Büszkék vagyunk a származásunkra – Interjú a jemeni-izraeli A-WA zenekarral

A három lánytestvér egy dél-izraeli sivatagi kisvárosban nőtt fel, ahol első klipjüket, a Habib Galbit is forgatták. Zenéjükben a tradicionális jemeni népi elemeket színesítik modern zenei hatásokkal.

2015-ben adták ki első kislemezüket, ami óriási sikert aratott. Azóta folyamatosan turnéznak Európában és Izraelben. Meséltek jemeni gyökereikről, és azokról a zenei hatásokról, melyek leginkább formálták művészi világukat, illetve példaképeikről, mint amilyen Ofra Haza volt. Schranez Rebeka készített velük interjút.

A zenekar neve arabul „igen”-t jelent. Mire mondtok igent ezzel a névvel?

Amikor zenekarnevet kerestünk, azt szerettük volna, hogy valamilyen pozitív dolgot jelentsen, mely egyrészt jelképezi a dalaink szellemiségét és üzenetét is, másrészt bárkinek könnyen kimondható. Az „A-WA” szó az éljenzésre emlékeztet, amit különböző eseményeken, ünnepségeken hallani. Mi igent mondunk a pozitív életszemléletre, a szeretetre, szabadságra és az emberiességre.

Nagyon sok kulturális és zenei hatás érhetett titeket gyerekkorotokban. Melyek azok, amelyek leginkább meghatározták a mai zenei világotokat. Mennyire tekinthető állandónak?

Egész életünket végigkísérték a keleti és nyugati zenei hatások, ezért is szerettük volna létrehozni ennek a kettőnek az ötvözetét.  Erre jó példa számainkban a jemeni dalok és a hip hop zenei elemek jelenléte, mivel mindkettő ismétlődő ritmusokra és vokálra épül.

Tudnátok-e bővebben mesélni arról a közösségről ahonnan származtok? Tapasztaltatok-e bármilyen akadályoztatást vagy konfliktust a pályátok során származásotok miatt?

A nagyszüleink 1949-ben vándoroltak át Jemenből Izraelbe a Magic Carpet[1] nevű mentési akció résztvevőiként, majd Gedera városában telepedtek le más bevándorlókkal együtt. Sok nehézségen mentek keresztül, míg megtanultak alkalmazkodni az új ország kihívásaihoz és beilleszkedtek a helyi kulturális közegbe. Mi egy fiatalabb generációhoz tartozunk, és egy olyan korszakban nőttünk fel, amikor már mindenki különböző identitással rendelkezik körülöttünk. Büszkék vagyunk a származásunkra, gyakoroljuk hagyományainkat és folyamatosan fedezünk fel új dolgokat is, melyekből ihletet merítünk.

Más ismert jemeni-zsidó előadóművészek közül kiket tartotok példaképnek?

Nagyon sok inspirációt adtak a jemeni énekesek, ahogy mi hívjuk őket: „a régi törzs”, mint Aharon Amram, Bracha Cohen, Leah Abraham és még sokan mások. Ezek a csodálatos úttörő énekesek Jemenben születtek és miután Izraelbe vándoroltak, csak az ősi dalok által tudták megőrizni a jemeni kultúrát és a folklórt. Néhányan közülük új dalokat szereztek és beutazták az egész világot, hogy terjesszék ezt a szép hagyományt. Ofra Haza volt a legnépszerűbb jemeni énekesnő, sokáig ő vezette a zenei listákat. Ikonikus alakká vált, aki bizonyos szempontból ajtót nyitottunk nekünk és más művészeknek, akik az ő útját követik. Ez hatalmas előrelépést jelentett számunkra is.

2015-ben jelent meg a Habib Galbi c. videótok, ami hatalmas sikert aratott. Ebben egy ősi jemeni népdalt dolgoztatok fel, és szerepel benne egy csodálatos palota is, ami, úgy, tudom, kulturális központként funkcionál. Miért volt fontos számotokra, hogy szerepeljen a videóban? Van-e személyes kötődésetek ehhez?

A Habib Galbi videót Shaharutban forgattuk, abban a kisvárosban, ahol felnőttünk. Úgy éreztük, ez méltó kezdete lehetne a nemzetközi zenei pályafutásunknak. A videóban szereplő helyszínek közül az egyik egy kibuc (Neot Smadar), amit igazán csodálatos, mondhatni idillikus helynek tartunk – itt található az említett kulturális központ is.

A Balkan Beat Box énekese, Tomer Yosef első albumotok producere. Hogyan jött létre a közös munka?

Mielőtt megalakítottuk a zenekart, eldöntöttünk, hogy megfelelő producert kell találnunk, és Tomer volt az. Miután felvettük vele a kapcsolatot, meghallgatta a számainkat és úgy döntött, hogy együtt dolgozik velünk, kiderült, hogy nemcsak fantasztikus producer, hanem csodálatos ember is. Rengeteg hasznos tanáccsal látott el minket a közös munka során.

A zene mellett mivel foglalkoztatok még? Kaptatok-e támogatást?

A szüleink támogatásával sok évig zenét tanulhattunk. Voltak ének, zongora illetve színjátszó és táncóráink is. A főiskolai évek alatt mindenki a saját vágyait követte: Tair zenét tanult, Liron építészeti és belső építészeti tervezést, Tagel pedig vizuális kommunikációt. Szerencsére nincs időnk a napi munkánkra, mindannyian csak az A-WA-ra fókuszálunk.

Milyen témákról énekeltek legszívesebben? Van-e olyan nagyobb jelentőségű ügy, amely mellett szeretnétek kiállni a dalaitokkal?

A bemutatkozó albumunkon olyan régi jemeni népdalokat gyűjtöttünk össze, amiket jemeni zsidó nők énekeltek még pár évvel ezelőtt is. Ezek nem vallásos dalok és még soha nem adták elő őket nyilvánosan. A nők voltak azok, akik megteremtették a folklórt, ezek a dalok adtak hangot a legfőbb reményeiknek és vágyaiknak. Nagyon közel érezzük magunkhoz ezeket a gyönyörű dalszövegeket, és azt reméljük, hogy terjesztésükkel sok nőnek adunk erőt, hogy felemeljék a hangjukat és jól érezzék magukat a bőrükben…

[1] Repülő szőnyeg: a jemeni zsidók Izraelbe menekítésének fedőneve.