Amerikai zsinagógák magyar festője
Katz Sándor, vagy ahogyan az Egyesült Államokban ismerték, Alexander Raymond Katz neve a legtöbb emberenek semmit se mond Magyarországon. Pedig a zsidó származású művész jelentős szerepet töltött be a vallási témájú amerikai zsidó művészet kialakításában.
Katz Sándor 1895-ben született Kassán, a Magyar Királyságban. Rajztehetsége korán megmutatkozott, képzőművész akart lenni. 1910-ben a 16 éves tinédzser életre szóló lehetőséget kapott, amikor nővére, aki korábban New Yorkba ment férjhez, küldött neki egy hajójegyet. A fiatal fiú Amerikába vándorolt ki és Chicagoban felvételt nyert az Art Institute of Chicago művészeti akadémiára. Később a chicagoi Academy of Fine Arts-on folytatta tanulmányai, sőt, ott hamarosan tanít is.
Katz modernista festményei sikeresek voltak, számos kiállításon megjelentek. Jó kritikákat kapott. Munkássága elsősorban a litográfia, színházi jelmeztervezés és a poszter készítés területére összpontosult. Sokat dolgozott és tanított is.
A nagy áttörést a közel 40 éves művész számára az 1933-34-es chicagoi világkiállítás jelentette. A két évíg tartó bemutató témája a “Century of Progress” vagyis a “Haladás Évszázada” volt. A XX. század modern vívmányait és technológiáit mutatták be a mintegy 50 millió látogatónak.
Katz, mint helyi művész, megbízást kapott a világkiállitás promóciós anyagainak tervezésére. Egyik posztere díjat nyert, és neve országosan is ismertté vált.
Művészetében ezután meglepő fordulat következett be. Az 1940-es években valóságos zsinagóga építési kampány indult az USA-ban. A reform és az ortodox közösségek között vita bontakozott ki arról, hogyan dekorálják az új épületeket.
A zsinagógák építésekor bármilyen vallási vagy történelmi szimbólumot fel lehet használni, lehet alkalmazni festett üvegablakokat, feliratokat, faragványokat. mozaikokat és festményeket is. De van egy fontos vallási korlátozás. Emberi alakok nem jeleníthetők meg sem a zsinagógák épületeinek homlokzatán, sem a belső tereken elhelyezett művészi alkotásokon.
Katz kalligrafikus is volt, és már 1937-ben résztvett azon a chicagói kiállításon, amelyik Sztálin Birobidzsán kísérletét üdvözölte. (Birobidzsán a távol-keleten létesített szovjet zsidó autonóm terület fővárosa volt.) Ezen a kiállításon a bemutatott alkotások stilizált héber betűkre épültek. Katz később a technikát továbbfejlesztve nagyméretű, színes héber betűket használt bibliai történetek megjelenítésére. Leghíresebb munkája a New York-i Queens negyedben található, 1948-ban épült Art Deco stílusú Rego Park zsinagóga nagyméretű mozaikja. Az épületet és a mozaikot ma már az amerikai építészettörténet remekei között tartják számon.
Az ortodox rabbik először ellenezték az újfajta dekorációkat, mert szerintük azok elfogadhatatlanok voltak a konzervatív ízlésű közösségek számára. Katz volt az első művész, akinek festményeit és üvegablakait az ortodoxok is elfogadták. Ezután számos zsidó intézmény őt kérte fel épületeinek dekorálására.
Katz 1958-ban egy albumban publikálta zsidó témájú műveinek gyüjteményét (Jewish Holidays & Festivals). Az albumot Katz ars poétikájának tartják.
Meglepett, amikor megtudtam, hogy Katz nem volt vallásos, nem volt templomjáró zsidó. Ennek ellenére a vallásos témájú amerikai zsidó művészet vezető alakjai között tartják számon.
78 éves korában, 1974-ben hunyt el.
Címkék:Alexander Raymond Katz, Katz Sándor, Rego Park zsinagóga