Azt mondani, hogy biciklizni szexi, a közel-keleti békefolyamat része

– Megyek Jaffo-ba a TED-re. Egész napos lesz, képzeld!

– Mi van? Mi az a TED?

– Ja, hogy te még ’90-ben is megkérdezted, hogy a C.C. Catch fiú-e vagy lány? Na, az Internetbe pöntyögd be, hogy tedpontkom, válassz ki egy szimpatikus címet és nézd meg a videót. 18 perces előadások vannak a TED-en. Bármiről! Van alkalmazás meg van magyar TED is, a TED Danubia. Mondjuk, sejtelmem sincs, hány gigabyte. De szuper érdekes. Tudományos és áltudományos is. Barátom, a fene se gondolta volna, hogy nem tudod, mi a TED. 1985-ben kezdték és 2006 óta online. Oké, én is csak pár éve tudok róla.

Ezt mobiltelefonálom a buszon, Tel-Aviv déli részén, amikor már beértünk Jaffo dzsungel részébe. A „Perez központ a békéért” nevű civil szervezet épületében rendezték meg ezt a TED X konferenciát. Az X arra utal, hogy függetlenül szervezett eseményről van szó. Úgy észleltem a programból, hogy izraeli módra szépen elhúznak 11 közepesen unalmas előadást egy egész napos műsornak, aztán amikor meglátom, hogy mi az a Perez központ a békéért, elillannak az előítéleteim, hopp. Jaffo-nak vannak szép, csúnya és kellemes meg félelmetes részei, de általában minden irtó lepattant és mocskos. Na és a Perez központ egy fasza modern épület egy olyan bejárattal, hogy ha kaja lenne, húsz ujjamat nyalnám meg utána. Szóval a bejárat egy lépcső, ami az épület előtti hótiszta térre vezet, ahol derék kis sámlik, alacsony faasztalok és napernyők szanaszét és az egy sor derékig érő árvalányhaj alatti rézsű után a tenger. Békés egy hely a dzsungel közepén a mohamedán-zsidó barátság jegyében. És ez csak a bejárat.

Az épület belülről is klassz, és valóban Simon Perez alapította. Itt is van, az első TED az övé. Mármint van riporter, meg ülnek s nem állnak a nagy TED felirat előtt, de Shimi P egy komplett előadást kiráz a kisujjából nagyjából a semmiről, olyan bölcs gondolatokkal fűszerezve azt a semmit, hogy egy évig elleszek velük. Persze a riporter kérdez olyat tőle, hogy mi az egészségének a titka és akkor Simi P elmondja, hogy egy kis pohár citromlé reggel, meg az időre étkezés, de amikor nem a riporter kérdéseire válaszol, hanem rázza a kisujjából, akkor olyanokat mond, hogy az élete jó részét az államapparátusban töltötte és rájött arra, hogy nem az apparátusnak kell őt szolgálnia, nem ő kell, hogy ossza az embereket, hanem az a jó, ha ő a szolga és kiszolgálja az apparátust és rajta keresztül az embereket. Ha nagy akarsz lenni, szolgálj nagy dolgokat! Meg hogy a nap végén végiggondolja az aznap eszébe jutott ötleteket, hogy másnap megvalósíthassa az összeset.

 

Minden egyes szaván elgondolkozom. Pl., hogy a fiatal vezetők ne essenek áldozatul az egójuknak. És akkor a riporter azt is kérdezi tőle, hogy hogyan tartja karban az agyát. Használom – mondja Peres és megint lekeveri a csávót. Még jó darabig osztja a tanácsait, a legjobb az, hogy Vedd magad komolyan! Nem azt mondom, hogy légy szerzetes, táncolj, igyál, de dolgozz keményen, hallgass meg másokat, légy kíváncsi és ne vegyél ki szabadságot. Mert nem az a lényeg, hogy mire emlékeznek majd belőled, hanem hogy mit csinálsz. Az emlékezés el lesz felejtve. És a nanotechnológiában van a jövő.

Simon Perez el és jön Orly Katz, az első előadó csaj, egy jóívű, ámde hollywoodi prezentációval a gyerekek bátorításáról a sztárság felé, mert mindenki sztár. Az előadása végén azt mondja, biztos soha senki nem vág ketté egy almát keresztbe, mindenki csak gerezdeket vág, de ő mindig karikákat szabdal a gyerekeknek, mert akkor lesz egy csillag a karikák közepén és milyen szép is ezzel emlékeztetni magunkat arra, hogy sztárok vagyunk. Szép, ja.

Aztán következik Alla Barhoum, az Ein Rafa-i arab biciklista srác, aki belesül az első mondatába, de a közönség addig tapsol, amíg újrakezdi. Láttam pár lámpalázas meg belesülős TED előadót, általában ciki volt, mert a közönség megijedt, de ez a srác cukivá válik a közönség bátorítására és ez pazar. Végülis Izraelben vagyunk, mi más lenne? Elmondja, hogy nem tud jól angolul és még sose szerepelt közönség előtt. Az övé szerintem a nap legizgalmasabb témája, tehát mindenki feszülten figyel.

Alla alapított egy Wasila (arabul kapcsolatok) nevű szabadidő központot, ahonnan izraeli és palesztin gyerekekkel kerékpározik olyan ösvényeken, amiket a gyerekekkel együtt épít. Az arab világban a nők nem bicikliznek. Egy rendes arab faluban jóképű kövér emberek élnek és nem biciklisták. De ő ezt eltökélten megváltoztatja. A sport összehoz és biciklizni szexi. Mivel decens a srác, gyanakszom, hogy ő ezt egyedül hogyan tolja le a falu torkán, meg hát egy mohamedán-zsidó barátkozási folyamatot segítő szervezetet felépíteni és működtetni nem egy decens srác kis melója. Az elmúlt hónapokban a falu mögötti felesleges szemétdomb helyére egy olyan placcot alakított a gyerekekkel, hogy lehet rajta biciklivel akrobatikázni meg egyéb galádságokat művelni a közel-keleti béke jegyében. Aztán a szünetben beszélek vele és meghív, menjek velük biciklizni arra az útra, amit együtt építettek, kösz, mondom, persze-persze, de csak ha más csajok is lesznek, és a feleségéhez fordulok, aki nem biciklista, de állítólag bármelyik pillanatban kész arra, hogy ezen változtasson. Alla nevet és azt mondja, a csajok vonzzák a csajokat. Hm. Ja, tényleg több van ebben az emberben, mint a decens srác.

A következő előadó az őssejt terápiás tulajdonságainak felfedezésén dolgozó Tamir Ben Hur professzor a Héber Egyetemről. Az agy megfiatalítása a célja, mondja viccességből, aztán komolyan pedig, hogy azon dolgozik, hogy az agy megtanulja magát segíteni a neuro-degeneratív betegségek, pl. a szklerózis multiplex kivédésében. Jó előadás, az életben nem hallgattam volna meg a neten.

A szünetben az egyik szponzorral beszélgetek. A Virtuozo nevű tréning cég barterben szponzor, felkészíti a TED előadókat az előadásaikra és ezért kap egy logót a szórólapon meg a posztereken. Abigail Tenembaum, a Virtuozo egyik alapítója egyébként neurológiai, pszichológiai, módszertani, színházi és üzleti technikák mentén rázza gatyába az nagykutyákat, akik azért fordulnak a cégükhöz, hogy megtanuljanak tömegekhez beszélni. S lőn, miután a TED az egymilliárdadik online előadását 2012-ben tartotta (és innen lehet némi fogalmunk, hogy mennyi TED előadás van és mennyit tudunk egyáltalán elérni, szóval, ha rákattintunk mondjuk a legújabbakra vagy a legérdekesebbekre, vagy beírunk egy keresőszót, akkor se nézzük meg mind a tizenöt előadást, amik között görgethetünk, csak mondjuk kettőt, ha sok időnk van.) Na és a temérdek TED közül csak a nagyon megszűrt pár ezer elérhető és a TED X-ek közül meg tényleg csak néhány. Na és a TED X Jaffo, meg a többi izraeli TED már pár ilyet nyújtott. Az egyik pl. Ran Gavrieli előadása arról, hogy miért hagyta abba a pornó filmek nézését. (http://tedxtalks.ted.com/video/Why-I-Stopped-Watching-Porn-Ran)

Dekel Bor a következő előadó és hú, nagyon jó zenét játszik. Bachot elektronikus verzióban.

Dr. Maya Shmailov a grúz matematikai biológusnő Nikolaj Rasevszkyről beszél, aki megváltoztatta az életét. A saját bevallása szerint szerelmes a több mint 40 éve elhunyt oroszba, aki a teoretikus kvantitatív biológia megalkotója volt. Rém érdekes, de a szerelem szó kimondása után elveszítem a fonalat.

Rory Allweis festőnő a következő előadó, 52-ben az Államokból alijázott Jeruzsálembe, sok tanítványa van, néhányuk a közönség sorai közt. Azzal indít, hogy a tanításban a lelkesítés a leglényegesebb. Egy olyan beszédet tol le ez a törékeny nénike, hogy azt mondom, a név kötelez, Rory tényleg mindent tud arról, amit mond. A 18 perce végén én olyan lelkes vagyok, hogy kész festőnek érzem magam. Ennek az előadásnak a TED főoldalára kell kerülnie.

Basher Iraqi arabul kezdi, verset szaval, aztán tömény politikát tol, a lényeg, hogy a Darna nevű szervezetnek a vezetője ő, palesztin fiatalok inspirálásával, tanulásra ösztönzésével foglalkozik az arab kisebbségen belül, egyébként knesszet tag. Ugye Izrael palesztin arab állampolgárai kisebbség az országban és nagyjából olyanok ők a Szentföldön, mint a cigányok Magyarországon. Kirekesztés, szegénység, ignorálás a kormány részéről, lógás a suliból, továbbtanulásnak a halovány reménye nélkül tengés, túlélés, identitás problémák, bűnözés, élet másodrangú állampolgárként. Szélmalomharcnak tűnő s egyben mégis reménykeltő ez az előadás, gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan.

Yossi Sassi az Orphaned Land nevű izraeli metál banda gitáros csávója kétnyakú gitárral akusztikus buzukit meg más hangszereket szólaltat meg, iraki, Észak-afrikai és görög származására hivatkozva, e népek dallamainak motívumaival. Andalító ez így délután, de odáig vagyok, megbűvölt a zenéje, metálos leszek, úgy éljek.

Na és Nuvi Carmel – akinek az előadására be se terveztem menni, mert kutyatréninggel foglalkozik, amit pont letojok –, elvarázsol. Ez a tinédzserkorból épp kinőtt csaj, a kutyatréningjével megvilágítja az emberi kapcsolataimat és olyan jövőképet tár elém, hogy le kellene jegyzetelnem az összes szavát, ami itt a sötét nézőtéren egy zenés csendes pihenő után kilátástalan, de hátha beleszövődik az álmomba. Tehát, Nuvinak van egy kutyatréner tréningelő cége. Őrület. A pozitív megerősítés módszerével dolgozik, amit akkor értek meg, amikor a következőt mondja. Beülsz egy taxiba és azt mondod a sofőrnek, hogy te nem Tel Aviv-ba akarsz menni, se Jeruzsálembe, de Haifára sem. Akkor a sofőr honnan tudja, hova akarsz menni? Nu? Sehonnan. Tehát megmondod neki a címet, oszt kész. Szóval a kutyának se azt mondjuk, hogy mit ne csináljon, hanem azt, hogy mit csináljon. Ezen a ponton ciccent egyet és bejön a kutyája, és a lábai elé heverészik. Ott is marad, amíg dumál, tök csendben és erre Nuvi láthatóan büszke. Szóval a kutya, mivel nem beszél általában emberi nyelven, akkor tud a legjobban tanulni, ha megmutatja neki a gazdája, hogy hogyan kell viselkedni. És csak extrém durva esetekben emeli fel a hangját, értelemszerűen. És ezt a módszert az ember alkalmazhatja a szomszédaival, vagy bárkivel. Rendetlen a vőlegényed? Apró, de pozitív dolgokkal kezdj! Ne mondd neki, hogy ne légy már rendetlen, hanem mutasd meg, hogyan mosogatsz, nem dobálod szét a ruhád amikor leveszed, hanem egyből a szennyestartóba teszed és olyan lesz a családi pecótok, hogy a légy elcsúszik a konyhakövön. Ezt persze Nuvi egy barátnője példájával magyarázza el, aki a kutya tréning alapján ezt végigjátszotta a hapsijával és ma boldog házaspárként élnek, míg meg nem halnak a tiszta udvar rendes házukban. Mondjuk az izraeli kutyák közül, már amennyit ismerek, elég sok a teljesen neveletlen és ugyanúgy, mint az emberek, azt csinálnak, amit akarnak és bármennyire kajlák, mindenki tolerálja őket.

Imbar Amir forgatókönyvíró és még ezer másik dologgal foglalkozó csaj a 14 évesen férjhez ment líbiai nagyanyója és a saját szinglisége közt von párhuzamot. Elég érzékeny téma ez mostanság, de Imbar vicces, fekete a humora, pillankányit cinikus, de üdítő a nap végére egy stand up.

Jó volt megnézni élőben egy TED-et, és a WC-ben azt olvasni, hogy „Most, hogy egyedül vagy, mondjuk neked, hogy nemcsak azért vagy itt, hogy az előadásokat megnézd, hanem azért is, hogy ismerkedj a többi nézővel és az előadókkal.”

A British Council szponzorálta az eseményt, együtt a Birax-szal, ami egy Brit-Izraeli tudományos csereprogram társaság, a Peres Center for Peace adja mindig a helyet a TED X Jaffa-nak és a The Studio grafikusai a honlap készítők. A Virtuozo-t, az előadók felkészítőit meg már említettem.