Asterix a gall, és az ő zsidó gyökerei

Vannak, akik szerint Asterix Bar Kochbát személyesíti meg, mások szerint a történetet a francia antifasiszta ellenállás ihlette.

A híres francia képregény hősei, Asterix (a képen balra) és barátja Obelix világhírűek lettek. A kalandjaikról szóló könyvet több mint 100 nyelvre (többek között latinra, wales-ire és héberre) fordították le, és 10 animációs film készült belőle. A legutóbbit Asterix: a titkos varázsméreg címmel 2018-ban mutatták be.

De vajon nem lehet, hogy Asterixnek zsidó gyökerei is vannak? A kézenfekvő válasz tagadó, hiszen a képregények hőse nyilván francia.

Slomo Aviner rabbi, az Ateret Yerushalayim jesiva igazgatója szerint viszont nagyon is elképzelhető. Ugyanis René Goscinny, az eredeti történet szerzője zsidó volt. Lengyelországi zsidó kivándorlók gyermekeként Párizsban született 1926-ban. Később apja Argentínában kapott munkalehetőséget, így a család megmenekült a német megszállástól. Franciaországba 1946-ba költöztek vissza.

A francia származású Aviner rabbi megerősítette Goscinny erős zsidó identitását, megemlítve, hogy a szerző nagyapja maga is rabbi volt. Goscinny, mint elmondta, nagy jelentőséget tulajdonított a sabbati vacsorának, fontosnak tartotta a héber nyelv tanulását, izraeli utazásai során mindig ellátogatott a Siratófalhoz, hamvai zsidó temetőben nyugszanak.

Avineri szerint Goscinny egy tévériportban azt mondta, az eldugott gall faluban a római megszállás ellen küzdő Asterix alakját a római birodalom ellen lázadó Bar Kochba ihlette. Utóbbi által vezetett szabadságharcot csak két évi kemény küzdelem után tudták leverni i. sz. 136-ban. Ez a zsidók szuverenitásának végét jelentette Izrael földjén.

“Asterix nem más, mint Bar Kochba, a titkos méreg pedig a Tóra” – teszi hozzá Avineri.

Az apró és okos Asterix figuráját gyakran hősnek állítják be. Pedig még saját falujában sem számít vezetőnek, és a gallok vezére sem akar lenni a rómaiak ellenében. A képregény mélyen humánus és intelligens; a rómaiak és gallok összecsapása inkább emlékeztet Tom and Jerry epizódra, mint komoly csatára.

A vitatható Bar Kochba hasonlat helyett sokan Franciaországi náci megszállásával vélnek párhuzamot felfedezni.

A képregényben mégis jelen van a zsidó hatás. A sorozat 26. darabját a társszerző Albert Uderzo írta Asterix és a fekete arany címmel. 1977-ben jelent meg; Goscinny ekkor már nem élt. Ebben a két gall a Közel-Keletre, Jeruzsálembe látogat. Az epizódban fontos szerepet játszik a zsidó hagyomány bemutatása, és megjelenik Saul ben Ephishel figurája, ami Goscinnynak szóló posztumusz tiszteletadás. A könyv 2008-ban jelent meg héberül.

Az Asterix a gall sorozat Európában az etnikai azonosságtudat büszke felvállalásának szinonimája lett; bámulatos, hogy Franciaországban olyan kisebbségi nyelveken is megjelent, mint a breton, pikárdiai és korzikai.

A Jerusalem Post cikke nyomán Bassa László