Amosz Oz – az utolsó interjú?

Írta: Bassa László - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Az Inosztrannaja Lityeratura orosz irodalmi folyóirat ebben az évben Ámosz Oz izraeli írónak ítélte a Jasznaja Poljana díjat, Júdás c. könyvéért. Ebből az alkalomból Vlagyimir Pozner, az orosz TV1 műsorvezetője ötven perces interjút készített Ozzal. A beszélgetésben szó esett többek között a könyv értelmezéséről, az író viszonyáról az irodalmi díjakhoz, az arab-izraeli konfliktusról, az emberi természetről és arról, mit jelent számára zsidónak lenni.

Az interjú 2018. december 10-én készült, a Szombat Online 18-án közölte, és Ámosz Oz december 28-án bekövetkezett halála szomorú aktualitást ad, hogy felidézzük szavait.

Amosz Oz Budapesten, a könyvfesztiválon (Fotó: Valuska László, Litera.hu)

A műsor vége felé az azonosságtudat került szóba. Pozner felelevenítette találkozását Simon Pereszzel a nyolcvanas évek második felében, akitől tanácsot kért:

„Peresz úr, anyám francia katolikus volt, és engem is megkereszteltek, így aligha lehetek zsidó. Apám zsidó származású, de ezt nem szívesen emlegette, és magát orosz értelmiséginek tartotta. Én New Yorkban nőttem fel száz százalékos amerikai gyerekként. Most pedig a Szovjetunióban élek. Mégis ki vagyok én?”

Mire Peresz bölcsen azt felelte: „Nézze Pozner úr, ha ön nem tudja, kicsoda is tulajdonképpen, akkor nagy valószínűséggel zsidó.”

Oz erre a következőket mondta. Ha valaki olyan őrült, hogy magát zsidónak tartja, akkor zsidó. Hogy jó vagy rossz zsidó, azt döntse el egy másik zsidó. Az identitásban nem a vér vagy a gének számítanak; a dolog az agyban, szívben, gyomorban, vagy még lejjebb dől el. De minden választás – személyes, vallási, szexuális, politikai – az egyén saját döntése, nem pedig a sorsa diktálja.

Műsorában bevett szokás szerint Pozner tíz kérdést tett fel vendégének.

Az Ön számára mit jelent zsidónak lenni?

Egy ősi civilizációhoz történő tartozást, amiben nagy szerep jut a kétkedésnek és vitáknak. Kérdésre kérdéssel válaszolni. Amikor megkérdeztem apámat, miért van így, azt válaszolta: Lama lo? Mért is ne?

Lehet-e valaki egyszerre ateista és zsidó?

Számomra a judaizmus civilizáció, nem pedig vallás vagy nemzetiség.

Hogy van az, hogy a zsidók a rájuk nehezedő nagy nyomás ellenére túléltek, miközben nagy népek tűntek el a történelem során?

Vlagyimir Nabokov mondta Csehov hőseivel kapcsolatban: a természet legnemesebb törvénye a leggyengébbek túlélése.

Mennyire hisz vagy kételkedik az Ótestamentumban?

Kedvelem, mint irodalmi művet, legalább is bizonyos részeit. A Biblia krónikák, legendák, mítoszok, vallási parancsolatok, jóslatok kombinációja. Az ihlet forrását jelentheti a művészetek számára. Mint történelemkönyvet nem tudom elfogadni.

Hogyan viszonyul a judaizmushoz, mint államvalláshoz?

Nem hiszek az államvallásban. Az a meggyőződésem, hogy állam és vallás kölcsönösen kizárják egymást.

Kérem, soroljon fel néhány zsidókat jellemző emberi vonást!

Nyughatatlanság, létbizonytalanság, észbeli kíváncsiság, a világ jobbítására irányuló igyekezet. Ez utóbbi időnként roppant veszélyes vállalkozásnak bizonyul.

Véleménye szerint mi az oka az antiszemitizmusnak?

Erről az antiszemitákat kellene megkérdezni. Olyan ez, mintha egy hölgyet kérdeznének arról, mi az oka annak, hogy a férfiak körében oly gyakori a nőgyűlölet…

Ha változtathatna valamit a világban, mi lenne az?

Humorérzékből készítenék kapszulát, és azt lehetőség szerint mindenkivel lenyeletném, hogy megvédjem őket a fanatizmustól. Ugyanis még nem láttam olyan fanatikust, akinek lett volna humorérzéke. Ezért a humorérzék-koncentrátumért Nobel-díjat ítélnének nekem, mégpedig orvosit.

Úgy hírlik, hogy ugyan szereti Izraelt, de nem tetszik Önnek.

Apró kiigazítás: szeretem Izraelt, de nem mindig tetszik, ami ott történik. De amikor valami nem is tetszik ott, akkor se szűnök meg szeretni. Olyan érzelmi konfliktus ez, mint a családban, a férj-feleség, szülő-gyerek, testvérek közötti viszony. Igen szeretem Izraelt, otthon érzem magam benne, van mivel büszkélkednünk. Elégedett vagyok-e mindazzal, ami ott történik? Nyilván nem. Tetszik-e a kormány politikája? Biztos, hogy nem. Elmennék-e az országból? Addig, amíg elmondhatom, amit akarok, nem.

Amikor a Teremtővel találkozik, mit mond majd neki?

Nem mondanék, hiszen hogy jövök én ahhoz, de kérdeznék. Lenne hozzá néhány nagyon kemény kérdésem.

https://www.youtube.com/watch?v=UZf00oX5xro

Kapcsolódó cikkek:

Amosz Oz szavai után… kezdem azt gondolni, hogy zsidó vagyok – nézői visszhangok az orosz állami televízióban elhangzott fenti interjúra

Meghalt Amosz Oz  – nekrológ, pályakép

[popup][/popup]