Bartók Éva – egy Holokauszt-túlélő filmcsillag hányatott élete

Bartók Éva élettörténete meglepő és ellentmondásos – alapjában a magyar Holokauszt traumája határozta meg. Ambiciózus, önmagát kereső, tehetséges és szépséges filmcsillag volt, akinek kálváriájáról egyszer talán majd film is készül.

1997-ben Londonban egy utcán botorkáló, összefüggéstelenül beszélő idős asszonyra találnak. Nem tudják azonosítani, kórházba viszik. Később kiderül személyazonossága. Egy évvel később hunyt el, 72 éves korában. Haláláról a világlapok is megemlékeztek.

Ki is volt Bartók Éva? A ma már elfeledett világsztárról a maga korában rengeteget írtak, sőt még egy memoárt is megjelentetett, de életének számos részletét fedi homály. A gyakran szaftos legendákat részben ő, részben újságírók kreálták. Tény viszont, hogy sikeres nemzetközi csillaga volt az európai (és amerikai) filmnek az 1950-es években.

Bolondultak érte a férfiak, és ő soha nem titkolta hogy “tudatosan építi kapcsolatait”. Második férje, Alexander Paal (Paál Sándor) szerint a férfiakat karrierjének építésére használta fel az “imádnivaló” ambiciózus színésznő.

1926-ban született Budapesten Szőke Éva néven, teljes neve Szőke Ivanovics Éva Márta volt.

Édesapja, Szőke Imre, az akkoriban ismert zsidó származású újságíró, édesanyja katolikus. A kis Éva szigorú katolikus nevelést kap Kecskeméten, az Angolkisasszonyok Líceumában.

A magyar zsidótörvények szerint a katolikus tizenéves kislány zsidónak számít, és ezért máig sem tisztázott körülmények között, a 15 (vagy 14) éves kislányt férjhez adják egy tökéletes pedigréjű magyar katonatiszthez, Kovács Gézához. Később Bartók azt állította, hogy egy “magyar náci” házasságra kényszerítette, azzal zsarolva őt, hogy különben feljelenti zsidó származása miatt és akkor koncentrációs táborba kerül.

Hogy pontosan milyen körülmények között éli túl a brutális magyar zsidóüldözéseket a tizenéves lány, nem tudjuk, de valószínű hogy „keresztényként” katolikus édesanyjával együtt élt és így kerülte el a deportálásokat. A világháború után érvénytelenítik a házasságot mivel annak megkötésekor még kiskorú volt.

Édesapja valószínűleg munkaszolgálatosként pusztult el.

Ilyen előzmények után kezdi a felnőtt életet a tizenéves csinos lány. Hamarosan „felfedezik” és Gáspár Margit Új Isten Thébában című színdarabjában játszik, majd a 48 éves Tamási Áron társaságában látják a csinos lányt. Először Tamási Hullámzó vőlegény című darabjában szerepel, majd főszerepet kap az író művéből készült Mezei próféta című filmben. Tamási állítólag fülig szerelmes a kislányba…

De Éva hamarosan olyan férjet talál, aki Londonba viszi. 1948-ban férjhez megy a Budapestre látogató Paál Sándorhoz, azaz Alexander Paalhoz, a 38 éves, Angliában élő filmproducerhez. A 22 éves színésznő Londonban megismerkedik a híres magyar származású filmproducerekkel, a Korda fivérekkel. Új nevet és filmszerepeket kap. Éva Bartók lesz belőle, a Bartók névnek jó csengése van.

A Paállal kötött “útlevél házasság” szétesése után Bartók új szeretője az angol királyi család tagja, Viktória királynő leszármazottja, a nős és dúsgazdag David Mountbatten. Kapcsolatuk a bulvárlapok szenzációja, de Éva közben a publicista William Wordsworth felesége is.

Egy forgatáson találkozik Curd Jürgens-szel, a majd kétméteres német filmszínésszel. A bulvárlapok ismét tele vannak fényképeikkel: szerelem ez az első látásra, és Curd lesz Éva következő férje. 1956-ban házasodnak össze, de a frigy két évig sem tart.

Ezután Bartók Éva egy kislányt is szül, akinek Deana Grazia a neve. Azt viszont nem tudni hogy ki is az apa, ugyanis a színésznő nem árulja el. Az orvosok korábban méhrákot állapítottak meg nála, és azt javasolták hogy soha ne szüljön. Bartók indonéz spirituális tanácsadójára hallgat és kihordja a terhességét. Egészséges babát szül, a méhráknak nyoma se marad.

A sztár ezek után spirituális életére koncentrál és a Subud mozgalom követője, propagálója lesz. Még forgat néhány filmet, majd az 1960-as évek végén Indonéziába költözik, hogy ott a mozgalom vezetőjének közelében lehessen.

1971-ben az USA-ban tűnik fel. Egy ideig festészettel próbálkozik és állítólag galériája is volt San Francisco-ban. (E sorok írója San Francisco-ban élt akkoriban, de soha nem hallott róla.) Mivel angol állampolgár, később visszatér Londonba és 1998-ban ott hunyt el.

Élete felnagyított műbotrányokkal volt teli, privát életében visszahúzódónak és magányosnak tartották. Világszenzáció volt amikor “bevallotta” hogy kislánya apja az amerikai énekes-színész Frank Sinatra. Sinatra tagadta az affért, a lapok pedig azt írták, hogy Bartók csupán tartásdíjat próbált kicsikarni a gazdag világsztártól.

A színésznő közeli barátságot ápolt a Horthy családdal is. A Londonban élő Edelsheim-Gyulai Ilona, Horthy légibalesetben elhunyt fiának özvegye kebelbeli barátnője volt. A grófnő volt Bartók kislányának a keresztanyja, és mindketten a Subud tagjai voltak ahol Éva gyakran volt együtt Sharif (István) Horthyval is, a Kormányzó unokájával. Bartók Subud szektabeli neve Ilaina volt, míg Edelsheim grófnő a Rahmaniyah nevet kapta.

A Horthyékkal való közeli kapcsolat azért is meglepő, mert Bartók számos antifasiszta filmben is játszott, többek között az 1959-ben készült angol Operation Amsterdam címűben. Nincs hír arról, hogy valaha is találkozott volna az idős Horthy Miklóssal.

Nem feledte el zsidó gyökereit sem. Amikor Freitag Péter, a pozsonyi születésű izraeli filmrendező arra kérte hogy legyen a Sabina c. filmjének sztárja, Bartók azonnal és örömmel igent mondott. A héber nyelvű filmet Izraelben forgatták, ez volt az utolsó filmszerepe.

Több mint 40 filmben és számos színpadi produkcióban játszott, németül, angolul, olaszul. Ismert volt Európában és az USA-ban egyaránt, de soha nem járt színi iskolába, sőt, 1946-ban Budapesten, az akkori színészvizsgán először megbukott. Pótvizsgáznia kellett.

Öntörvényű, erős akaratú túlélő volt, akiről manapság keveset tudnak szülőhazájában. Talán senki sem ismerte jobban Holokauszt traumáját, mint Alexander Paal, aki útlevélházassággal “mentette ki” Budapestről, és akit a már sikeres Bartók Angliában otthagyott.

Paál válásuk után azt nyilatkozta, kevesen értik, mi mindenen mentek keresztül azok, akik túlélték a magyar Holokausztot. Ő jól ismerte Éva édesapját, és csodálja a színésznőt annak ellenére, hogy házasságuk nem sikerült.