőapjával megszakadt. Dohnányi új felesége nem kedvelte a zsidó származású fiút aki majdnem egyidős volt vele.

Jánosból Kanadában John lett és John Huberman feleségül vette Barbara Pentlandot, Kanada egyik legjelentősebb zeneszerzőjét. Édesanyja csak 1947-ben tudott Budapestről kivándorolni és miután hivatalosan is elvált Dohnányitól, Kanadában újra férjhez ment egy Clifton Stewart nevű úrhoz.

Hallinak nem volt kapcsolata a zsidósággal, mégis szerepet kapott Izrael zenei életében. Ugyanis apja, Bronislaw Huberman az 1930-as években Palesztin Szimfonikus Zenekar (Palestine Symphony Orchestra) néven szimfonikus együttest hozott létre Európából kimenekített zsidó muzsikusokkal. A zenekar Tel Aviv-i bemutatkozó koncertjét 1936. december 26-án Arturo Toscanini vezényelte háromezres tömeg előtt, és jelen volt Chaim Weitzman is. Izrael Állam megalakulásakor, 1948-ban, az együttes felvette az Izraeli Filharmonikusok nevet. Miután Bronislaw 1947-ben Svájcban elhunyt, egyetlen gyermeke, Halli lett hagyatékának gondozója.

Dohnányi 1949-ben végre feleségül vehette Zachár Ilonát, akit ekkor már Helennek hívtak, és aki a mester halála után több hamis memoárt is megjelentetett a férje neve alatt. A magyar nyelvű Búcsú és Üzenet a müncheni Nemzetőr kiadó gondozásában jelent meg. Annak alapító tulajdonosa, Tollas Tibor egykori csendőrtiszt volt, aki a beregszászi zsidó gettóban elkövetett kegyetlenkedései miatt 9 éves börtönbüntetést kapott. Dohnányi özvegye szerint férjét Amerikában „igazságtalanul meghurcolták”, irigyei, ellenségei kitartóan áskálódtak ellene.

James Grymes amerikai kutató szerint Dohnányi segített a zsidó muzsikusokon is, például 1939-ben Andrew Schulhof német impresszárió amerikai kivándorlását támogatta. Hernádi Lajos zongoraművész érdekében levelet írt és az időleges felmentést kapott a munkaszolgálatból. Flesch Károly hegedűművésznek magyar állampolgárságának visszaszerzésében segédkezett. Ferenczy György zongoraművész és Kodály Zoltán is megerősítették, hogy Dohnányi tett baráti gesztusokat az üldözöttek felé. Grymes a „Holokauszt hősének” tartja a zeneszerzőt viszont a jeruzsálemi Jad Vasem és az amerikai Holokauszt Múzeum nem igazolták, hogy Dohnányi bármilyen kockázatot is vállalt volna az üldözöttekért és nem tartják „zsidómentőnek”. De Dohnányi kivégzett fiának, Hans von Dohnányinak a Jad Vasem odaítélte a Világ Igaza kitüntetést.

Galafres 98 éves korában 1977-ben hunyt el. Fia, Johannes, János, John Huberman, „Halli” 85 évesen 1996-ban. Mindketten a Csendes Óceán partján, a kanadai Vancouverben vannak eltemetve.

A zsidó származású Hallit a zeneszerző özvegye kitörölte a mester életéből és száműzte a hivatalos nekrológból is.