Álom a Talmudban – Válogatás a Babilóniai Talmud, Brachot c. traktátusának IX. fejezetéből

55a/1. Ráv Jehuda azt mondta: Háromnak kell az irgalom: A jó királynak, a jó évnek, és a jó álomnak. A jó királynak, mint írva van: Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében (Péld 21, 1); a jó évnek: Mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig (MTörv 11, 12); a jó álomnak: Te meggyógyítasz [álmot adsz] és éltetsz engemet (Ésa 38, 16).

55a/4. Rabbi Hiszdá azt mondta: Bármilyen álom, csak ne böjt. Rabbi Hiszdá azt mondta: A megfejtetlen álom, olyan, mint egy olvasatlan levél. Rabbi Hiszdá azt is mondta: A jó álom nem válik teljesen valóra, és a rossz álom sem válik teljesen valóra. Rabbi Hiszdá azt is mondta: Jobb egy rossz álom, mint egy jó álom. Rabbi Hiszdá azt mondta: A rossz álomból kisegít a szomorúság, a jó álomból az öröm. Rabbi Joszef azt mondta: Nálam a jó álom [okozta] öröm elfeledteti az álmot. Rabbi Hiszdá azt mondta: A rossz álom a verésnél is rosszabb, mivel azt mondták: Az Isten ezt a végre míveli, hogy az ő orczáját rettegjék (Préd 3, 14), és [erről] Rábá, Bár Háná fia, Rabbi Johánán nevében ennyit mond: Ilyen a rossz álom. A próféta, aki álomlátó, beszéljen álmot; akinél pedig az én igém van, beszélje az én igémet igazán. Mi köze van a polyvának a búzával (Jer 23, 28)? Mi köze van a búzának és a pelyvának az álomhoz? Erről mondta Rabbi Johánán, Rabbi Simon Ben Joháj nevében: Miként nincs búza pelyva nélkül, az álomban is vannak felesleges dolgok. Rabbi Beráchjá azt mondta: Ha [az álom] egy része valóra válik, teljes egészében nem. Honnan tudjuk? Józsefről írták: Ímé a nap és a hold, és tizenegy csillag meghajol vala én előttem (Ter 37, 9). Akkor az anyja már nem élt.

55b/1. Rabbi Huná azt mondta: Jó embernek nem mutatnak jó álmot, rossz embernek nem mutatnak rossz álmot. Erről tanították: Dávid, életében egyetlen jó álmot se látott, Áhitofel életében egyetlen rossz álmot se látott. De azt írták: Nem illet téged a veszedelem (Zsolt 101, 10). Rabbi Hiszdá, Rabbi Jirmijá Bár Ábá nevében azt mondta, hogy ne legyenek rossz álmaid, se rossz gondolataid és [akkor] csapás [s]em közelget a sátorodhoz (u. o.). Például, hogy utazásból hazatérve, feleségedet tisztátalannak találod. Az is lehet, hogy nem álmodott, hanem más álmodott ő róla. És ha valaki nem álmodik, az jó dolog? Hát nem mondta Rabbi Zeirá, hogy aki hét napig álom nélkül alszik, az rossz ember, mert ezt kérdezik: Megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik (Péld 19, 23)? Megelégedve helyett olvasd úgy, hogy „hét”. [Rabbi Zeirá] úgy értette, hogy álmodott, csak nem emlékszik az álomra.

55b/2. Rabbi Huná Bár Ámi mondta Rabbi Pedát nevében, akinek Rabbi Johánán mondta: Aki az álmától megretten, menjen és kérjen magyarázatot három [tanú] jelenlétében. Magyarázatot, [minek]? Mert Rabbi Hiszdá azt mondta, hogy a magyarázat nélküli álom, olyan, mint az olvasatlan levél? [A „magyarázat”] azt jelenti, hogy fordítsa jóra [az álmát], három [tanú] jelenlétében. Hozzon hármat és mondja előttük: Jó álmot láttam. Azok pedig mondják neki: Jó ez, és jó legyen, tegye jóvá [az álmot] a Mindenható, és mondják ki hétszer az Égben, hogy [az álom] jó, és akkor az is lesz. [Ezután a tanúk] mondjanak három – három verset a megfordít, megvált és békesség szavakkal, [Példa]: Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel (Zsolt 30, 12).

55b/4. Ha Sámuel [próféta] rosszat álmodott, ezt mondta: Üres álmokat beszélnek (Zak 10, 2). Ha jó álmot látott, ezt mondta: Üres álmokat beszélnek? De ezt írták: Álomban szólok azzal (Szám 12, 6). Rábá itt ellentmondásra mutat: [Az egyik idézetben] azt írják: Álomban szólok hozzá, a másikban: Hamis álmokat beszélnek. Még sincs ellentmondás, mert az egyik [álom] angyaltól van, a másik az ördögtől. Rabbi Bizná Bár Závdá mondta Rabbi Ákivá nevében, aki Rabbi Pándától hallotta, aki pedig Rabbi Náhumtól, akinek pedig Rabbi Birájim adta tovább, amit egy öregtől hallott, de vajon ki lehetett [ez az öreg]? Rabbi Benáá: Huszonnégy álomfejtő élt Jeruzsálemben. Egyszer álmot láttam és mindegyiket felkerestem, és mindegyik másképpen fejtette meg, de mindegyik [magyarázata] valóra vált, bizonyítva a mondást: Minden álom az [álomfejtő] szája után megy. Vajon a minden álom a száj után megy a Szentírásból való? Rabbi Elázár állítása szerint igen. Rabbi Elázár azt mondta: Honnan tudjuk, hogy minden álom a száj után megy? Mert ezt mondták: És lőn, hogy amiképen megfejté nékünk, úgy lőn (Ter 41, 13). Rábá azt mondta: Ez csak akkor igaz, ha a megfejtés a tartalmára vonatkozik. Mert ezt mondták: Mindegyikünknek az ő álma szerint fejté meg (u. o.). És látá a fősütőmester, hogy jól magyaráz vala (u. o. 40, 16). Honnan tudta? Így válaszolt Rabbi Elázár: Onnan, hogy mindegyiknek megmutatták a társa álmát, és annak a megfejtését. Rabbi Johánán azt mondta: Ha ébredéskor versre [héb. pászuk] emlékszik, az “kis” jövendölésnek számít. Rabbi Johánán azt mondta: Háromféle álom válik valóra: A hajnali álom; az álom, melyet a barátom álmodik [rólam]; és az, melynek megfejtése álom közben kiderül. Van, aki azt mondja: A megismétlődő álom is, pedig a Fáraó álma kettős (Ter 41, 32).

55b/5. Rabbi Smuel Bár Náhmáni, Rabbi Johánán nevében azt mondta: Az embernek [álmában] csak azt mutatják meg, amire gondolni szokott, mint írva van: Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban (Dán 2, 29), vagy, hogy megértsed a te szívednek gondolatait (u. o. 30). Rábá azt mondta: Ezt az bizonyítja, hogy soha nem mutatnak az embernek [álmában] se aranypálmát, se elefántot, mely átmegy a tű fokán.

56b/1. Ben Dámá, Rabbi Ismáel nővérének fia megkérdezte Rabbi Ismáelt: azt álmodtam, hogy mindkét állam leesett, [mi ez?]. Azt válaszolta: Két római tanácsosnak rossz szándéka volt veled. De mindkettő meghalt. Bár Kápárá azt mondta Rabinak: Azt álmodtam, hogy leesett az orrom. Így válaszolt: A harag eltávozott belőled. Azt mondta neki: Azt álmodtam, hogy a két kezemet levágták. Azt válaszolta: Nem lesz többé szükség a kezed munkájára. Azt mondta neki: Azt álmodtam, hogy a két lábamat levágták. Azt válaszolta: Ezentúl majd lóháton jársz. Azt álmodtam, hogy azt mondták nekem: Ádár [hónapban] meghalsz, és a Niszánt már nem éred meg. Szép halálod lesz, és nem leszel többé kísértésnek kitéve.

56b/3. Rabbi Hánina azt mondta: Aki álmában kutat lát, az békét lát, mint írták: Izsák szolgái pedig ásnak vala a völgyben, és élő víznek kútjára akadának ott (Ter 26, 19). Rabbi Nátán mondta: Az Tórát talált, mert aki megnyer [megtalál] engemet, életet [talál] (Példa 8, 35) mert itt azt írták, amely élő víznek kútja. Rábá azt mondta: A [kút] életet jelent! Rabbi Hánán azt mondta: Háromféle [álom] utal a békére: Folyó, madár és az edény. A folyóról írták: Ímé kiterjesztem rá a békességet, mint egy folyóvizet (Ésa 66, 12); a madárról írták: Mint repeső madarak, úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet (Ésa 31, 5); az edényről: Uram, te adsz nekünk békességet (Ésa 26, 13).

 

57a/3. [Aki az álmodja], hogy betér egy nagyvárosba, kívánságai teljesülnek: Vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára (Zsolt 107, 30). Aki azt álmodja, hogy leborotválja a fejét, jó jel, és ha a fejét és a szakállát, [jó jel] neki, és családjának. Kis csónakba álmodja magát: Jó híre lesz; nagy csónakba: Neki és egész családjának. Ez akkor igaz, ha tengeren van. Aki álmában székel, jó jel, mint mondták: Hirtelen megszabadul [a fogoly], és nem hal meg (Ésa 51, 14), de csak akkor [jó jel], ha nem törli meg magát. Ha azt álmodja, hogy felmegy a tetőre, nagyra viszi, ha azt, hogy lemegy a tetőről, nagysága odavész. Ábájé és Rává mindketten mondták: Ha nagyra vitte úgy is marad. Ha valaki azt álmodja, hogy ruháját tépdesi, ítélkeznek felette [az égben]. Ha valaki azt álmodja Babilóniában, hogy meztelen, [azt jelenti, hogy] ártatlan, de ha ugyanezt Izrael Földjén álmodja, „nincs rajta” micvá. Ha valaki azt álmodja, hogy letartóztatták, [égi] őrizetre számíthat, ha pedig nyakbilincset is tettek rá, ez azt jelenti, hogy jobban őrzik [fentről]. Ez csak akkor igaz, ha nyakbilincsről álmodik, nem kötélről. Aki álmában tóba lép, [nagy] jesíva élére kerül, ha erdőbe megy, középfokú jesívába kerül. Rabbi Papa és Rabbi Huná, Rabbi Jehosua fia mindketten álmot láttak. Rabbi Papa tóba lépett és jesíva feje lett. Rabbi Huná, Rabbi Jehosua fia, középfokú iskola feje lett. Van, aki úgy meséli, hogy mindketten tóba léptek, de Rabbi Papa, aki dobot is vitt magával, jesíva élére került, és Rabbi Huna, Rabbi Jehosua fia, akinél nem volt dob, középfokú iskolába került. Rabbi Ási azt mondta: Tóba léptem, dobot is vittem magammal, és nagy zajt csaptam. Egy Táná idézett Rabbi Náhmán Bár Jichák előtt: Aki álmában vért veszít, vétkeit megbocsájtják. Mert azt tanították, hogy a vétkeinket feljegyzik. Mi az, hogy feljegyzik? Feljegyzik, hogy megbocsátassanak.

57b/2. Különféle állat jó jelnek számít az álomban, az elefánt, a majom és a sündisznó kivételével. De egy mester azt mondta: Ha valaki álmában elefántot lát, csoda történik vele. Nincs itt ellentmondás, mert az utóbbi esetben [a mester szerint] felnyergelt elefántról van szó, az előbbi esetben pedig nem. Különféle fém[szerszám] jó jelnek számít az álomban, kivéve a kapát, a csákányt és a fejszét, ha ezek [utóbbiak] a nyelükkel együtt látszanak. Különféle gyümölcs jó jelnek számít az álomban, kivétel az éretlen datolya. Különféle zöldség jó jelnek számít az álomban, kivéve a retek gumója. De nem azt mondta Ráv, hogy akkor lett gazdag, amikor retekgumóról álmodott? De ő álom közben a szárukkal együtt látta őket. A szín jó jel az álomban, kivéve az azúrkéket [héb. tchelet]. A madár jó jel az álomban, kivétel a [füles]bagoly és [gyöngy]bagoly.

57b/4. Ötféle [dolog] van, mely valaminek a hatvanad része: A tűz, a méz, a szombat, az alvás és az álom. A tűz a pokol hatvanad része; a méz a manna hatvanad része, a szombat az eljövendő világ hatvanad része; az alvás a halál hatvanad része; az álom a prófécia hatvanad része.

(Héberből és arámiból fordította Uri Asaf, a Biblia idézetek részben Károli Gáspár fordíása alapján)