A zsidó költő és az idegen asszony
Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének
Már ifjúkorom óta nagy érdeklődést tanúsítottam a magyarországi héber költészet iránt. Még gimnazista voltam, amikor mesterem, dr. Scheiber Sándor professzor úrnak köszönhetően megismerkedtem Lőrincz Annával, a három nyelven író jeles költő, Holder József özvegyével. Kétségtelenül Holder mint jiddis költő volt ismertebb, de munkája a héber és a magyar irodalom terén is figyelemre méltó.
Élete az asszimilálódó, a huszadik század első felében élő intelligencia ismertető jeleit tükrözi. Hagyományos ortodox családban született 1893-ban az erdélyi Nagybocskón, Máramaros megyében. Szülei talán rabbinak szánták, és valószínűleg ezért küldték a szatmári, majd később a pozsonyi jesivába. A családtól való fizikai távolság lehetőséget adott a modern kultúra iránt érdeklődő Holder Józsefnek, hogy kivonja magát környezetéből és csatlakozzon a felvilágosult budapesti zsidó értelmiséghez. Polgári foglalkozást választott, s a tehetséges fiatalember hamarosan főkönyvelő lett egy textilgyárban.
Noha mindvégig öntudatos zsidó maradt, mégis a hagyományokkal szakítva az 1920-as évek elején feleségül vette a székely, unitárius vallású Lőrincz Annát. Tőle kaptam több kéziratot, amelynek egyik legjelentősebb darabja, a Lőrincz Annához írt három részből álló hosszabb héber vers, „Nochrijá” (Idegen asszony). Tudomásom szerint ez egy valódi unikum, párnélküli magyar irodalmi ritkaság, az egyetlen héber nyelven írt szerelmes vers egy nem-zsidó asszonyhoz. Magyar fordítását, „Boáz levele a moábita Rúthoz (Egy idegen lánynak)”, Holder barátjának, a mártírhalált halt Molnár Ernő (1890-1944) rabbinak köszönhetjük.
„Mások mondják: idegen istené vagy
S szívedben más fohász lobog.
De én mondom: szívem imáját érted
S egyre azt, azt mormogod.
S imám: imád – s egy az istenünk is,
Ki teremtett téged s engemet
S szólt: átkozott legyen, ki megzavarja
Szerelmetek.”
Holder rajongott a magyar irodalomért; példaképe volt Ady Endre, akinek nagy örömére szolgált, hogy a fiatal és tehetséges zsidó költő több versét héberre és jiddisre fordította.
Másoktól is fordított; az én hiányos gyűjteményemben található költők listája is bizony lenyűgöző: Babits Mihály, Balázs Béla, Bródy László, Gedő Szilárd, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Patai József, Peterdi Andor, Somlyó Zoltán, Szász Menyhért, Szép Ernő és Szigeti István.
Érdekes, hogy a három nyelven író Holder József igazi hangját a jiddisben és a héberben találta meg. Magyar versei erősen Ady Endre és Kiss József hatása alatt állnak. Valahogy úgy tűnik, hogy hiányzik belőlük az egyedi, az egyéni hang. Egy markáns példa erre a „Lemondó levél”.
„Azt akarod, hogy lemondjak rólad,
Íme itt a lemondó levelem.
Ne jer énvelem
Az álom kertjeibe,
És ne
Szakítsunk álomvirágot,
Nézzük a való világot
És az életet. – ”
Magyar nyelvű verseinek másik megkülönböztető jellegzetessége, hogy erősen melankolikusak és sokszor pesszimista hangvételűek is. 1938-ban 45 éves születésnapján így ír:
„Nem sajnálom azt, ami már elmúlt,
Nem várom azt, ami még jönni fog.
Mint leveletlen ág áll előttem
A negyvenhatodik fok.”
Holder József melegszívű ember volt, akit elkeserített az újabb és újabb antiszemita törvények és rendelkezések megjelenése. Írótársaitól elszakítva, kiközösítve érezte magát, majd Szálasi hatalomra jutásakor 1944 októberétől már bujkálásra kényszerült. Szerető hitvese, Lőrincz Anna sikeresen megvédte őt a náci suhancoktól, akik százakat lőttek a Dunába. Holder legkiválóbb ismerője Bihari József professzor írja: „A hű hitves nem engedte felvarrni mellére a megbélyegző sárga csillagot sem. Eleinte egy un. védett házban húzódtak meg, majd elbújtak a világ elől. De a szív nem bírta a sok szorongást és 1945 januárjában utolsót dobbant egy budapesti újlipótvárosi ház pincéjében.”
Még a felszabadulás előtt, az ostrom alatt halt meg, és ideiglenesen a Szent István parkban temették el. Egy évvel később Lőrincz Anna exhumáltatta férjét, és végül hamvai a Kozma utcai zsidó temetőben találtak örök nyugalmat.
Most 2015 januárjában, Holder József halálának hetvenedik évfordulóján kegyelettel emlékezünk a költőre és Lőrincz Annára is, az „idegen asszonyra”, aki Holder Józsefnek több mint a felesége, de őrző angyala is volt.
A szerző a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség alapító rabbija, a kaliforniai Berkeley Beth El Közösségének emeritus rabbija
