A veszprémi zsidó szobafestő fia, aki a cár hegedűse lett

Auer Lipót hegedűművész élete és műve

Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester,  a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született Auer Lipót (1845-1930) világhírű hegedűművész, karmester szellemi örökségének gondozásával. Ő  az Auer Nemzetközi Hegedű Fesztivál Veszprém művészeti vezetője.

Akivel beszélgetek: Kováts Péter

Olvasom, hogy Veszprémnek komoly hegedűs hagyományai vannak.

Hogyne. Némi túlzással azt is mondhatnám, hogy Veszprém a hegedűsök városa. A reformkori magyar zene, nevezetesen a verbunkos erőteljesen jelen volt a környékünkön.  Veszprémben élt Csermák Antal, Ruzitska Ignác, utóbbi sajtó alá is rendezte saját, valamint az általa hallott és játszott verbunkosokat így azok fennmaradtak, szerzőiket ismerhetjük. Ők egyébként kiváló hegedűsök is voltak. Említem továbbá a veszprémi székesegyház akkori zenekarát. A helyi egyházi vezetés hangsúlyt helyezett arra, hogy lépést tartson a nyugati zenei fejlődéssel és legyen a városban gazdag koncertélet mely bemutatja az egyházi és világi zenei műveket. Mindezek érdekében sok színvonalas zenészt hívtak meg Németországból, Csehországból.

Mondhatjuk, hogy Auer Lipót, az egyszerű zsidó szobafestő kisfia zenei és hegedűs  környezetbe született bele?

Igen. A gyermek tehetsége nagyon korán megmutatkozott. Az anyagilag elérhető hangszer pedig a hegedű volt. Első útjuk elkerülhetetlenül a székesegyház zenekarához vezetett és annak koncertmestere el is vállalta a kisfiú tanítását. Innen indult a világhír felé.

Van emlékkiállítása a városban Auernek?

Auer szülei a veszprémi zsidó temetőben nyugszanak. A városban a Csermák Antal Zeneiskola már az én gyermekkoromban ápolta Auer örökségét. Rakos Miklós hegedűtanár és zenetörténész Veszprémtől Szentpétervárig címmel könyvet írt Auer életéről és művészetéről. Elindult a városban az Auer hegedűverseny zeneiskolások részére. A „Vár ucca tizenhét” című veszprémi művészeti folyóirat pedig egy teljes számát Auernek szentelte. Később  Bárány László rendező-operatőr kezdeményezésére  megalkottuk a „Gyökerek és ágak – Auer Lipót története” című, jó egy órás filmet. Több Tv csatorna leadta és megjelent DVD- hordozón is.

Áll még Auerék lakóháza a városban?

A szülőház már nem, de az a ház, melyben később lakott a család, az még megvan. Az Európa Kulturális Fővárosa program alkalmából Veszprém meg is vásárolta  és felújította. Idelátogató művészek vendégházaként funkcionál és kezdeményezésemre elindult egy tervezési folyamat a házban egy Auer emlékszoba kialakítására, továbbá itt vetítenénk a filmünket, és alkalmassá tennénk kisebb koncertek és művészeti bemutatók megszervezésére a tereket.

Olvastam, hogy Heller Ágnes is Auer leszármazott.

Filmünkhöz  igyekeztünk bejárni Auer életének állomásait. Sok országban jártunk, csak Isztambulban nem, pedig Auer a török szultánnak is játszott. Sokoldalú kutatást végeztünk, így a családfát is vizsgáltuk. Heller Ágnes nem egyenes ági, de közeli  a rokonság. Az is érdekes, hogy Ligeti György zeneszerző szintén a tágabb értelemben vett Auer-család leszármazottja. Sajnos ő már nem élt akkor, amikor elkezdtünk a filmen dolgozni. Heller Ágnest viszont felkerestük és riportot készítettünk vele. Nagyon sok érdekességet említett, úgyhogy tervezzük a riport  önálló feldolgozását, melynek egyes részei egyébként szerepelnek az Auerről szóló filmünkben.

Hol folytatta Auer a zenei tanulmányait Veszprém után?

Budapesten, majd édesapja, mint mecénás elindult vele Európába, arra gondolván, hogy a koncertekkel javul majd anyagi helyzetük. Ez nem annyira sikerült, de a fiú tanulmányait nagyon híres professzoroknál folytatta: Jacob Dontnál Bécsben, Joachim Józsefnél Hannoverben, aki különösen nagy hatással volt rá. Joachim akkor a hannoveri vak király, György udvari koncertigazgatója volt és elvitte a tanítványát a koncertekre, a királyi operába, ami akkor Németország legjobb operaháza volt.

Híres barátságok, zenei kapcsolatok, fellépések.

Auer Lipót Hannoverben Johannes Brahmsszal is fellépett, Beethoven  Kreutzer szonátáját adták elő közösen. 19 évesen már koncertmesterként is fellépett a lipcsei Gewandhausban. Pályája egyre emelkedett. Sokat koncertezett, Bécsben, Párizsban, Németországban, Düsseldorfban karmesteri állása volt, szerződtette a Hamburgi  Filharmóniai Társaság, kitüntette Meiningen hercege és megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét is, valamint később Oroszországban a Szent Sztanyiszlav Nagykeresztet, amit rajta kívül csak két orosz zenész kapott meg addig. Ezután kapta meg a meghívást, majd professzori szerződést a szentpétervári Konzervatóriumba. Auer pályája, utazásai során személyesen megismerkedett Liszt Ferenccel, Goldmark Károllyal, Rossinivel, Clara Schumannal, Johann Strausszal, Berliozzal,  Gounod-val. Londonban ismerte meg  és együtt játszott  egy baráti estélyen Saint-Saens-nal. Oroszországban barátságot kötött Csajkovszkijjal is többek között. Itt találkozott Pablo de Sarasate spanyol hegedűművésszel. Egyébként olyan szinten tudott zongorázni, hogy Sarasate egyik oroszországi fellépését ő kísérte zongorán s mivel nem volt meg a zongorakíséret kottája, emlékezetből játszott, amire egyébként mindig  nagyon adott a közönséggel való közvetlen kapcsolat miatt.

Beszéljük Szentpétervárról.

Auer  több mint ötven évig élt Szentpéterváron. A „cár hegedűse” nagyon magas címet is megkapta,  a cári balett hegedűszólistája volt,  az Orosz Zenei Társaság karmestere, a Konzervatórium professzora, aki példátlan sikerre vitte az orosz hegedűiskolát.  Glazunov neki ajánlotta a hegedűversenyét, Csajkovszkij  pedig több művét is, így a Melankolikus szerenádot, a Melódiát, és eredetileg még a Hegedűversenyét is. Auerhez özönlöttek a tanítványok, több, mint háromszáz fiatalt tanított. Hosszú a névsor, ha fel akarnánk sorolni a leghíresebb tanítványait és azokat, akik később az ő iskoláját vallották magukénak. Amikor aztán kitört a bolsevik forradalom, Auernek, mint a cár kegyeltjének menekülnie kellett az országból, és végül  1918. február végén eljutott Amerikába.

Mit jelent, hogy a Csajkovszkij hegedűversenyt  eredetileg neki ajánlotta a szerző?

Auer a neki ajánlott Hegedűversenyen apróbb technikai változtatásokat hajtott végre.(Rossz nyelvek szerint  a nehézsége miatt nem tudta eljátszani, a valóságban azonban a később eszközölt változtatásai pont, hogy sokat nehezítettek a darab egyes részein). Addig húzódott a dolog, míg Csajkovszkij elkeseredett és másnak ajánlotta végül a darabot. Auer nagy híve volt a darabnak egyébként és gyakran elő is adta. Auer leghíresebb tanítványa Jasha Heifetz is az Auer-féle változatot játszotta. Megemlítem egyébként, hogy amikor Auer Berlinben a Berlini Filharmonikusokat  dirigálta, akkor  az ő vezényletével játszottak először Csajkovszkij művet. Ha már a híres tanítványok szóba kerültek, megemlítem még Nathan Milstein amerikai hegedűművészt, az orosz-amerikai Efrem Zimbalistot, az ukrán zsidó-orosz amerikai Mischa Elman hegedűművészt.

Auer Amerikában.

Sok mindent nem tudott kimenekíteni Oroszországból, de a két Stradivari hegedűjét igen. Egész életének emlékei ottmaradtak viszont, amit nagyon szomorúan említ is az életrajzában.(My long life in Music, 1923 New York) Amerikában  ismét tanítást vállalt, a Juillard Graduate School és a Curtis Institute professzora lett. Új tanítványairól, az „Auer-gang”-ről Gershwin még egy kuplét is írt. Fellépett New Yorkban, Bostonban, Chicagóban és Philadelphiában, vezényelte a New York-i Filharmonikusokat is. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából tanítványai és művésztársai  köszöntő hangversenyt szerveztek  a Carnegie Hallban. Felléptek tanítványai, de maga is zenélt, Rachmaninov zongorakíséretével Csajkovszkij Melódiáját és Brahms I. magyar táncát játszotta el. Előadásáról hangfelvétel készült, amelyről később Yehudi Menuhin rendkívül elismerően írt. 1930-ban, már amerikai állampolgárként halt meg, temetésén Jascha Heifetz Schubert Ave Mariáját, Josef Hoffmann pedig Beethoven Holdfény szonátáját játszotta el.

Auer Magyarországon.

Természetesen haza is jött néhány alkalommal. Meghívta őt a Budapesti Filharmóniai Társaság melyre válaszul azt írta, hogy szívesen eljön, de nem fogad el fellépési díjat, mert szeretne visszaadni valamit abból a hazájának, amit a hazájától kapott. Más esetben elfogadta a tiszteletdíjat, de azonnal továbbadta jótékonysági céllal. Volt Balatonfüreden is, ott is adott egy koncertet.  Orosz, nemesi rangú feleségével ellátogatott Veszprémbe is, aki – mint a korabeli sajtó meg is írta – beállt  egy-két napra segíteni árulni Auer édesanyjának szatócsüzletébe, a pult mögé. Ennek aztán mindenki a csodájára járt a városban.

Idén tízéves az Auer Fesztivál Veszprém. Beszélhetünk a programról? 

A X. Auer fesztivált a veszprémi Bartók–Pásztory-díjas Mendelssohn Kamarazenekar rendezi 2024. július 29 – augusztus 3. között. A jubileumi programokat megtiszteli fellépésével több korábban itt járt világsztár is.

A nyitókoncerten a Grammy-díjas hegedűművész, az „élő legenda” Gidon Kremer szólójával hangzik majd el Schumann a-moll gordonkaversenyének szerzői hegedű-változata a Mendelssohn Kamarazenekar közreműködésével. Szintén újból Veszprémben hallhatjuk a fiatal zongorista-generáció üstökösként berobbant francia képviselőjét, Lucas Debargue-ot, aki a nemrég alakult Új Auer Vonósnégyes közreműködésével lép fel. Korábbi sikerének helyszínére visszalátogat a Deutsche Grammophone sztárszólistája, az izraeli Avi Avital mandolinművész is, aki Vivaldi lant- és mandolinversenyeket játszik majd a Mendelssohn Kamarazenekarral, de fellép a frissen Liszt-díjas Corpus Harsonakvartett és a kiváló Setup ütőegyüttes is. Szólóestet ad a sokszoros nemzetközi versenygyőztes kolumbiai gordonkaművész Santiago Cañon-Valencia, itt lesz a lengyel Vołosi együttes is, jelentős képviselője a világzenei szcénának. A fesztivál záróestjén pedig hamisítatlan latin-amerikai muzsikát ígér a világklasszis hegedűs, a venezuelai Alexis Cardenas és együttese a Recoveco, akik többek között Romero és Astor Piazzolla szerzeményeket is előadnak.

A hangversenyek a veszprémi Hangvillában, a Megyeháza Szent István termében és a várbéli Szent Mihály Főszékesegyházban lesznek.

Megjegyzés: Auer Lipót mindig magyarnak vallotta magát, erről így írt: „Bölcsőm Magyarországon ringott. Veszprémnek hívják azt a kis helységet, ahol apám szobafestő volt… Minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el.“

Auer önéletrajzát az Auer-projekt részeként, díszkiadványként a Mendelssohn Kamarazenekar jelentette meg.