Charlie Watts titkos zsidó történetei

80 éves korában meghalt Charlie Watts, a Rolling Stones egyik alapítója és egyetlen dobosa. Minden idők egyik legnagyobb dobosának tartják, aki sokat tett a klasszikus rockzenei hangzás létrehozásáért és finomításáért.

Annak ellenére, hogy a rock történetének leghosszabb ideig fennálló zenekarában játszott, eredetileg tulajdonképpen jazzdobos volt; példaképei a jazz világából kerültek ki. Saját swing-zenekart vezetett Nagy Britanniában. Kedvenc dobosa a New York-i születésű Sheldon “Shelly” Manne volt, aki sokféle stílusban játszott, de leginkább a west coast-tal kötelezte el magát. Egyik lemeze a “My Son the Jazz Drummer!” volt, amelyen olyan jiddis és izraeli dalok hangzanak föl hard-bop és soul-jazz változatban, mint a “Bay Mir Bistu Sheyn,” “Di Grine Kuzine,” és “Yossel! Yossel!”

Watts művészeti iskolába járt, és rövid ideig grafikusként kereste kenyerét. Először a brooklyni születésű Bob Gillnek dolgozott, aki egy londoni grafikai stúdió társalapítója volt. Gill azzal lett híres, hogy elkészítette a “The Jewish Experience” rádiósorozat logóját. A Catskills együttesben zongorázott üdülőhelyeken.

Később Gill és katonatársa, a festő Robert Rabinowitz felkérést kapott, hogy írják meg és készítsék el az 1960-as évek multimédiás történetét a Beatles zenei aláfestésével. Ez lett a “Beatlemania”, ami három szezont ért meg a Broadway-n és az évek során számos turnén is bemutatták.

Watts sohasem fordított hátat a képzőművészetnek — több Stones borítót tervezett, és a színpadi show-k díszlettervezésében is szerepet vállalt. Zenei vonzalma azonban erősebbnek bizonyult. Alan Clayson 2011-ben megjelent életrajza szerint kezdetben egy félig-meddig profi zenekarban játszott, amely zsidó esküvőkön muzsikált. Charlie erről azt mondta: „Fogalmam sem volt, mi a csuda folyik ott, mert nem vagyok zsidó”.

A Stones legtöbb tagjához hasonlóan Watts is az Alexis Korner vezette Blues Incorporated nevű zenekarban töltötte „tanoncéveit”. A párizsi születésű Korner apja osztrák zsidó, anyja pedig török-görög származású volt, az utolsó pillanatban emigráltak Angliába. Együttese londoni hardcore blues klubokban játszott, itt edződött az elektromos blueson alapuló angol rockzene egész generációja.

Watts a legstílusosabban öltözködő rockzenészek közé tartozott. A Daily Telegraph a legelegánsabb férfiak (World’s Best Dressed Men) közé választotta 2006-ban, a Vanity Fair magazin pedig fölvette a legjobban öltözött hírességek csarnokába (International Best Dressed List Hall of Fame). Leonard Cohenhez hasonlóan a klasszikus öltönyök híve volt, de a színpadon sose viselt ilyeneket. Egy interjújában Watts háláját fejezte ki apjának, aki fiatalkorában elvitte őt a szabójához. „Annak idején volt egy kis zsidó szabó az East Enden, nála csináltattunk öltönyöket” – mondta Watts. Ugyanebben a beszélgetésben emlékezett meg Ralph Lifshitz bronxi születésű divattervezőről, aki Ralph Lauren néven vált híressé.

2014. június 3-án a Rolling Stones Tel-Avivban lépett föl. Előző nap Watts ellátogatott a jeruzsálemi Siratófalhoz, ahová elkísérte Ron Wood, az együttes gitárosa.

Forward – Bassa László